Most először kerültek nyilvánosságra Németországban olyan boncolások részletes eredményei, amiket koronavírussal fertőzöttek holttestén végeztek.

A Hamburgi Egyetemi Klinika halottkémei összesen 65 áldozatot vizsgáltak meg, és mindegyikük esetében találtak valamilyen alapbetegséget a Spiegel szerint.

Magas vérnyomás, szívproblémák

A leggyakoribb probléma a magas vérnyomás, a szívinfarktus, az érelmeszesedés és a szívgyengeség volt. Emellett 46 esetben tüdőbetegséget, 28 esetben pedig más szervi bajokat vagy transzplantált szervet találtak.

Az autopszia azt is kiderítette, hogy a 65 vizsgált áldozat közül 61 halálát okozta az új típusú koronavírus. Négy áldozat ugyan szintén fertőzött volt, de esetükben nem ez okozta a halált.

Ez az eredmény azt sugallja, hogy

az elhunyt koronavírusos betegekről nem jelenthető ki automatikusan, hogy a vírus következtében vesztették életüket.

A német szövetségi szintű Robert Koch Intézet eredetileg nem ajánlotta a koronavírusos áldozatok boncolását a fertőzésveszély miatt. Időközben azonban megváltoztatta álláspontját arra hivatkozva, hogy ezek a vizsgálatok hozzájárulhatnak a vírus alaposabb megismeréséhez.

Ezzel párhuzamosan Svájcban is ismertté vált egy autopszia eredménye, amelyet húsz koronavírusos halotton végeztek el.

Minden vizsgált személynek magas vérnyomása volt, nagy részük pedig súlyosan el volt hízva

-mondta Alexander Tzankov, a bázeli egyetemi kórház illetékes osztályának vezetője a német lap szerint.

A vizsgált áldozatok több mint kétharmada szívkoszorúér-problémákkal küzdött, harmadának pedig cukorbetegsége volt.

A halottak nagy része férfi.

Tzankov és csapata rendre súlyos zavarokat állapított meg a tüdő mikro-keringésében, amiket a koronavírus-fertőzés okozhatott. Emiatt nem működött megfelelően az oxigénellátás.

Ezek az eredmények összhangban vannak korábbi vizsgálatok eredményeivel, miszerint az új típusú koronavírus elsősorban a sebezhető, beteg emberekre és/vagy idősekre jelent komoly veszélyt. (Ezzel együtt természetesen nem lehet kizárni, hogy a vírus egyes esetekben egészséges embereknél is komoly problémához, akár halálhoz is vezethet – a szerk.)

Itthon is hasonló a helyzet

Magyarországon szerda reggelig 225 halálos áldozatot regisztráltak. A hivatalos adatok szerint

minimum 215 elhunytnak, tehát az áldozatok több mint 95 százalékának volt egy vagy több más betegsége.

Nyolc személy esetében az adatok még feltöltés alatt vannak, egy személynél a „nincs adat” megnevezés található, és egyetlen olyan halálos áldozat van – egy 85 éves férfi –, akinél a „nem ismert” besorolás szerepel az alapbetegségnél.

Az olasz Nemzeti Egészségügyi Intézet korábbi felmérése szintén azt állapította meg, hogy a koronavírus miatt életüket vesztett emberek

több mint 99 százaléka más egészségügyi problémával vagy problémákkal is küzdött.

Az elhunytak csaknem fele három vagy több betegségben szenvedett, 25-25 százalékuknak egy vagy kettő egyéb betegsége volt.

Több mint 75 százalékuknál magas vérnyomást, 35 százalékuknál cukorbetegséget, harmaduknál szívbetegséget diagnosztizáltak.

Nyolcvan év

Az elhunytak átlagéletkora 79,5 év, a legtöbb áldozat a 80-89 évesek közül kerül ki, derül ki az olasz vizsgálatból.

Egy másik, szintén olaszországi statisztika szerint az áldozatok 42,7 százaléka tartozik a 80-89 éves korcsoporthoz; 35,6 százalékuk 70 és 79 év közötti, 9,6 százalékuk 90 év feletti, 8,5 százalékuk 60 és 69 év közötti volt. A 70 év felettiek aránya tehát csaknem 88 százalék.

Az 50-59 év közöttiek az elhunytak 2,7, a 40-49 év közöttiek 0,6, a 30-39 év közöttiek 0,25 százalékát teszik ki.

Spanyolországban egy helyi egészségügyi intézet március végén közölt elemzése szerint

az áldozatok közel 90 százaléka 70 év feletti, csaknem 70 százaléka pedig 80 év feletti.

Ezek az eredmények összhangban vannak az olasz, kínai és dél-koreai adatokkal, írja az El País. (Mindez persze semmi esetre sem jelentheti azt, hogy a betegek vagy idősek halála kevésbé tragikus, mint az egészségeseké vagy fiatalabbaké.)

Szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a koronavírus halálozási rátáját nehéz megbecsülni, mivel

a fertőzöttek többsége enyhe tünetekkel, orvosi segítség nélkül vészeli át a betegséget, ezért nem kerül be a statisztikákba.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a valós ráta jóval alacsonyabb lehet a hivatalosan ismertnél, az egyes országok halálozási rátái pedig csak komoly fenntartásokkal hasonlíthatók össze.