Van egy jó hírünk: a halálozásokat tekintve nincs második hullám

Az elmúlt hetekben számos politikus és szakértő itthon és külföldön is tényként beszélt arról, hogy hamarosan eléri vagy már el is érte Európát a koronavírus-járvány második hulláma.

Emberek az újranyitott Naviglio Grande melletti piacon Milánóban 2020. augusztus 30-án. EPA/MATTEO CORNER

Szerintük emiatt véget kell vetni az elmúlt hónapok „lazaságának”, és vissza kell állítani a korlátozások egy részét.

A magyar kormány – Brüsszel tiltakozását kiváltva, Európában szinte példátlan módon – lezárta a határokat a külföldiek előtt, és azt állítja,

hogy Európában elkezdődött a második hullám.

Sőt, az saját definíciója alapján már hazánkba is elért.

Az ezen a véleményen lévők ezt azzal indokolják, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban megugrott a regisztrált fertőzöttek száma számos európai országban, így Magyarországon is.

Ez kétségtelen tény, ugyanakkor elég-e ahhoz, hogy második hullámról beszéljünk? Hogyan alakultak eközben a tesztszámok, és mit mutatnak a halálozási adatok? Ezt néztük meg három uniós ország példáján.

Németország

A németeknél napi pár százról ezer fölé nőtt a diagnosztizált új esetek száma az elmúlt hónapokban, az áprilisi, hatezer körüli csúcs ugyanakkor még messze van.

A napi új, diagnosztizált koronavírus-fertőzöttek számának alakulása Németországban. (Forrás: Our World in Data)

Ezzel párhuzamosan megugrott a tesztek száma is: míg két hónapja körülbelül 0,8 vizsgálat jutott ezer lakosra naponta, augusztus vége felé már több mint kétszer annyi.

Napi koronavírus-tesztek száma/ezer fő Németországban. (Forrás: Our World In Data)

A halálesetek száma áprilisban volt a legmagasabb – akkor egyes napokon 2-300 ember veszítette életét a járvánnyal összefüggésben.

Májusra-júniusra jelentősen lecsökkent ez a mutató, és ebben azóta sincs változás:

A napi koronavírusos halálesetek számának alakulása Németországban. (Forrás: Our World In Data)

Az elmúlt három hónapban nagyrészt egyszámjegyű tartományban maradt a napi elhunytak száma.

Olaszország

A dél-európai államban, amelyen Európában elsőként söpört végig a fertőzési hullám, március végén tetőzött a járvány – akkor napi 5-6 ezer esetet regisztráltak.

Ez a szám június elejére napi 100-200-ra csökkent, és augusztus közepéig ezen a szinten maradt. Akkor ismét emelkedésnek indult, és átlépte a napi ezres határt.

A napi új, diagnosztizált koronavírus-fertőzöttek számának alakulása Olaszországban. (Forrás: Our World in Data)

Ugyanekkor kezdett azonban meredeken bővülni a tesztek száma is: augusztus utolsó hetében már többet teszteltek az olasz hatóságok, mint korábban bármikor.

Napi koronavírus-tesztek száma/ezer fő Olaszországban. (Forrás: Our World In Data)

Ami a haláleseteket illeti, Olaszországban március végén vesztették legtöbben az életüket – egyes napokon 8-900-an –, azóta viszont folyamatosan csökken ez a mutató.

A napi koronavírusos halálesetek számának alakulása Olaszországban. (Forrás: Our World In Data)

Június közepe óta a napi halottak száma általában az egyszámjegyű tartományban marad.

Ausztria

Nyugati szomszédunknál a napi új, diagnosztizált fertőzöttek száma június közepéig csökkent, azóta ismét növekszik, de szintén messze elmarad a tavaszi csúcsértékektől.

A napi új, diagnosztizált koronavírus-fertőzöttek számának alakulása Ausztriában, 2020. február-augusztus. (Forrás: Die Presse)

Június közepe óta ugyanakkor emelkedik a napi tesztek száma is. 

