Új információkat közöltek a svéd egészségügyi hatóságok a koronavírus-járvány alakulásáról a fertőzés epicentrumában, Stockholmban.
Lassul a járvány
Az adatok, amelyeket a The Local idézett, de itt is elérhetők, azt mutatják, hogy
az elmúlt hetekben stagnált, majd lassult a járvány a svéd fővárosban.
Pedig a svéd kormány nem vonta karantén alá az országot, csupán relatív enyhe korlátozásokat vezetett be a mindennapi életben.
Björn Eriksson, a stockholmi egészségügy vezetője szerint a koronavírushoz köthető új halálesetek száma lassan, de hétről-hétre csökken.
A kórházban kezelt stockholmi koronavírusos betegek száma április közepéig nőtt, utána azonban szintén mérséklődött. Míg múlt hónap közepén 1102 ember volt kórházban, május elején 955.
Április közepe óta stagnál, illetve csökken az intenzív osztályon fekvők száma is, amely május elejére 200 alá esett a korábbi 220-230-ról. Az intenzív ellátásban továbbra is vannak szabad ágyak, azaz
a járvány karantén nélkül sem terhelte túl a svéd egészségügyet.
A vírushordozók többsége feltehetően otthon, enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen vészelte át a vírust: a Svéd Közegészségügyi Hatóság becslései szerint a fertőzöttek valós száma 75-szöröse lehet a diagnosztizált esetek számának, a vírust a fővárosban élők negyede már elkapta.
A járvány lassulását jelzi az is, hogy
a reprodukciós ráta az április eleji 1,4-ről 0,85-re esett április végére a Svéd Közegészségügyi Hatóság szerint.
Ez jobb adat, mint a dánoké (0,9), akik egy hónapig szigorú karantén alatt éltek.
A reprodukciós ráta azt mutatja meg, hogy egy fertőzött átlagosan hány embernek adja át a vírust. Ha ez az érték kisebb egynél, akkor a járvány lassul, majd le is állhat.
A svédek tehát kijárási korlátozások nélkül is jobb eredményt értek el déli szomszéduknál.
Magas-e a halálozási ráta?
Ugyanakkor a többi skandináv államban jóval kevesebb a halálos áldozat, mint Svédországban, és
lényegesen alacsonyabb a lakosságszámhoz viszonyított halálozási ráta.
Míg ma reggeli adatok szerint Svédországban 2974-en hunytak el a vírussal összefüggésben, Dániában 506-an, Finnországban 252-en, Norvégiában 216-an.
A New York Times statisztikái szerint a százezer lakosra jutó halálesetek száma a svédeknél 28,9, a dánoknál 8,7, a finneknél 4,6, a norvégoknál 4,1.
A hónapokra bezárkózó nyugat- és dél-európai országok többségénél azonban jobban áll Svédország.
Belgiumban 73, Spanyolországban 55,3, Olaszországban 49,1, az Egyesült Királyságban 45,2, Franciaországban pedig 38,5 a halálozási ráta.
A svéd hatóságok szerint a szomszédokhoz képest magas halálozás oka nem a különutas stratégia, hanem az, hogy nem tudták eléggé megvédeni az idősotthonok lakóit annak ellenére, hogy kitiltották onnan a látogatókat.
Statisztikák szerint a vírus több mint ötszáz, időseket gondozó intézményben jelent meg országszerte, Stockholmban pedig az áldozatok több mint fele élt ilyen otthonokban.
Nem állt le az élet
Ennyit a számokról – de milyen az élet a mindennapokban?
Svédország – a nyugati világban egyedüli államként – különutas válságkezelést folytat annak érdekében, hogy megóvja a társadalmi-gazdasági életet.
Egyrészt a kormány az embereket otthoni munkára, a közösségi távolságtartás és a higiénia betartására, valamint arra ösztönzi, hogy a betegség legkisebb jele esetén maradjanak otthon.
Ugyanakkor nem alkalmaz szankciókat, nem kéri védőmaszk viselését, és bízik a társadalom együttműködésében.
A kormány nem vezetett be karantént sem: az óvodák, az alapfokú iskolák, az üzletek, az éttermek és a kávézók megszorításokkal, de továbbra is nyitva vannak. Az élet lelassult, de nem állt le.
Nagyon leengedtek az emberek, legalábbis itt Sigtunában (stockholmi külváros – a szerk.). Szinte minden gyerek jár oviba, iskolába. Óvatosságból, egészségesen már csak nagyon kevesen maradnak otthon. Végre jó az idő, Sigtuna ráadásul üdülőváros, sokan vannak az utcákon. Néhányan hordanak maszkot, de nem jellemző
- mondta a Privátbankár.hu-nak Gonda Zsuzsanna svédországi magyar újságíró, aki egy helyi óvodában dolgozik.
A hatóságok egyúttal próbálják megértetni az emberekkel – tette hozzá –, hogy nem szabad túlzottan lazítani. Például arra kérik őket, hogy ne tervezzenek utazást nyárra.
Intézményi szinten nem látom a leengedést. Sigtunában a gyógyszertárak az utcán várakoztatják az embereket, összepakolják és kiviszik nekik az árut. Ezt az egyik élelmiszerbolt is megteszi, ha a vevő kéri.
A svédek továbbra is bíznak kormányukban: több mint hetven százalékuk támogatja a válságkezelési stratégiát.
A lakosság negyede immunis
Anders Tegnell, a Svéd Közegészségügyi Hatóság járványügyi vezetője korábban azt mondta, hogy májusra Stockholmban olyan sok immunis ember lesz, hogy elérhetik a nyájvédettséget (a közösségi immunitást a vírussal szemben).
Egy e heti interjúban ugyanakkor hozzátette: a teljes nyájvédettség országosan nem reális, hiszen a betegség nem fog eltűnni.
Ugyanakkor ha a lakosság egy része, 20-25 százaléka már immunis lesz – most érjük el ezt az értéket –, akkor annak nagy hatása lesz a terjedés sebességére
- jelentette ki. Ha a járvány tovább lassul, az immunitás pedig tovább növekszik, akkor az eddigi korlátozásokat is feloldhatják.
Tegnell szerint a svéd halálozási ráta valóban aggasztó, ugyanakkor Svédország holisztikusabban kezeli a kérdést más államoknál.
Pozitívum, hogy nyitva tudjuk tartani az iskolákat, ami nagyon fontos a gyerekek egészsége szempontjából. Pozitívum, hogy munkában tudunk tartani nagyon sok embert, hiszen az állás elvesztése szintén nagyon veszélyes az egészségre.
Szerinte nem igaz, hogy egyes életeket előnyben részesítettek más életekkel szemben.
Kevesebb járulékos kár
Johan Giesecke epidemológus, a svéd kormány és az Egészségügyi Világszervezet tanácsadója szerint sok ország, amely karantént vezetett be, csak „kitolta” a haláleseteket későbbre. Feltételezése szerint egy év múlva ezen országok halálozási mutatói nagyjából megegyeznek majd a svéd értékekkel.
A különbség az – tette hozzá –, hogy Svédországot kevésbé érintik majd a karantén negatív hatásai.
Feltehetően jobb állapotban lesz a gazdasága, kevesebb öngyilkos, valamint kevesebb pszichés és olyan beteg lesz, aki kárt szenvedett, mivel a koronavírusra hivatkozva elhalasztották a kezelését.
Ráadásul – véli Johan Giesecke – Svédország nem zárta be az embereket, és nem kezelte őket gyerekekként.
Vádat emeltek a merénylővel szemben. 
