Svédország egyes területei májusra elérhetik az úgynevezett nyájvédettséget, közölte Anders Tegnell, a Svéd Közegészségügyi Hatóság járványügyi vezetője a hétvégén.
Modelljeink szerint Stockholmban (a járvány epicentrumában) olyan sok immunis ember lesz, hogy annak kezd hatása lenni a járvány terjedésére
– idézte a szakembert a brit Daily Mail helyi lapokra hivatkozva, és erről számolt be a Daily Telegraph is.
Szerinte matematikai modellekről van szó, amelyek akkor adnak helyes eredményt, ha a betáplált adatok is helyesek.
Meglátjuk, hogy igazuk lesz-e
– fűzte hozzá Anders Tegnell.
A nyájimmunitás azt jelenti, hogy a közösség jelentős része, becslések szerint 60-70 százaléka védetté válik a vírussal szemben védőoltás vagy a vírusból való kigyógyulás révén – a koronavírus ellen egyelőre nincs védőoltás, ezért csak utóbbi verzió lehetséges –, többé nem fertőződhet meg és másokat sem fertőzhet meg. Így a járvány terjedése lelassul, egy idő után pedig le is áll.
Ugyanakkor a koronavírus esetében még nincs biztos válasz arra a kérdésre, hogy mennyire tartós az immunitás.
Különutas modell
Svédország – a nyugati világban egyedüli államként – különutas válságkezelést folytat annak érdekében, hogy megóvja a társadalmi-gazdasági életet. (Interjúnkat a témában egy helyi magyarral itt olvashatják.)
Egyrészt nem az összes embert, csupán a betegeket és időseket próbálják izolálni. Az óvodák, az alapfokú iskolák, az üzletek, az éttermek és a kávéházak továbbra is nyitva tartanak.
Másrészt csak azokat a fertőzötteket azonosítják, akiknek súlyos az állapotuk. A többieknek azt mondják: maradjanak otthon, és várják meg, amíg meggyógyulnak. Ennek köszönhetően nem fertőznek, nem jelennek meg a statisztikában, és nem okoznak pánikot.
A svéd stratégia tehát a jelek szerint arra épít, hogy a népesség sebezhető részét izolálja, és bízik abban, hogy az egészséges emberek előbb-utóbb úgyis immunisak lesznek.
Nemzetközi kritikák szerint ugyanakkor a svéd kormány orosz rulettet játszik, és emberéleteket tesz kockára.
Svédországban hétfő reggelig mintegy 14 ezer fertőzöttet diagnosztizáltak. A halálos áldozatok száma 1540, a regisztrált gyógyultaké 550. Az áldozatok harmada idősotthonok lakói közül kerül ki.
A halálozási rátát firtató kérdésre Anders Tegnell azt válaszolta: az idősotthonok lakóinak megvédésére vonatkozó terv vallott kudarcot, nem pedig az egész stratégia.
Javuló helyzet Dél-Európában
Ami a többi országot illeti, Európában a legtöbb halálos áldozatot, csaknem 24 ezret Olaszországban jegyezték fel, ott a diagnosztizált fertőzöttek száma 179 ezer. Spanyolországban az áldozatok száma meghaladja a 20 ezret, és hivatalosan mintegy 200 ezer fertőzött van.
Olaszországban a vírusgörbe lefelé ível helyi egészségügyi szervezetek szerint, azaz lassul a vírus terjedése.
Hétvégén az egy nap alatt elhunytak száma ötszáz alatt volt, ami jelentős csökkenés a korábbi értékekhez képest.
Az olasz kormány ma jelentheti be, milyen ütemben enyhíti májustól a március közepén bevezetett karantént. A járvány által leginkább sújtott északi tartományok szeretnék mielőbb újraindítani a gazdaságot.
Az adatok alapján szintén kifelé tart a válságból Spanyolország, ahol hetek óta először csökkent ötszáz alá a napi halálozások száma. Helyi egészségügyi hatóságok szerint az adatok reménykeltőek, a vírus átadása "lényegesen" csökkent.
Pedro Sánchez miniszterelnök szerint
a társadalmi érintkezés minimalizálásával sikerült jelentősen lassítani a járvány terjedését és életek tízezreit megmenteni.
A kormányfő egyelőre fenn akarja tartani a rendkívüli intézkedések többségét.
Franciaországban csaknem 20 ezren, az Egyesült Királyságban 16 ezren vesztették életüket a koronavírussal összefüggésben.
Globálisan a legrosszabb a helyzet az Egyesült Államokban, ahol 760 ezer fertőzöttet regisztráltak, és több mint 36 ezren hunytak el.
Az amerikai Johns Hopkins kórház adatai szerint világszerte mintegy 2 millió 400 ezer fertőzöttről tudnak. A koronavírussal összefüggésben eddig 165 ezren vesztették életüket, 625 ezren meggyógyultak.
Súlyos károk
A hagyományos válságkezelést folytató országokban a karantén fenntartásának súlyos társadalmi-gazdasági hatásai lehetnek, amelynek jelei már látszódnak.
Nagy-Britanniában segélyszervezetek felmérése szerint tömeges éhínség fenyeget a vírus elleni korlátozások miatt. A karantén kezdete óta terjed a családon belüli erőszak is.
A BBC korábbi riportjában olyan olaszokat mutatott be, akik elveszítették munkájukat, nincs mit enniük, és önkéntesek segítségére szorulnak. Németországban pedig a vírussal kapcsolatos aggodalmakat kezdi háttérbe szorítani a félelem a gazdasági válságtól.
A problémát a német kormány is észlelte, ezért bejelentette: május elején részlegesen újraindulhat az élet az országban. Lazított a karanténon a többi közt Ausztria, Csehország, Dánia, valamint részben Olaszország és Spanyolország is.
A magyar kormány határozatlan ideig fenntartja a kijárási korlátozásokkal járó intézkedéseket, így a szolgáltatási szektorra (boltok nyitva tartására) vonatkozókat is.
A diagnosztizált vírushordozók számát tekintve Magyarország Kuvaittal, Bahreinnel, Horvátországgal és Izlanddal, a halálos áldozatok számát tekintve Csehországgal van körülbelül egy szinten a mai adatok szerint.
Magyarországon az igazolt fertőzések száma 1984, és 199-en hunytak el a vírussal összefüggésben.
Szakértők szerint a fertőzöttek számát mindenhol óvatosan kell kezelni, hiszen a valós szám – beszámítva azokat, akik enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen vészelték át a betegséget, így nem diagnosztizálták őket – a hivatalos szám többszöröse lehet.
