Mai adatok alapján Magyarországon 48 koronavírusos elhunyt jut egymillió lakosra. Ez globális szinten a 28. legmagasabb érték jelenleg, derül ki a Financial Times alábbi grafikonjából.
Európában közepes, a régióban magas a magyar ráta
A brit gazdasági lap adatai szerint Európán belül a középmezőnyben, a 21. helyen állunk a halálozási ráta nagyságát tekintve.
A volt szocialista országok és utódállamai közül csak Moldovában, Romániában, Szlovéniában és Észak-Macedóniában magasabb ez a mutató a magyarnál, Észtországgal pedig jelenleg egy szinten vagyunk. (A mezőny ugyanakkor sűrű, könnyen előre vagy hátra lehet csúszni néhány helyezést – a szerk.)
A Financial Times grafikonja tehát megerősíti korábbi cikkünk állítását, miszerint Európában átlagos, a régióban magas a magyar halálozási ráta.
Térségünkben egyébként Moldova van a legrosszabb helyzetben, ahol 81 halálos áldozat jut egymillió lakosra.
Szomszédaink közül Szlovákiában 5 (válságkezeléséről itt olvashatnak), Ukrajnában 12, Romániában 58, Szerbiában 34, Horvátországban 24, Szlovéniában 50, Ausztriában 72 ez a mutató.
A halálozási ráta ugyanakkor önmagában nem minősíti egyetlen ország válságkezelését sem, hiszen országonként eltérhet a kiindulási járványhelyzet, a demográfiai összetétel, az egészségügyi állapot, valamint az, hogy milyen mértékben derítik fel a koronavírusos haláleseteket, és miként könyvelik el azokat.
Azt ugyanakkor a Financial Times is megjegyzi, hogy ez a mutató még így is megbízhatóbb némileg, mint a fertőzöttségi ráta. A diagnosztizált fertőzöttek száma ugyanis nagyban függ az elvégzett tesztek számától, ami országonként jelentősen különbözik, valamint a tesztelési módszerektől és stratégiáktól.
Globálisan a legrosszabbul továbbra is Belgium áll, ahol mintegy 800 koronavírusos haláleset jut egymillió lakosra, 17-szer több mint Magyarországon.
Ezután következik Spanyolország, Nagy-Britannia, Olaszország és Franciaország. A "fekete top 10"-be Európából még Svédország, Hollandia, Írország és Svájc fért be.
A legrosszabb mutatókkal rendelkező 10 állam között egyetlen nem európai ország van, az Egyesült Államok.
A tengerentúlon 262, koronavírussal összefüggő halálesetet regisztráltak egymillió lakosonként, ami a kilencedik legmagasabb érték a világon.
Az amerikai kontinensről az USA-n kívül Kanada, Ecuador, Peru, Brazília és Panama, Ázsiából pedig csupán Irán (és Törökország, ha oda számoljuk) került be a „fekete top 30"-ba – a többi ország európai.
Kína, ahonnan a múlt év végén kiindult a válság, a rangsor másik végén van: a távol-keleti országban mindössze három halálos áldozat jut egymillió lakosra a hivatalos adatok szerint.
Milyen a fertőzöttségi szint itthon?
Bár – mint említettük – a diagnosztizált fertőzöttek számát csak erős fenntartásokkal lehet összehasonlítani, közzétesszük azt az ábrát is, amely ennek alakulását mutatja egymillió lakosra vetítve Magyarországon és a világ többi államában.
Itthon eddig mintegy 3600 koronavírusos embert diagnosztizáltak, azaz 368 regisztrált fertőzött jut egymillió lakosra. Mint a fenti ábrán látszik, a járványgörbe az elmúlt hetekben egyre laposabbá vált, azaz a járvány terjedése lassul.
Azt már ugyanakkor számos nemzetközi tanulmány megállapította, hogy a fertőzöttek valós száma – figyelembe véve azokat, akik enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen vészelik át a vírust – sokszorosa lehet a diagnosztizáltak számának.
Magyarországon az átfertőzöttek száma 30 ezer és 80 ezer között lehet
- mondta kedden Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinikai járványelemző munkacsoport vezetője az M1-nek a hazai reprezentatív koronavírus-szűrővizsgálat előzetes eredménye alapján.
Ez azt jelenti, hogy itthon a fertőzöttek valós száma minimum 8-szorosa, maximum 22-szerese lehet a diagnosztizáltak jelenlegi számának.
Kína figyelemmel kíséri az Európai Unió Kínával kapcsolatos vitáit. 
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
