Messze van a nyájvédettségtől a svéd főváros, derül ki a Svéd Közegészségügyi Hatóság első ilyen jellegű felméréséből.
Kisebb a vártnál
A The Local szerint a május elején zárult vizsgálat a stockholmiak 7,3 százalékának vérében mutatta ki a koronavírussal szembeni ellenanyagot, tehát minden 13.-14. ember kaphatta el a fertőzést és szerezhetett védettséget.
A hatóság áprilisban még azt valószínűsítette, hogy május elsejére minden negyedik stockholmi fertőzött lesz.
Bár a különbség jelentős, Anders Tegnell, a Svéd Közegészségügyi Hatóság járványügyi vezetője szerint a mostani eredmények csupán kis mértékben térnek el előrejelzéseiktől.
Ezt azzal magyarázza, hogy a vizsgálat eredménye egy korábbi áprilisi állapotot tükröz, mivel a szervezetnek néhány hét kell az ellenanyag kitermeléséhez. Úgy véli, hogy mostanáig a stockholmiak ötöde eshetett át a fertőzésen.
Ugyanakkor a főváros még ezzel az értékkel is messze lenne a nyájvédettségtől, hiszen ahhoz 60-70 százalékos fertőzöttségi szint szükséges.
Ráadásul a koronavírus esetében még kérdéses, hogy mennyi időre szereznek védettséget a fertőzöttek.
Anders Tegnell áprilisban azt is mondta, hogy Svédország egyes területei májusra elérhetik a nyájvédettséget. Ugyanakkor szerinte ezt sohasem tűzték ki célul, tehát nem része a hivatalos stratégiának.
Mi lesz a gazdasággal?
Egyelőre arra sincs válasz, profitál-e majd a svéd gazdaság érdemben abból, hogy a kormány nem vezetett be karantént a koronavírus ellen.
A Financial Timesnak nyilatkozó elemzők többsége úgy véli, hogy
a svéd GDP a többi európai országéhoz hasonló mértékben, akár 7-10 százalékkal is eshet idén.
Ennek oka, hogy kicsi, nyitott, exportfüggő gazdaságról van szó, ráadásul a belső kereslet is a visszaesés jeleit mutatja.
Elemzők egy része szerint ugyanakkor karanténnal még nagyobb károk érnék a gazdaságot – nagyobbak, mint a 2008-as válság idején.
Emellett vannak optimistább előrejelzések is: a SEB bank szerint a svéd GDP "csupán" 6,5 százalékkal csökkenhet idén, míg a karantént alkalmazó finnek és dánok gazdasága 9-10 százalékkal zuhanhat.
Az idei első negyedévből a svédek jöttek ki jobban:
míg az eurózóna GDP-je 3,8, Svédországé csupán 0,3 százalékkal mérséklődött az előző három hónaphoz képest az előzetes becslések szerint.
A skandináv ország – a nyugati világban egyedüli államként – azért folytat különutas válságkezelést, hogy megóvja társadalmi-gazdasági életét.
Csak enyhébb korlátozásokat vezetett be; az óvodák, az alapfokú iskolák, az üzletek, az éttermek és a kávézók megszorításokkal, de nyitva maradtak, a védőmaszk használata pedig továbbra sem kötelező. Az élet lelassult, de nem állt le.
Lassul a járvány
Több mutató is arra utal, hogy a járvány a karantén hiánya ellenére is lassul. (A május eleji helyzetről már írtunk korábban.) A Svéd Közegészségügyi Hatóság adatai alapján
április második fele óta csökken az intenzív ellátásra szoruló új betegek száma.
Jelenleg kevesebb mint 400 koronavírusos beteg fekszik intenzív osztályokon – ilyen alacsony értéket március végén regisztráltak legutóbb.
Április második fele óta mérséklődik a napi új halálesetek száma is. Míg egy hónappal ezelőtt több mint százan hunytak el naponta, addig az elmúlt napokban feleannyian (hétnapos átlagot tekintve).
Ezzel párhuzamosan április végére 0,85-re esett a reprodukciós ráta az április eleji 1,4-ről. Ez a mutató azt jelzi, hogy átlagosan hány embernek adja át a vírust egy fertőzött.
Ha ez az érték kisebb egynél, akkor a járvány lassul, majd le is állhat.
Emellett az április végi 600-ról 500-ra mérséklődött a napi új fertőzöttek száma is hétnapos átlagot tekintve a Financial Times adatai szerint. (Ez a mutató ugyanakkor kevésbé megbízható, mivel nagyban befolyásolja a tesztelések száma – a szerk.)
Tény ugyanakkor, hogy a svéd halálozási ráta még így is magas: csütörtökig 3871-en vesztették életüket a vírussal összefüggésben, azaz egymillió lakosra mintegy 380 haláleset jut.
Ennél rosszabb mutatója csak a legfertőzöttebb államoknak, Belgiumnak, Spanyolországnak, Nagy-Britanniának, Olaszországnak és Franciaországnak van a világon.
Azt a svéd kormány is elismerte, hogy nem sikerült megvédenie a legsebezhetőbb réteget, az idősotthonok lakóit – a halálos áldozatok mintegy fele közülük kerül ki.
Hosszútávú hasznok
Tegnell szerint ugyanakkor Svédország holisztikusabban kezeli a kérdést más államoknál, azaz számos más, társadalmi-egészségügyi szempontot is figyelembe vesz.
A remények szerint így mentesülhetnek a karantén negatív hatásaitól, például nyitva tarthatják az iskolákat, a korábbihoz hasonló szinten tarthatják a közösségi életet, megőrizhetik a munkahelyek nagy részét.
A svédek tehát abban bíznak, hogy összességében jobban jönnek majd ki a válságból, mint azok az államok, amelyek csak a járvány leküzdésére koncentráltak.
Hogy valóban így lesz-e, az csak közép- és hosszútávon fog kiderülni.
Az előzetesen várthoz képest korábban megismerhetők lesznek majd. 
