Ma mutatta be a Svéd Közegészségügyi Hatóság annak a tanulmánynak a javított verzióját, amely a koronavírus terjedését modellezi Stockholmban.
Sok a rejtett fertőzött
A tanulmány, amelynek korábbi verzióját egy hibás számítás miatt visszavonták, két fontos következtetésre jutott.
Az egyik megállapítás, hogy
május elsejére a stockholmiak 26 százaléka már fertőzött lesz (beszámítva az aktív fertőzötteket és a betegségen már átesett embereket is).
Számításaik alapján az aktív fertőzöttek száma április nyolcadikán volt a legmagasabb.
A másik fontos megállapítás, hogy becsléseik szerint Stockholmban egy diagnosztizált fertőzöttre 75 nem diagnosztizált fertőzött jut
– tehát azok száma, akik elkapták a vírust, 75-szöröse lehet a hivatalos értéknek.
Arra már más szakértők is felhívták a figyelmet, hogy sok fertőzött enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen vészeli át a betegséget, ezért nem jelenik meg a statisztikában.
Mai adatok szerint Svédországban a diagnosztizált fertőzöttek száma csaknem 17 ezer, és 2021-en vesztették életüket a koronavírussal összefüggésben. Eddig összesen mintegy 1200 ember került intenzív osztályra, ahol jelenleg mintegy ötszáz embert ápolnak.
A jelek szerint tehát a svéd hatóságok azzal számolnak, hogy
a fertőzöttek túlnyomó többségének nem okoz komoly problémát a vírus
– azaz ebből a szempontból nem feltétlenül baj, hogy ilyen magas szintet ért el a (rejtett) fertőzöttség.
Anders Tegnell, a Svéd Közegészségügyi Hatóság járványügyi vezetője hétvégén azt közölte, hogy a főváros májusra elérheti az úgynevezett nyájvédettséget.
Modelljeink szerint Stockholmban (a járvány epicentrumában) olyan sok immunis ember lesz, hogy annak kezd hatása lenni a járvány terjedésére
- mondta a svéd szakember.
A nyájimmunitás azt jelenti, hogy a közösség jelentős része, becslések szerint 60-70 százaléka védetté válik a vírussal szemben védőoltás vagy a vírusból való kigyógyulás révén – a koronavírus ellen egyelőre nincs védőoltás, ezért csak utóbbi verzió lehetséges –, többé nem fertőződhet meg és másokat sem fertőzhet meg. Így a járvány terjedése lelassul, egy idő után pedig le is áll.
Ugyanakkor a koronavírus esetében még nincs biztos válasz arra a kérdésre, hogy mennyire tartós az immunitás.
Különutas válságkezelés
Svédország – a nyugati világban egyedüli államként – különutas válságkezelést folytat annak érdekében, hogy megóvja a társadalmi-gazdasági életet. Egyes kritikák szerint viszont orosz rulettet játszik, és emberéleteket tesz kockára.
A stratégia szerint
egyrészt nem az összes embert, csupán a betegeket és időseket próbálják izolálni.
Az óvodák, az alapfokú iskolák, az üzletek, az éttermek és a kávéházak továbbra is nyitva tartanak, tehát az élet lelassult, de nem állt le. Az embereket otthoni munkára, a közösségi távolságtartás és a higiénia szabályainak betartására kérik, de nem alkalmaznak szankciókat.
Másrészt elsősorban azokat a fertőzötteket azonosítják, akiknek rossz az állapotuk. A többieknek azt mondják: maradjanak otthon, és várják meg, amíg meggyógyulnak.
Ennek köszönhetően nem fertőznek, nem jelennek meg a statisztikában, és nem okoznak pánikot.
A stratégia tehát a jelek szerint elsősorban a népesség sebezhető részét próbálja megóvni, és bízik abban, hogy az egészséges emberek előbb-utóbb úgyis immunisak lesznek. Így reményeik szerint a társadalom végül eléri a nyájvédettség állapotát.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
