Megváltozott a németek koronavírussal kapcsolatos attitűdje – derül ki az Erfurti Egyetem pszichológusa és a berlini Robert Koch Intézet közös tanulmányából.
Cornelia Betsch hétről hétre 1000 embert kérdez arról, miként éli meg a járvány lassítása érdekében hozott korlátozásokat.
A szakember, akinek kutatását a Spiegel ismertette, azt állítja, hogy a válság első öt hetében minden „jól alakult”. A németek tájékozottnak mutatkoztak, egyre többet tudtak a vírus jelentette kockázatról, és megértőnek bizonyultak a korlátozásokkal szemben.
Egyre kevésbé a vírustól félnek
A legutolsó felmérés szerint azonban mostanra valami megváltozott: egyre kevésbé félnek a koronavírustól, és egyre nehezebben viselik a karantént.
Míg a korábbi hetekben a megkérdezettek hatvan százaléka számolt be ilyen félelemről, legutóbb „csak” 52 százaléka tette ezt.
A járvánnyal kapcsolatos aggodalmak helyét egyre inkább a gazdasági visszaeséssel kapcsolatos félelmek veszik át.
54-ről 45 százalékra csökkent azok aránya, akik állandóan a járvánnyal vannak elfoglalva, és egyre többen vélik úgy, hogy túlzottak a korlátozó intézkedések.
Különösen a fiatalok számoltak be unalomról, magányról és a jövőre vonatkozó aggodalmakról.
Egyre többet mozognak
Hasonló fejleményekről árulkodik az a felmérés, amely a mobiltelefonok adatai alapján rögzíti a németek „mozgáskedvét”. (Az adatokat a Deutsche Telekom bocsátotta rendelkezésre kutatási céllal.)
Míg hetekig fegyelmezetten otthon maradtak az emberek, most kezdik elhagyni a lakásaikat – állítja Dirk Brockmann, a kutatás vezetője, a berlini Humboldt Egyetem tanára. A mobilitás mintegy 40 százalékkal nőtt.
Aligha véletlen, ha két teljesen különböző forrás ennyire hasonló eredményt mutat
– mondta Brockmann a német lapnak a két kutatásra utalva.
Szerinte figyelembe kell venni a hangulatváltozást, és tudatosítani kell az emberekben, hogy nem tehetik kockára az eddig elért eredményeket.
Több alkoholista és öngyilkos lehet
Egy harmadik tanulmány, amely a német belügyminisztérium számára készült a pszichoszociális és szociológiai hatásokról, szintén arra figyelmeztet, hogy egyre többen belefáradnak az elszigeteltségbe, aminek súlyos következményei lehetnek.
A bezártság és a tartós, nagy feszültség következtében ugyanis megrendülhet a válságkezelés társadalmi támogatottsága.
Megkérdőjeleződhet a korlátozások hasznosságába és jogosságába vetett hit, tömeges méretet ölthet a szabályáthágás
– idézte a tanulmányt a német Tagesspiegel. A kockázatok között említik az alkoholfogyasztás és az öngyilkosságok számának növekedését.
Az elemzés szerint a legfontosabb alapszabály, hogy
minél rövidebb ideig tart a bezártság, annál jobb a lelki egészség.
Ha Húsvét után is fenn kell tartani a korlátozásokat, akkor még fontosabb lesz a világos és egységes kormányzati kommunikáció a társadalmi bizalom megőrzéséhez – figyelmeztetnek.
Alacsonyabb halálozási ráta
Egy másik német felmérés, amelyet egy fertőzött településen végeztek, pedig arra utal, hogy a korlátozásokat okozó koronavírus nem is annyira halálos, mint eddig hitték:
az előzetes eredmények szerint a vizsgált emberek hetede immunitást szerzett a vírussal szemben, a halálozási ráta pedig jóval alacsonyabb az eddig ismertnél.
Bár Németországban is felerősödtek azok a hangok, amelyek – a katasztrofális gazdasági következményektől tartva – a szigor lazítását kérték, a német kormány erre egyelőre nem hajlandó.
Ausztria, Csehország és Dánia viszont óvatosan, de enyhít a karanténon: úgy akarják újraindítani a gazdasági-társadalmi életet, hogy közben kordában akarják tartani a járványt.
A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint Németországban szombat estig 124 ezer koronavírus-fertőzöttet diagnosztizáltak. A betegséggel összefüggésben több mint 2700-an hunytak el, mintegy 54 ezren meggyógyultak.
A járvány nyomán bevezetett korlátozások miatt a német GDP 10 százalékkal zuhanhat az idei második negyedévben.
Szlovákia semmilyen formában nem fogja támogatni az ukrán hadikiadásokat. 
