Franciaország nagy részén az emberek – hosszú hetek óta először – mától anélkül is kiléphetnek az utcára, hogy ki kellene tölteniük egy kint-tartózkodásuk célját igazoló nyomtatványt.
Újranyitás Európában
Kevés diákkal, de kinyitnak az iskolák, valamint a ruha-és könyvesboltok, a fodrászatok és a virágárusok is. Az éttermek, a mozik és a bárok viszont zárva maradnak, írja a BBC.
Belgiumban szintén kinyit az üzletek nagy része – a közösségi távolságtartás szabályainak betartásával –, az éttermek, mozik, kávézók viszont nem.
Hollandiában mától az alapfokú iskolák egy részében folytatódik az oktatás, és kinyitnak például a könyvtárak, az autósiskolák és a fodrászatok is.
Svájcban az alap- és középfokú iskolák is fogadják a diákokat, igaz, az órák a megszokottnál kisebb csoportokban zajlanak majd.
Megkötésekkel, de kinyitnak az éttermek, a könyvesboltok és a múzeumok is.
Spanyolország egyes régióiban engedélyezik a maximum tíz fős nyilvános összejöveteleket, illetve – a közösségi távolságtartás szabályainak betartásával – ismét fogadhatnak vendégeket az éttermek kiülős részei.
Nagy-Britannia egyes térségeiben szintén lazíthatnak a korlátozásokon a héten: szerdától ismét lehet pihenni a parkokban, valamint korlátlan ideig lehet a szabadban edzeni és sportolni – igaz, csak az egy háztartásban élőkkel.
A BBC szerint a szabályozás még arra is kitér, hogy a különböző háztartásban élők is találkozhatnak egymással a parkokban,
ugyanakkor több mint két méterre kell egymástól ülniük. (Az más kérdés, hogy ezt ki és hogyan fogja ellenőrizni, illetve betartani.)
A brit kormány mától arra ösztönzi az embereket, hogy
aki nem tud otthonról dolgozni, az menjen be a munkahelyére.
Az üzletek és iskolák viszont legkorábban június elején nyithatnak ki, akkor is csak fokozatosan.
Dániában, ahol az elsők között oldották a szigort, mától a bevásárlóközpontok is kinyithatnak,
Lengyelországban pedig már a hotelek is fogadhatnak vendégeket a héten.
Igaz, a külföldi turistáknak két hét önkéntes karanténba kell vonulniuk.
Számos európai állam – köztük Ausztria, Csehország, Olaszország és Németország – már korábban elkezdte a kijárási korlátozások feloldását.
A briteknél van a legtöbb áldozat Európában
Ami a számokat illeti, Európában a legtöbb áldozatot, csaknem 32 ezret Nagy-Britanniában jegyezték fel eddig a vírussal összefüggésben. Olaszországban 30,5, Spanyolországban 26,6, Franciaországban 26,4 ezren hunytak el. Belgiumban csaknem 8700, Németországban 7600, Hollandiában csaknem 5500 áldozatot jegyeztek fel ma reggeli adatok szerint.
Az egyetlen különutas válságkezelést folytató nyugati államban, Svédországban 3225 áldozatot regisztráltak eddig.
Bár Svédország nem vezetett be karantént, mégis le tudta lassítani a járvány terjedését statisztikák szerint. Az ugyanakkor kérdéses, hogy gazdasága kevésbé károsodik-e a többi országénál.
Globálisan az Egyesült Államokban a a legrosszabb a helyzet, ahol a halálos áldozatok száma csaknem 80 ezer.
Donald Trump amerikai elnök szerint a koronavírus-járvány súlyosabb támadás Pearl Harbornál és szeptember 11-nél is.
Hol áll Magyarország?
Világszerte eddig 4,1 millió fertőzöttet diagnosztizáltak. A vírussal összefüggésben több mint 280 ezren vesztették életüket, 1,4 millióan meggyógyultak.
Magyarországon az igazolt fertőzések száma 3284, 421-en hunytak el.
A diagnosztizált vírushordozók számát tekintve Magyarország Örményországgal és Thaifölddel van körülbelül egy szinten, a halálos áldozatok számát tekintve Kolumbiához és Ukrajnához van a legközelebb.
A 100 ezer lakosra jutó halálesetek számát nézve a többi közt Romániával, Szlovéniával, Norvégiával és Finnországgal vagyunk körülbelül egy kategóriában.
Egy német kutatás múlt héten világított rá arra, hogy a fertőzöttek hivatalos számát érdemes komoly fenntartásokkal kezelni, a valós szám ugyanis ennek sokszorosa lehet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a valós halálozási ráta jóval kisebb lehet a hivatalosnál.
Akár életfogytiglan is várhat a volt venezuelai elnökre. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
