Így nézett ki április első napján Stockholm legismertebb bevásárlóutcája, a Drottninggattan:
Bár hírügynökségi jelentések szerint a központban kisebb a tömeg a megszokottnál – hivatalos becslések szerint mintegy kétharmadával csökkent az emberek száma, a stockholmiak harmada pedig otthonról dolgozik –, a világ más városaira jellemző kihaltságnak és világvége-hangulatnak nyoma sincs.
Az élet lassabban, de tovább folyik: az üzletek nyitva vannak, az emberek vásárolnak, munkába sietnek vagy padokon ülve beszélgetnek.
Különutas válságkezelés
A svéd kormány továbbra is különutas politikát folytat a koronavírus elleni küzdelemben: csupán a betegeket és időseket próbálja izolálni, nem az összes embert.
Bár azt kérik, hogy aki betegség jeleit észleli magát, maradjon otthon, aki pedig teheti, dolgozzon otthonról, nem rendeltek el karantént és kijárási korlátozásokat, nem zárták be az óvodákat és az alapfokú iskolákat.
A stratégia része az is, hogy az egészségügyi szervek kevesebb tesztet csinálnak: nem próbálnak minden vírus-fertőzöttet azonosítani, csak azokat, akiknek súlyosabb az állapota. A többieknek azt mondják: maradjanak otthon, és ha nem lesznek rosszabbul, várják meg, amíg meggyógyulnak.
Ennek köszönhetően nem fertőznek, és nem is jelennek meg a statisztikában. Így a remények szerint alacsonyan marad a fertőzöttek hivatalos száma, nem lesz pánik, és nem kell annyi korlátozás.
Védik a gazdaságot
Ennek eredménye pedig a tervek szerint az lesz, hogy a gazdaság sem fog olyan súlyosan károsodni, mint a karantént bevezető országokban.
Hírekben, véleménycikkekben nagyon gyakran téma az egészségügyi vészhelyzet mellett a gazdasági vészhelyzet. Hogy mennyire fontos, hogy ne szűnjenek meg a munkahelyek, hogy a hosszú évek munkájával létrehozott kis cégek is túléljenek. Ehhez gazdasági mentőcsomagokat dolgoz ki a kormány
– mondta a Privátbankár.hu-nak Gonda Zsuzsanna Svédországban élő magyar újságíró. (A teljes interjú itt érhető el: Egy ország, amelyet nem bénított meg a vírus.)
Tartsd a távolságot!
Ugyanakkor az elmúlt hetekben a skandináv állam kormánya is szigorított: március végén betiltotta az 50 főnél nagyobb összejöveteleket; a héten arra kérte az embereket, hogy tartsanak kellő távolságot egymástól a közterületeken, boltokban, üzletekben, a cégeket pedig arra szólította fel, hogy hozzanak ezt segítő intézkedéseket.
Az Ikea-üzletek például sárga matricákkal jelzik a pénztárnál várakozóknak az ideális távolságot; a sajtóeseményeket megtartják, de az újságírókat „szétültetik”; a kompok járnak, de az emberek szétszóródva várakoznak a felszállásra – derül ki a Local képriportjából.
Annak érdekében, hogy segítsük a legsebezhetőbb társadalmi csoportokat, online vásárlást kínálunk, és támogatjuk az olyan kezdeményezéseket, amelyek összekötik az önkénteseket a veszélyeztetett emberekkel
– közölte a Willys áruházlánc a svéd lappal.
Bíznak egymásban
A kormány persze épít arra, hogy az emberek fegyelmezettek, figyelnek egymásra, és közös érdekből betartják a kéréseket.
Svédországban hagyományosan magas az intézményekbe és a hatalomba vetett bizalom, és alighanem egymásban is jobban bíznak az emberek, mint például Közép-Kelet-Európában.
Összességében a svéd kormány is megpróbálja lassítani a fertőzöttek számának emelkedését, hogy ne terhelje túl az egészségügyi rendszert, mondta egy lapinterjúban Stefan Löfven miniszterelnök.
Ugyanakkor továbbra is lesznek súlyos betegek, akik intenzív ellátásra szorulnak, és jóval több halálos áldozatunk lesz. Több ezer halottal kell majd számolnunk
– fogalmazott a kormányfő.
Kisebb károk, több áldozat
Azt az idő dönti majd el, hogy sikeres-e a különutas svéd stratégia. Ennek megítélése persze attól is függ, hogy hosszútávon mit tekintünk fő célnak.
A gazdasági károk nyilvánvalóan kisebbek, mint más országokban, hiszen az élet, ha lelassulva is, de megy tovább.
Emiatt az emberek hangulata is jobb, mintha karanténban lennének, ami társadalmi szempontból pozitívum.
Ugyanakkor a svédországi halálos áldozatok száma jelenleg jóval meghaladja a többi észak-európai országét.
Míg ma déli adatok szerint Svédországban 358-an hunytak el a koronavírussal összefüggésben, addig Dániában 139-en, Norvégiában 59-en, Finnországban 20-an. Svédország jelenleg Brazíliával van egy szinten.
A halálozási ráta – a koronavírusban életüket vesztettek száma a lakosságszámhoz mérten – szintén Svédországban a legmagasabb. A svédeknél 29 ezer, a dánoknál 42 ezer, a norvégoknál 92 ezer, a finneknél 275 ezer lakosra jut egy áldozat.
A diagnosztizált fertőzöttek száma a svédeknél mintegy 6100, Norvégiában 5400, Dániában 4000, Finnországban 1600. (Utóbbi adatokkal ugyanakkor óvatosan kell bánni, mivel a tesztelések száma és a felderítési arány jelentősen eltérhet – szerk.)
A Local szerint minden korcsoportban diagnosztizáltak fertőzötteket. Ugyanakkor a legnagyobb veszély itt is az időseket fenyegeti: az áldozatok között a 80-89 év közöttiek vannak a legtöbben, többségük férfi.
A részeredmények szerint alacsony részvételi arányt hozhatnak a bosznia-hercegovinai választások. 
