Gazdaságilag megtérülni látszik a különutas modell, amelyet Svédország választott a koronavírus-járvány kezelésében.
Mint arról számos cikkben beszámoltunk, a skandináv állam – a világ túlnyomó részével ellentétben – csak relatív enyhe korlátozásokat vezetett be a fertőzés ellen. Nem zártak be az óvodák és az alapfokú iskolák, általában nyitva maradtak az üzletek és az éttermek, valamint 50 főig rendezvényeket is lehetett (és lehet) tartani – az élet lelassult, de a járvány csúcspontján sem állt le.
A svéd kormány célja az volt, hogy megóvják a gazdaságot és a társadalmat az összeomlástól, ami az eddigi tapasztalatok alapján sikerült.
Kisebbet zuhant a gazdaság
A második negyedévben a svéd GDP az előző három hónaphoz képest 8,6, 2019 második negyedévéhez képest pedig 8,2 százalékkal esett.
Ez ugyan a legnagyobb csökkenés a vonatkozó statisztikák kezdete, 1980 óta, ugyanakkor
még mindig sokkal jobb eredmény, mint amilyet a szigorú karantént alkalmazó európai országok produkáltak.
Az EU-ban 11,9, az eurózónában pedig 12,1 százalékkal zuhant a gazdaság teljesítménye az év második negyedévében az első három hónaphoz képest az Eurostat előzetes adatai szerint, éves összehasonlításban pedig még ennél is nagyobb, 14,4, illetve 15 százalékos mínuszt regisztráltak.
Nagy-Britannia 20,4, Spanyolország 18,5, Franciaország 13,8, Olaszország 12,4, Belgium 12,2, Németország pedig 10,1 százalékos GDP-csökkenést volt kénytelen elkönyvelni az első negyedévhez képest, ami a koronavírus ellen bevezetett korlátozások számlájára írható.
Ami a svédeket illeti, a 8,6 százalékos visszaesést nagyrészt az export és a háztartások költésének zuhanása okozta a helyi Statisztikai Hivatal szerint.
A visszaesés részben azért lett relatív kicsi, mert nem voltak olyan szigorú korlátozások, mint máshol
– mondta Robert Bergqvist, a svéd SEB Bank vezető közgazdásza a Spiegelnek.
Torbjörn Isaaksson, a Nordea pénzügyi szolgáltató elemzője szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy Svédországban az üzletek nem zártak be, az emberek többsége pedig továbbra is dolgozhatott.
Szakértők szerint a svéd gazdaság az év egészét is jóval kisebb mínusszal zárja majd, mint a többi uniós állam nagy része.
Sokan haltak meg
A járvány áldozatainak számát tekintve ugyanakkor korántsem áll jól a skandináv állam: szerdáig 5770-en hunytak el a koronavírussal összefüggésben, azaz 567 haláleset jut egymillió lakosra.
A Financial Times adatbázisa szerint ez a hatodik legmagasabb érték a világon.
A lakosságszámhoz viszonyítva ennél magasabb halálozási mutatót csak Belgiumban (864 haláleset/millió lakos), Nagy-Britanniában (697), Peruban (665), Spanyolországban (610) és Olaszországban (586) jegyeztek fel.
Ezt persze úgy is megközelíthetjük, hogy a fenti négy európai államban a több hónapos, szigorú karantén ellenére is magasabb a halálozási ráta, mint a karanténmentes Svédországban.
A skandináv államban azért haltak meg ilyen sokan, mert
a hatóságok nem tudták megvédeni a legsebezhetőbb réteget, az idősotthonok lakóit.
Anders Tegnell, a Svéd Közegészségügyi Hatóság járványügyi vezetője, a különutas modell atyja szerint nem voltak tisztában azzal, hogy az idősotthonokban nagy a „fertőzéspotenciál”, ilyen könnyen bejut és terjed a vírus. (Korábbi adatok szerint a hetven év feletti áldozatok fele lakott ilyen otthonokban.)
Visszaszorult a járvány
A hatóság kimutatása szerint ugyanakkor a halálozások száma április közepe óta jelentősen és csaknem folyamatosan csökken.
Míg a járvány csúcsán több mint százan vesztették életüket egyes napokon, május végére ötven alá csökkent ez a mutató, az elmúlt hetekben pedig már „csak” néhány koronavírusos beteg hunyt el naponta.
Mindez arra utal, hogy a járvány súlyos korlátozások nélkül is visszaszorult.
Anders Tegnell szerint Svédország más államoknál holisztikusabban kezeli a válságot – nem csak a járványt magát nézi, hanem annak közép- és hosszútávú gazdasági, társadalmi és pszichológiai hatásait.
Pozitívum, hogy nyitva tudjuk tartani az iskolákat, ami nagyon fontos a gyerekek egészsége szempontjából. Pozitívum, hogy munkában tudunk tartani nagyon sok embert, hiszen az állás elvesztése szintén nagyon veszélyes az egészségre
- jelentette ki korábban a járványügyi vezető.
Már nem erről beszélnek
De milyen az élet most Svédországban? Mennyire érezteti még hatását a válság a mindennapokban?
A szabályok nem változtak. Maximum 50 fős összejöveteleket lehet tartani, látogatási tilalom van az idősotthonokban, a betegeknek pedig otthon kell maradniuk. De nem látom, hogy túl sokan stresszelnének a covid miatt
– mondta Gonda Zsuzsanna, Stockholmban élő magyar újságíró a Privátbankár.hu-nak.
Maszkot már elvétve sem látok senkin. (A svéd hatóságok a maszkviselést továbbra sem kérik, mivel nincsenek meggyőződve a hatékonyságáról – a szerk.) Felháborodott jegyzeteket és közösségi média bejegyzéseket viszont lehet olvasni amiatt, hogy zsúfoltak a tóparti strandok. De nyár van, meleg van, az emberek nem utaztak külföldre. (Számos ország korlátozza a svédek beutazását – a szerk.) Szeretnének fürödni a tavakban, tengerben.
Egyes helyeken, például éttermek előtt, külön embereket alkalmaznak arra, hogy figyelmeztessék az ott lévőket a közösségi távolságtartásra.
Most arról megy a vita, hogy ha a strandokon tömeg van, akkor miért nem engedélyezik a koncerteket is. (...) Grönalund, Stockholm nagy vidámparkja egész nyáron zárva volt. A Furuvik és a Kolmárden (állatkertek és vidámparkok) viszont részben nyitva van. A jegyeket ugyanakkor előre meg kellett venni, mert korlátozták a látogatók számát.
Gonda Zsuzsanna szerint a kempingek is bevezettek covid-szabályokat: a megszokottnál kevesebb látogatót engednek be egyszerre, a közös helyiségekben csak 1-3 ember tartózkodhat. Egyes óvodákban pedig szinte mindig a szabadban vannak a gyerekek tavasz óta.
Egyénileg is próbálja mindenki elkerülni a fertőzést, amennyire tudja vagy amennyire tart tőle
– fűzte hozzá.
Arra a kérdésünkre, hogy mindent összevetve elégedettek-e a svédek a különutas válságkezeléssel, azt mondta:
Úgy gondolom, hogy igen. De erről már tényleg nem esik sok szó.
Ilyen még nem volt. 
