Új megközelítésre tett javaslatot a koronavírus elleni küzdelemmel kapcsolatban Hendrik Streeck, a Bonni Egyetem Orvostudományi Kar Virológia- és HIV-kutató Intézetének vezetője.
Sok fertőzött, kevés beteg
A szakember a Die Welt am Sonntagnak adott interjúban azt mondta: a helyzetértékelés során nem szabad pusztán a fertőzöttek hivatalos számára támaszkodni, hanem azokat a faktorokat kell középpontba állítani, amelyek a járvány szempontjából fontosak.
Ide tartozik a kórházi ellátásra szorulók és ezen belül az intenzív ellátásra szorulók száma, valamint az egy fertőzött megtalálásához szükséges tesztek száma.
Szerinte nem szabadna annyira leterhelni a laborokat a teszteléssel, mint amennyire ma le vannak terhelve.
Mint mondta, nem lehet minden fertőzést megakadályozni, de ez nem is lenne célravezető.
Hozzátette: Németországban és Európában jelentős számú fertőzött van, ugyanakkor a halálos áldozatok számában alig lehet emelkedést látni.
A fertőzöttek száma növekszik, de a betegágyak üresen maradnak.
Ennek több oka van, például a sok tesztelés és a fiatalok közötti magas fertőzési arány.
Együtt lehet élni a vírussal
Hendrik Streeck szerint nem lehet szüneteltetni az életet a vírus miatt, és egyelőre sem a politikusok, sem a virológusok, sem az epidemológusok nem tudják a helyes utat. Csak kísérletezni tudnak, és ebben benne van a hiba lehetősége.
Társadalomként realizálnunk kell és el kell fogadnunk, hogy a vírus a mindennapunk része. Nem fog elmenni.
Szerinte ha nem csak a fertőzöttek száma lenne a középpontban, az csökkentené a félelmet is.
Hozzátette: szükség van társadalmi összefogásra, ugyanakkor tiltások helyett inkább ajánlásokra lenne szükség.
Ha odafigyelünk egymásra, lehetőségünk van arra, hogy relatív kevés korlátozással jól együtt tudjunk élni a vírussal
– véli a szakember.
Hendrik Streeck vezette egyébként azt kutatást, amely egy német településen végzett tömeges teszteléssel megállapította: a koronavírus-fertőzöttek száma ötszöröse az addig ismert számnak, a valós halálozási ráta pedig 0,37 százalék.
Ezzel párhuzamosan a közelmúltban német orvosok egy része a korlátozások lazítását követelte arra hivatkozva, hogy nincsenek nagy járványgócok, az intenzíven alig vannak betegek, a halálozások száma pedig - a fertőzöttek növekvő száma ellenére - általában továbbra is alacsony. (Háttéranyagunk: a halálozásokat tekintve nincs második hullám.)
Európai helyzet
Németország a többi nagy európai országhoz képest eddig jól átvészelte a járványt. Összesen 9366-en haltak meg a koronavírussal összefüggésben, miközben az Egyesült Királyságban mintegy 42 ezren, Olaszországban 35,5 ezren, Franciaországban 31 ezren, Spanyolországban 30 ezren hunytak el.
Magyarországon 646-an vesztették életüket. Jelenleg mintegy 9000 aktív fertőzött van, és 300 koronavírusos beteget ápolnak kórházban.
Bár itthon is rekordokat dönt a regisztrált fertőzöttek száma, az egészségügy leterheltsége messze van az első hullámra jellemző szinttől – azaz bőven van hely a Covid-betegeknek.
Az egyetlen, a járvány egész ideje alatt karanténmentes nyugati államban, Svédországban 5843 áldozatot jegyeztek fel. (Háttéranyagunk: a svédeknél nem volt karantén, mégis visszaszorult a vírus.)
Világszerte mintegy 29 millió fertőzöttről tudnak. Közülük 928 ezren hunytak el, csaknem 20 millióan meggyógyultak.
Alig változott a főbb devizákkal szemben a forint árfolyama kedden a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
