Új megközelítésre tett javaslatot a koronavírus elleni küzdelemmel kapcsolatban Hendrik Streeck, a Bonni Egyetem Orvostudományi Kar Virológia- és HIV-kutató Intézetének vezetője.
Sok fertőzött, kevés beteg
A szakember a Die Welt am Sonntagnak adott interjúban azt mondta: a helyzetértékelés során nem szabad pusztán a fertőzöttek hivatalos számára támaszkodni, hanem azokat a faktorokat kell középpontba állítani, amelyek a járvány szempontjából fontosak.
Ide tartozik a kórházi ellátásra szorulók és ezen belül az intenzív ellátásra szorulók száma, valamint az egy fertőzött megtalálásához szükséges tesztek száma.
Szerinte nem szabadna annyira leterhelni a laborokat a teszteléssel, mint amennyire ma le vannak terhelve.
Mint mondta, nem lehet minden fertőzést megakadályozni, de ez nem is lenne célravezető.
Hozzátette: Németországban és Európában jelentős számú fertőzött van, ugyanakkor a halálos áldozatok számában alig lehet emelkedést látni.
A fertőzöttek száma növekszik, de a betegágyak üresen maradnak.
Ennek több oka van, például a sok tesztelés és a fiatalok közötti magas fertőzési arány.
Együtt lehet élni a vírussal
Hendrik Streeck szerint nem lehet szüneteltetni az életet a vírus miatt, és egyelőre sem a politikusok, sem a virológusok, sem az epidemológusok nem tudják a helyes utat. Csak kísérletezni tudnak, és ebben benne van a hiba lehetősége.
Társadalomként realizálnunk kell és el kell fogadnunk, hogy a vírus a mindennapunk része. Nem fog elmenni.
Szerinte ha nem csak a fertőzöttek száma lenne a középpontban, az csökkentené a félelmet is.
Hozzátette: szükség van társadalmi összefogásra, ugyanakkor tiltások helyett inkább ajánlásokra lenne szükség.
Ha odafigyelünk egymásra, lehetőségünk van arra, hogy relatív kevés korlátozással jól együtt tudjunk élni a vírussal
– véli a szakember.
Hendrik Streeck vezette egyébként azt kutatást, amely egy német településen végzett tömeges teszteléssel megállapította: a koronavírus-fertőzöttek száma ötszöröse az addig ismert számnak, a valós halálozási ráta pedig 0,37 százalék.
Ezzel párhuzamosan a közelmúltban német orvosok egy része a korlátozások lazítását követelte arra hivatkozva, hogy nincsenek nagy járványgócok, az intenzíven alig vannak betegek, a halálozások száma pedig - a fertőzöttek növekvő száma ellenére - általában továbbra is alacsony. (Háttéranyagunk: a halálozásokat tekintve nincs második hullám.)
Európai helyzet
Németország a többi nagy európai országhoz képest eddig jól átvészelte a járványt. Összesen 9366-en haltak meg a koronavírussal összefüggésben, miközben az Egyesült Királyságban mintegy 42 ezren, Olaszországban 35,5 ezren, Franciaországban 31 ezren, Spanyolországban 30 ezren hunytak el.
Magyarországon 646-an vesztették életüket. Jelenleg mintegy 9000 aktív fertőzött van, és 300 koronavírusos beteget ápolnak kórházban.
Bár itthon is rekordokat dönt a regisztrált fertőzöttek száma, az egészségügy leterheltsége messze van az első hullámra jellemző szinttől – azaz bőven van hely a Covid-betegeknek.
Az egyetlen, a járvány egész ideje alatt karanténmentes nyugati államban, Svédországban 5843 áldozatot jegyeztek fel. (Háttéranyagunk: a svédeknél nem volt karantén, mégis visszaszorult a vírus.)
Világszerte mintegy 29 millió fertőzöttről tudnak. Közülük 928 ezren hunytak el, csaknem 20 millióan meggyógyultak.
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak. 
