Az elmúlt hetekben számos politikus és szakértő itthon és külföldön is tényként beszélt arról, hogy hamarosan eléri vagy már el is érte Európát a koronavírus-járvány második hulláma.
Szerintük emiatt véget kell vetni az elmúlt hónapok „lazaságának”, és vissza kell állítani a korlátozások egy részét.
A magyar kormány – Brüsszel tiltakozását kiváltva, Európában szinte példátlan módon – lezárta a határokat a külföldiek előtt, és azt állítja,
hogy Európában elkezdődött a második hullám.
Sőt, az saját definíciója alapján már hazánkba is elért.
Az ezen a véleményen lévők ezt azzal indokolják, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban megugrott a regisztrált fertőzöttek száma számos európai országban, így Magyarországon is.
Ez kétségtelen tény, ugyanakkor elég-e ahhoz, hogy második hullámról beszéljünk? Hogyan alakultak eközben a tesztszámok, és mit mutatnak a halálozási adatok? Ezt néztük meg három uniós ország példáján.
Németország
A németeknél napi pár százról ezer fölé nőtt a diagnosztizált új esetek száma az elmúlt hónapokban, az áprilisi, hatezer körüli csúcs ugyanakkor még messze van.
Ezzel párhuzamosan megugrott a tesztek száma is: míg két hónapja körülbelül 0,8 vizsgálat jutott ezer lakosra naponta, augusztus vége felé már több mint kétszer annyi.
A halálesetek száma áprilisban volt a legmagasabb – akkor egyes napokon 2-300 ember veszítette életét a járvánnyal összefüggésben.
Májusra-júniusra jelentősen lecsökkent ez a mutató, és ebben azóta sincs változás:
Az elmúlt három hónapban nagyrészt egyszámjegyű tartományban maradt a napi elhunytak száma.
Olaszország
A dél-európai államban, amelyen Európában elsőként söpört végig a fertőzési hullám, március végén tetőzött a járvány – akkor napi 5-6 ezer esetet regisztráltak.
Ez a szám június elejére napi 100-200-ra csökkent, és augusztus közepéig ezen a szinten maradt. Akkor ismét emelkedésnek indult, és átlépte a napi ezres határt.
Ugyanekkor kezdett azonban meredeken bővülni a tesztek száma is: augusztus utolsó hetében már többet teszteltek az olasz hatóságok, mint korábban bármikor.
Ami a haláleseteket illeti, Olaszországban március végén vesztették legtöbben az életüket – egyes napokon 8-900-an –, azóta viszont folyamatosan csökken ez a mutató.
Június közepe óta a napi halottak száma általában az egyszámjegyű tartományban marad.
Ausztria
Nyugati szomszédunknál a napi új, diagnosztizált fertőzöttek száma június közepéig csökkent, azóta ismét növekszik, de szintén messze elmarad a tavaszi csúcsértékektől.
Június közepe óta ugyanakkor emelkedik a napi tesztek száma is.
A diagnosztizált fertőzések számának növekedése itt sem vonta maga után az elhunytak számának emelkedését.
A napi halálesetek száma márciusban és áprilisban volt a legmagasabb – akkor egyes napokon 20-30-an vesztették életüket –, májusra azonban lényegesen csökkent, és azóta is alacsony szinten maradt: az elmúlt három hónapban nulla és hat között mozgott.
Míg március és május között 668-an vesztették életüket a koronavírussal összefüggésben Ausztriában, addig június és augusztus között „csupán” 66-an.
Az elmúlt hónapokban alacsony szinten maradt a kórházi ellátásra szorulók, illetve az intenzív osztályon fekvők száma is: szerdai adatok szerint mindössze 157-en vannak kórházban, és 30 embert ápolnak intenzív osztályon.
Érdekesség egyébként, hogy az egyetlen végig karanténmentes nyugati államban, Svédországban nagy korlátozások nélkül is visszaesett a halálozások száma:
Sok a fertőzött, alacsony a halálozás – miért?
Összegezve: a koronavírussal összefüggő új halálesetek száma Németországban, Olaszországban és Ausztriában is relatív alacsony szinten maradt az elmúlt hónapokban. A diagnosztizált új fertőzések száma ugyan mindhárom országban megugrott, ez azonban részben az elvégzett tesztek számának növekedésére vezethető vissza.
Magyarul: a hatóságok azért is találnak több fertőzöttet, mert többet tesztelnek.
Ez logikus, hiszen a fertőzöttek valós száma – beleértve azokat, akik enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen vészelik át a betegséget – 5, 10 vagy akár 20-szorosa is lehet a hivatalos értéknek.
A német Robert Koch országos közegészségügyi intézet szerint a „több teszt, több fertőzött” elmélet igaz lehet, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy csak ez a magyarázata az esetszám növekedésének.
Az intézet a további okok között említi
a sok kis járványkitörést (családi ünnepeken, munkahelyen, egészségügyi intézményekben), valamint a nyaralásból visszatérők okozta fertőzések számának növekedését.
Az elhunytak számának alacsony szintjét pedig az is magyarázhatja, hogy
a diagnosztizált fertőzöttek között egyre több a középkorú, fiatal, akik relatív könnyen átvészelik a betegséget; a vírus új mutációi pedig enyhébbek lehetnek az eredetinél.
Szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a járványhelyzet megítéléséhez számos más mutató (reprodukciós ráta, halálozások száma, intenzív osztályon ápoltak száma, pozitív tesztek aránya) ismerete is szükséges.
Tehát akkor?
Összegezve: a helyzet jelenleg korántsem tűnik olyan súlyosnak, mint tavasszal.
A fentiekhez hasonló a helyzet Magyarországon is:
az elmúlt három hónapban az új halálos áldozatok száma szerencsére alacsonyan maradt – júliusban például alig volt haláleset –, és csupán a diagnosztizált fertőzöttek száma mutat jelentős növekedést.
Ezzel természetesen nem azt állítjuk, hogy a koronavírust nem kell komolyan venni, és az összes korlátozó intézkedés felesleges (már csak azért sem, mert azok, bár súlyos káros „mellékhatásai” vannak, minden bizonnyal számos halálesetet megelőztek).
Ugyanakkor konstatáljuk a tényt:
a halálozásokat tekintve jelenleg szerencsére nincs második hullám.
De jó előre szólnak, úgyhogy fel lehet rá készülni. 
