A svéd intenzív osztályokon jelenleg 1085 hely van, az ott ápolt koronavírusos-betegek száma 544 – közölte mai sajtótájékoztatóján Anders Tegnell, a Svéd Közegészségügyi Hatóság járványügyi vezetője.

Van tartalék az egészségügyben 

A hatóság szerint az elmúlt 24 órában tízzel növelték a férőhelyek számát, országosan pedig mintegy 30 százalékos tartalék-kapacitás van az intenzív osztályos ellátásban. Ennek pontos értéke régiónként eltér – néhol hatvan százalék tartalék van a rendszerben, máshol teljes a kihasználtság.

Mivel van tartalék-kapacitás, el tudjuk látni azokat az embereket, akik intenzív ellátásra szorulnak

– fűzte hozzá Johanna Sandwall, a Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Bizottság tagja.

Mai adatok szerint eddig 2355 ember vesztette életét a koronavírussal összefüggésben Svédországban, ami 81 fős növekedés egy nappal korábbhoz képest. A diagnosztizált fertőzöttek száma mintegy 20 ezer.

Természetesen minden haláleset szörnyű, és nem szabad az áldozatokat számokra redukálni. Ugyanakkor fontos, hogy megértsük a számokat     

– jelentette ki Anders Tegnell.

Mint ismert, Svédország – a nyugati világban egyedüli államként – különutas válságkezelést folytat annak érdekében, hogy minél jobban megóvja a társadalmi-gazdasági életet.

Egyrészt nem az összes embert, csupán a betegeket és időseket próbálják izolálni.

Az embereket otthoni munkára, a közösségi távolságtartás és a higiénia szabályainak betartására valamint arra kérik, hogy betegség legkisebb jele esetén maradjanak otthon.

Ugyanakkor nem alkalmaznak szankciókat, és bíznak az emberek együttműködésében.

Az óvodák, az alapfokú iskolák, az üzletek, az éttermek és a kávéházak megszorításokkal, de továbbra is nyitva tartanak.

Az élet lelassult, de nem állt le

– mondta korábban a Privátbankár.hu-nak Gonda Zsuzsanna Svédországban élő magyar újságíró.  

Másrészt elsősorban azokat a fertőzötteket azonosítják, akiknek rossz az állapotuk. A többieknek gyakorlatilag azt mondják: maradjanak otthon, és várják meg, amíg meggyógyulnak.

Ennek köszönhetően nem fertőznek, nem jelennek meg a statisztikában, és nem okoznak pánikot.

Közel a nyájvédettséghez

A svéd modell kimondva-kimondatlanul arra is épít, hogy a fertőzöttek többsége enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen átvészeli a vírust.

Erre utal az is, hogy hivatalos számítások szerint május elsejére a svéd fővárosban élők negyede el fogja kapni a vírust,

a fertőzöttek valós száma pedig Stockholmban 75-szöröse lehet a diagnosztizált esetek számának.

A Svéd Közegészségügyi Hatóság járványügyi vezetője azzal számol, hogy a főváros május folyamán elérheti az úgynevezett nyájvédettséget.

Modelljeink szerint Stockholmban (a járvány epicentrumában) olyan sok immunis ember lesz, hogy annak kezd hatása lenni a járvány terjedésére

– mondta korábban Anders Tegnell.

A nyájimmunitás azt jelenti, hogy a közösség jelentős része védetté válik a vírussal szemben védőoltás vagy a vírusból való kigyógyulás révén – a koronavírus ellen egyelőre nincs védőoltás, ezért csak utóbbi verzió lehetséges –, többé nem fertőződhet meg és másokat sem fertőzhet meg. Így a járvány terjedése lelassul, egy idő után pedig le is áll.

Ugyanakkor a koronavírus esetében még nincs biztos válasz arra a kérdésre, hogy mennyire tartós az immunitás.

Fenntartható korlátozások  

Isabella Lövin svéd miniszterelnök-helyettes a The Localnak adott múlt heti interjúban ugyanakkor kiemelte:

nincs szó arról, hogy Svédországban az élet változatlanul megy tovább,

hiszen vannak korlátozások, és rekordszámú munkavállalót küldtek el ideiglenesen a cégek. (Az SAS légitársaság például ma jelentette be, hogy dolgozói 40 százalékát elbocsáthatja.) Ugyanakkor minden tőlük telhetőt megtesznek a munkahelyek és cégek megmentéséért.

A politikus szerint fő céljuk, hogy megfékezzék a járvány terjedését, és megóvják az egészségügyet a túlterhelődéstől. Ő is megerősítette, hogy minden koronavírusos és egyéb beteg kap kezelést az intenzív osztályokon, ha rászorul.

Mint fogalmazott, Svédországban nincs teljes karantén, az emberek pedig követik a kormányzati ügynökségek (szakértői csoportok) ajánlásait. Szerinte utóbbiak és a politika között egészséges távolság van,

az ügynökségek döntései felett nincs közvetlen politikai kontroll.

A miniszterelnök-helyettes végezetül kiemelte: biztosak akarnak lenni abban, hogy intézkedéseik elfogadhatók az emberek számára, és így fent lehet őket tartani, akár hónapokig vagy évekig.

Közvélemény-kutatások szerint a svéd társadalom többsége támogatja a kormány válságkezelési stratégiáját.