Az EP képviselői a bizottság és a tagállami kormányokat tömörítő Tanács folyamatban lévő, a nemzeti helyreállítási tervekre vonatkozó értékeléséről kaptak tájékoztatást.
Von der Leyen elmondta, hogy
eddig 23 uniós tagállamtól kapták meg a 750 milliárd eurót előirányzó helyreállítási alap elköltésével kapcsolatos nemzeti terveket,
és az összes projekt azt tükrözi, hogy az európaiak készen állnak a változásra.
Mint mondta, a tervek sokkal átfogóbban foglalkoznak a strukturális problémákkal, mint valaha,
erős munkapiaci újításokat, a szociális háló megerősítését, fenntartható fiskális reformokat, környezetbarát fejlesztéseket, valamint az oktatási rendszerek átfogó megújulását vázolják fel, ideértve a felsőoktatást, a közoktatást, a szakképzést és a felnőttképzést.
A bizottság elnöke hangsúlyozta: a helyreállítási alap közös prioritásira, a zöld és digitális átmenetre fókuszálva át lehet alakítani egész Európát.
Deutsch Tamás, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában bírálta, hogy az "EP baloldali többsége" az uniós jogszabályokban meghatározott hatáskörét túllépve ellenőrizni akarja egyes tagállamok helyreállítási terveit.
Az EP balos többsége merényletet követ el azáltal, hogy a tervek jóváhagyását át akarja ideologizálni, és politikai vita tárgyává tenni azokat, ahelyett hogy a Tanács és az Európai Bizottság szakmai szempontok alapján hajtaná végre ezt a feladatot
- hangsúlyozta.
Szerinte a vitával kapcsolatos állásfoglalás-tervezet tartalmazza a
fukar országcsoportok bírálatait is, az általuk felelőtlennek kikiáltott déli tagállamok ellen, illetve a nyugati tagállamok lenéző politikai támadásait a közép-kelet-európai országok irányában. (...) Az állásfoglalás-tervezet megosztó szövege egyben merénylet az európai összefogás ellen
- véli a politikus. A szóban forgó dokumentumról szerdán dönt az Európai Parlament plénuma.
Az EP álláspontjáról szóló háttéranyagunkat a témában itt olvashatják: Zsíros csekkekkel érkezhet Von der Leyen – az EP tiltakozik.
Tucker Carlson amerikai politikai kommentátor kijelentését, mely szerint „nem volt alaptalan”, hogy Adolf Hitler 1939-ben megtámadta Lengyelországot. 
