A nagy kísérlet: így állhat helyre az élet Európában

Ausztria más országoknál gyorsabban és szigorúbban reagált (a koronavírusra), ezért eddig el tudtuk kerülni a legrosszabbat. Ez a körülmény lehetőséget ad arra, hogy gyorsabban kerüljünk ki a krízisből – de csak akkor, ha továbbra is mindannyian következetesen betartjuk az intézkedéseket

– ezekkel a szavakkal jelentette be Sebastian Kurz osztrák kancellár hétfőn, hogy Húsvét után lazítanak a március közepén életbe léptetett kijárási és egyéb korlátozásokon.  

Futók a bécsi Práter parkban 2020. március 28-án. EPA/CHRISTIAN BRUNA

Osztrák enyhülés   

Április 14-től, szigorú feltételek mellett, de kinyithatnak a kisebb üzletek (jelenleg csak a gyógyszertárak és az élelmiszerboltok tarthatnak nyitva), valamint a barkácsáruházak és a szabadtéri piacok, május elejétől pedig a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek, a bevásárlóközpontok és a fodrászatok is működhetnek majd.

A lakhelyelhagyási korlátozások szintén jövő hónap elejétől enyhülhetnek, május közepétől pedig a szállodák, valamint az éttermek is fogadhatnak majd vendégeket. Rendezvényeket július elejétől lehet tartani – legalábbis ha minden a tervek szerint alakul.

Ezzel párhuzamosan a jövőben minden nyilvános helyen kötelező lesz védőmaszkot hordani – eddig ez csupán a szupermarketekben és a drogériákban volt elvárás.

A lazításra azért kerülhet sor, mert a szigornak köszönhetően lassult a diagnosztizált, aktív fertőzöttek számának növekedése, az elmúlt napokban pedig már megindult a csökkenés.

Alexander Dworzak, a Wiener Zeitung osztrák napilap szerkesztője a Privátbankár.hu-nak azt mondta: a javulásban nagyon fontos szerepe van a kijárási korlátozásoknak.

Csak akkor hagyhatod el a lakást, ha dolgozni mész, élelmiszert vásárolsz,  segíteni szeretnél valakinek vagy sétálni akarsz. De csak azzal sétálhatsz, akivel együtt laksz. 

Szerinte korai még arról beszélni, mi történik majd a következő hónapokban.    

Szerdai adatok szerint Ausztriában mintegy 7900 aktív fertőzöttről tudnak az egészségügyi szervek – ez az elmúlt 10 nap legalacsonyabb értéke. A halálos áldozatok száma 273.

Cseh lazítás

Enyhít a karanténon Csehország is, amely március 11-én léptetett életbe korlátozó intézkedéseket. Csütörtöktől kinyithat a nem létszükségletű árukat kínáló üzletek egy része, amelyek már három hete zárva vannak, Húsvét után pedig tovább bővül ezen üzletek köre.

A csehek már ezen a héten maszk nélkül biciklizhetnek, edzhetnek vagy kirándulhatnak, ha betartják a kétméteres "követési távolságot", jövő héttől pedig indokolt esetben – például üzleti céllal – elhagyhatják az országot. Igaz, a visszatérőknek 14 napos önkéntes karanténba kell vonulniuk.

A  kormány emellett „okos karanténrendszert” épít ki: a fertőzöttek mobiltelefon- és hitelkártya-adatait felhasználva deríti fel, hogy hol és kiknek adhatták át a vírust. 

A korlátozásokat itt is azért enyhítik, mert egyre lassabban terjed a járvány, a tesztelt személyek között egyre kisebb arányban találnak fertőzötteket.

Már relatív jól tudjuk kezelni a járványt, nem pedig a járvány irányít minket        

– mondta Adam Vojtech cseh egészségügyi miniszter, aki a fejlemények függvényében további lazításokat is elképzelhetőnek tart.

Csehországban eddig 5200 vírushordozót regisztráltak, közülük 99-en vesztették életüket.

Dán kötéltánc

A karantént enyhítő lépésekről döntött hét elején a dán kormány is, amely március 11-én, Európában szintén az elsők között vezetett be komoly korlátozásokat.

Április 15-től kinyitnak az óvodák és az alapfokú iskolák, aminek köszönhetően a szülők visszamehetnek dolgozni. A többi korlátozás május 10-ig biztosan érvényben marad, nagyobb  rendezvényeket pedig augusztusig nem lehet tartani.

A dán kormány szintén kettős célt követ: meg akarja védeni a lakosságot a járványtól, ugyanakkor el akarja kerülni a gazdasági összeomlást.

Ez kicsit olyan, mint a kötéltánc. Ha megállunk út közben, leeshetünk, de ha túl gyorsan megyünk, abból is baj lehet. Tehát óvatosan, lépésről lépésre kell haladnunk

– mondta Mette Frederiksen miniszterelnök. Dániában eddig 5600 fertőzöttet diagnosztizáltak, közülük 218-an hunytak el.

Gyorsak és kemények

De miért éppen ez a három ország kezdi meg elsőként a karantén feloldását?

Egyrészt azért, mert Európában az elsők között reagáltak a járványra, és ezzel a jelek szerint sikerült lelassítaniuk a terjedését, állítják a Financial Times által megkérdezett elemzők.

Mindhárom ország gyorsan és jelentősen korlátozta a közösségi életet, bezárta az iskolákat, valamint betiltotta a tömegrendezvényeket. Ausztria és Csehország egyes helyeken kötelezővé tette a védőmaszk használatát, Dánia és Csehország pedig az elsők között zárta le határait. (Később szinte ugyanezt tette az összes uniós ország, a különutas svédek kivételével – a szerk.)

A másik ok, hogy relatív kis méretűek azokhoz az uniós országokhoz képest, amelyek egészségügyi rendszerét padlóra küldte a fertőzöttek áradata.

Ezek a kormányok relatív gyorsan vezettek be korlátozó intézkedéseket. Ezzel valószínűleg érdemben csökkentették az esetszámot és ezáltal az egészségügyre nehezedő nyomást

– mondta a brit lapnak Joshua Moon, a sussexi Business School Egyetem kutatója.

A nagy kísérlet

Ahhoz persze még hosszú hónapok kellenek, hogy az élet visszatérjen a megszokott kerékvágásba, vagy legalább részben normalizálódjon. Arról például egyik kormány sem beszélt, hogy mikortól engednek be ismét külföldi turistákat.

Az osztrák, cseh és dán lazítás kockázatos, de szükségszerű kísérlet, amit mindenki figyel majd szerte a világon. Kiderül ugyanis, hogy újra lehet-e indítani a gazdasági-társadalmi életet úgy, hogy közben ne nullázzódjanak le a járvány elleni harc eredményei.

Kiderül, hogy visszakaphatjuk-e ily módon régi életünket, vagy más megoldásra van szükség.