Koronavírus: felső határt vezethetnek be Németországban

Németországban a tartományok nagyrészt saját hatáskörben dönthetik majd el, mikor és hogyan lazítanak a koronavírus-járvány miatt elrendelt szigorításokon és kijárási korlátozásokon a kiszivárgott tervek szerint. A részletekről ma egyeztet Angela Merkel német kancellár a tartományok miniszterelnökeivel.

Pihenő emberek és egy rendőrautó a berlini Mauerparkban 2020. április 16-án. EPA/FILIP SINGER

Felső határ

A Spiegel szerint a szövetségi kormány azért engedi nagyrészt szabadjára a tartományokat, mert azok kormányfői az elmúlt napokban egymás után ignorálták a központi terveket, és saját menetrenddel álltak elő, ezzel is erodálva Angela Merkel autoritását.

A kancellár ugyanakkor egy féket beépítene a rendszerbe: úgynevezett „felső határt” állapítana meg a tartományok számára.

Ha egy városban vagy körzetben a 100 ezer lakosra jutó regisztrált új fertőzöttek száma egy héten belül meghaladja az ötvenet, akkor kötelező lesz helyben ismét szigorítani

– a tartományoknak erre kötelezettséget kell majd vállalniuk.  

Ha tehát egy tartomány elérkezettnek látja az időt arra, hogy kinyissa a szállodákat és az éttermeket, akkor vállalnia kell annak esetleges következményeit, a fertőzöttek számának esetleges megugrását is – szól az üzenet. Emellett figyelembe kell venniük az egyes minisztériumok „higiéniai és távolságtartási” koncepcióit is.

A járványhelyzet javulása miatt a szövetségi kormány azt javasolja, hogy

a diákok a nyári szünetig fokozatosan térhessenek vissza az iskolákba, az összes üzlet nyithasson ki bizonyos feltételekkel, valamint lehessen ismét a szabadban sportolni és edzeni.

A tömegrendezvények (sportesemények, fesztiválok, koncertek) tiltását azonban augusztus végéig meghosszabbítanák.

Németország eddig relatív jól vészelte át a koronavírust: bár a diagnosztizált fertőzöttek száma 167 ezer – ez az ötödik legmagasabb érték Európában –, a halálos áldozatok száma „mindössze” hétezer, tehát jóval kevesebb, mint Nagy-Britanniában, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban. A német egészségügy pedig simán megbirkózik a válsággal. 

Egy német kutatás a héten világított rá arra, hogy a fertőzöttek hivatalos számát érdemes komoly fenntartásokkal kezelni, a valós szám ugyanis ennek sokszorosa lehet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a valós halálozási ráta jóval kisebb lehet a hivatalosnál.   

A briteknél van a legtöbb áldozat Európában 

Ami a többi országot illeti, Európán belül a legtöbb diagnosztizált fertőzött (219 ezer) továbbra is Spanyolországban van, itt a halálos áldozatok száma 25,6 ezer.

A legtöbb áldozatot már nem Olaszországban, hanem az Egyesült Királyságban követeli a járvány:

a briteknél 29,5 ezer elhunytat regisztráltak.

Olaszországban 29,3 ezren, Franciaországban 25,5 ezren, Belgiumban mintegy 8 ezren, Hollandiában több mint 5 ezren vesztették életüket a vírussal összefüggésben. 

Az egyetlen különutas válságkezelést folytató, nagyrészt karanténmentes nyugati államban, Svédországban 2854 áldozatot regisztráltak eddig.

Globálisan a legrosszabb a helyzet az Egyesült Államokban, ahol 1 millió 200 ezer fertőzöttről tudnak, és 71 ezren vesztették életüket.

Az amerikai Johns Hopkins kórház adatai szerint világszerte mintegy 3 millió 660 ezer fertőzöttet diagnosztizáltak.

A koronavírussal összefüggésben eddig 257 ezren vesztették életüket, 1 millió 200 ezren meggyógyultak.

Magyarországon az igazolt fertőzések száma 3111, 373-an hunytak el.

A diagnosztizált vírushordozók számát tekintve Magyarország Afganisztánnal, Thaifölddel és Nigériával van körülbelül egy szinten, a halálos áldozatok számát tekintve Kolumbiához (378), a Dominikai Köztársasághoz (354) és Ukrajnához (316) van a legközelebb.