A jelek szerint képes kezelni a német egészségügyi rendszer a koronavírus-járvány jelentette kihívást.
Miközben például Olaszországban számos kórház nem bírta a betegek áradatát, addig Németországban nincs ilyen probléma, sőt, német klinikák Olaszországtól és Franciaországtól is vettek át fertőzötteket.
Bőven van kapacitás
Németországban az elmúlt hetekben 28 ezerről 40 ezerre növelték az ágyak számát az intenzív osztályokon, ezek közül 30 ezer lélegeztető-géppel is el van látva. Április eleji adatok szerint az ágyak jelentős része - 15-20 ezer ágy – szabad volt, és „mindössze” kétezer ágyat foglaltak el koronavírusos páciensek.
A kórházak túlnyomó többségének továbbra is vannak ilyen betegek fogadására alkalmas szabad ágyai az itt elérhető térkép szerint.
Hivatalos közlések alapján jelenleg mintegy 10 ezer szabad hely áll rendelkezésre országos szinten.
A klinikákat egyébként a kormány márciusban kötelezte arra, hogy naponta regisztrálják a szabad férőhelyek számát egy központi adatbázisba.
A kórházi helyzet várhatóan a közeljövőben sem romlik, hiszen a járvány terjedése Németországban is lassul. Emiatt a kormány május elejétől feloldja a korlátozások egy részét.
Szakértők szerint a német egészségügy – például az intenzív osztályos ágyak számát tekintve – eleve jobb helyzetben van a többi uniós ország egészségügyénél. Ráadásul a kórházak már idejében válságterveket dolgoztak ki, és bővítették a személyzetet.
Ezzel párhuzamosan a német kormány március közepén arra szólította fel a kórházakat, hogy halasszák el a „tervezhető” műtéteket és beavatkozásokat. A klinikák cserében pótlólagos pénzügyi támogatást kapnak.
A rák- vagy krónikus betegek sürgős kezeléseit ugyanakkor nem tolják el, mint ahogy például a vakbél- vagy epehólyag-gyulladásos betegeket is ellátják, mondta Christian Höftberger, a Hesseni Kórházszövetség elnöke.
Arról, hogy mely beavatkozásokat végzik el, és melyeket halasztják el, az orvosok döntenek napi szinten az adott eset sürgősségétől és a szabad ágyak számától függően, tette hozzá Andreas Meier-Hellmann, a magánkézben lévő Helios-klinikák válságstábjának vezetője.
Lazítást kérnek
Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a német kórházak nem engedhetik meg a leállást, hiszen a betegek ellátásából élnek – igaz, a kormány éppen ezért ígért nekik anyagi kárpótlást.
A Német Kórházak Szövetsége szerdán már arra kérte Berlint, hogy tegye lehetővé a visszatérést a normál üzemmódhoz.
A kórházakban jelenleg uralkodó állapot megengedi, hogy óvatosan és fokozatosan visszaálljunk a megszokott betegellátásra
- mondta Gerald Gaß, a szövetség elnöke.
Szerinte továbbra is fenntartják és bővítik az intenzív osztályos kapacitásokat, így reagálni tudnak majd arra is, ha esetleg ismét növekedésnek indulna a fertőzöttek száma.
Az elnök hozzátette: jelenleg nincs ok arra, hogy fenntartsák az „extrém nagy” kihasználatlanságot a kórházakban, és kezeléseket halasszanak el.
Kiemelte, hogy Németországban jelenleg 150 ezer szabad kórházi ágy van.
Szerinte a kórházak biztosítani tudják a védelmet a fertőzésektől is, így a pácienseknek nincs mitől félniük.
Németországban ma reggeli adatok szerint 141 ezer koronavírus-fertőzöttet regisztráltak. A betegséggel összefüggésben több mint 4300-an hunytak el, több mint 83 ezren meggyógyultak.
A németeknél arra nem találtunk példát, hogy kimondottan a koronavírus miatt küldtek volna haza betegeket kórházakból.
USA: hazaküldött páciensek
Az Egyesült Államokban viszont akad példa erre. Egyes kórházak már március végén bejelentették: pácienseik egy részét hazaküldik, hogy legyen majd elég hely a súlyos állapotban lévő koronavírusos betegeknek.
Bostonban a Brigham és a Women’s Hospital olyan programot indítottak, amely során a kevésbé súlyos koronavírusos betegeket bocsátják otthonaikba.Olyan eszközökkel látják el őket, amelyekkel az orvosok a távolból is felügyelhetik őket – például figyelemmel kísérhetik a vérük oxigénszintjét és a pulzusukat.
Ezáltal szabaddá tesszük a tényleg fontos ágyainkat
- mondta az NBC-nek David Levine, a kórház egyik kutatója. Ezáltal a védőfelszerelés-készleteket is védik.
Hasonló „ágyfelszabadítós” programokról érkeztek hírek a Washington állambeli Providence Regional Medical Centerből is, ahonnan az Egyesült Államok első koronavírusos megbetegedését jelentették, valamint New Yorkból.
Minderre azért is szükség van, mert elemzők szerint az amerikai kórházak „békeidőben” is nagy kihasználtsággal működnek, azaz normál esetben is csupán kevés szabad ágyuk van.
Olasz-spanyol ágyhiány
A járvány csúcspontján súlyos ágyhiánnyal küzdöttek a legfertőzöttebb európai országok is, ami szintén rendkívüli intézkedéseket vont maga után.
Az olasz kormány például arra utasította a kórházakat, hogy küldje gondozóközpontokba vagy lefoglalt hotelekbe a már jobb állapotban lévő, de otthon magukat ellátni képtelen koronavírusos betegeket – függetlenül attól, hogy esetleg még fertőzőek lehetnek. Így próbálták ágyhoz juttatni a súlyos állapotú embereket.
Olaszországban egyetlen fertőzöttet sem hagynak ellátás nélkül, viszont egyes kórházakban nem jut mindenkinek légzőkészülék vagy ágy az intenzív osztályon
- mondta március közepén a Privátbankár.hu-nak Alicia Ibarra, egy Róma közeli kórház radiológus orvosa. Ilyenkor azt a beteget részesítették előnyben, akinek nagyobb az esélye a túlélésre.
Spanyolországban ideiglenesen állami irányítás alá vonták az összes magánkórházat és egészségügyi szolgáltatót, hoteleket alakítottak át enyhébb állapotú koronavírusos betegek fogadására alkalmas intézményekké, valamint rendezvényközpontokat transzformáltak át ideiglenes kórházzá.
Április első hetében ugyanakkor már javult a helyzet, és némileg csökkent az intenzív osztályokra nehezedő hatalmas nyomás. A járvány terjedése már mindkét dél-európai országban lassul.
Izrael védelmi minisztere, Jiszráel Kac közölte, hogy utasította a hadsereget, hogy a következő évben is bennmaradjon egyes megszállt ciszjordániai menekülttáborokban. 