Napi koronavírus-tesztek száma/ezer fő Ausztriában, 2020. március-augusztus (Forrás: Our World In Data)

A diagnosztizált fertőzések számának növekedése itt sem vonta maga után az elhunytak számának emelkedését.

A napi halálesetek száma márciusban és áprilisban volt a legmagasabb – akkor egyes napokon 20-30-an vesztették életüket –, májusra azonban lényegesen csökkent, és azóta is alacsony szinten maradt: az elmúlt három hónapban nulla és hat között mozgott.

A napi koronavírusos halálesetek számának alakulása Ausztriában. Forrás: Our World In Data

Míg március és május között 668-an vesztették életüket a koronavírussal összefüggésben Ausztriában, addig június és augusztus között „csupán” 66-an.

Az elmúlt hónapokban alacsony szinten maradt a kórházi ellátásra szorulók, illetve az intenzív osztályon fekvők száma is: szerdai adatok szerint mindössze 157-en vannak kórházban, és 30 embert ápolnak intenzív osztályon.

Érdekesség egyébként, hogy az egyetlen végig karanténmentes nyugati államban, Svédországban  nagy korlátozások nélkül is visszaesett a halálozások száma:

A napi koronavírusos halálesetek száma (0-115) Svédországban, 2020. március-augusztus (Forrás: Svéd Közegészségügyi Hatóság)

Sok a fertőzött, alacsony a halálozás – miért?  

Összegezve: a koronavírussal összefüggő új halálesetek száma Németországban, Olaszországban és Ausztriában is relatív alacsony szinten maradt az elmúlt hónapokban. A diagnosztizált új fertőzések száma ugyan mindhárom országban megugrott, ez azonban részben az elvégzett tesztek számának növekedésére vezethető vissza.   

Magyarul: a hatóságok azért is találnak több fertőzöttet, mert többet tesztelnek.

Ez logikus, hiszen a fertőzöttek valós száma – beleértve azokat, akik enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen vészelik át a betegséget – 5, 10 vagy akár 20-szorosa is lehet a hivatalos értéknek.

A német Robert Koch országos közegészségügyi intézet szerint a „több teszt, több fertőzött” elmélet igaz lehet, ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy csak ez a magyarázata az esetszám növekedésének.

Az intézet a további okok között említi

a sok kis járványkitörést (családi ünnepeken, munkahelyen, egészségügyi intézményekben), valamint a nyaralásból visszatérők okozta fertőzések számának növekedését.

Az elhunytak számának alacsony szintjét pedig az is magyarázhatja, hogy

a diagnosztizált fertőzöttek között egyre több a középkorú, fiatal, akik relatív könnyen átvészelik a betegséget; a vírus új mutációi pedig enyhébbek lehetnek az eredetinél.        

Szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a járványhelyzet megítéléséhez számos más mutató (reprodukciós ráta, halálozások száma, intenzív osztályon ápoltak száma, pozitív tesztek aránya) ismerete is szükséges.    

Tehát akkor?

Összegezve: a helyzet jelenleg korántsem tűnik olyan súlyosnak, mint tavasszal.

A fentiekhez hasonló a helyzet Magyarországon is:

az elmúlt három hónapban az új halálos áldozatok száma szerencsére alacsonyan maradt – júliusban például alig volt haláleset –, és csupán a diagnosztizált fertőzöttek száma mutat jelentős növekedést.

Ezzel természetesen nem azt állítjuk, hogy a koronavírust nem kell komolyan venni, és az összes korlátozó intézkedés felesleges (már csak azért sem, mert azok, bár súlyos káros „mellékhatásai” vannak, minden bizonnyal számos halálesetet megelőztek).

Ugyanakkor konstatáljuk a tényt:

a halálozásokat tekintve jelenleg szerencsére nincs második hullám.