Az Európai Unió Tanácsa 2022 decemberében döntött arról, hogy az összeférhetetlenség és a politikai befolyásolás kockázata miatt a magyarországi, közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) által fenntartott egyetemek nem köthetnek új támogatási szerződéseket az Erasmus+ keretében.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
Ezzel a hazai felsőoktatásban tanuló diákok jelentős része elesett attól a lehetőségtől, hogy az európai uniós költségvetésből finanszírozott programnak köszönhetően ideiglenesen egy másik uniós tagállam egyetemén folytathassa a tanulmányait.
Azzal viszont, hogy a Tisza-kormány bejelentette a kekvák megszüntetését (az egyetemi alapítványok esetében ez 2027. augusztus 1-jéig történik meg, míg a felsőoktatási tevékenységet nem végző kekvákat már fel is számolták), ismét elhárult az akadály az elől, hogy minden magyarországi egyetemistának lehetősége legyen részt venni az Erasmus+ programban, a következő naptári évtől.
A pontos részletek a magyarországi egyetemek és a partnerintézményeik közötti megállapodásoktól függenek, de önmagában nincs többé jogi akadálya annak, hogy új támogatási szerződések jöhessenek létre az Erasmus+ keretében.
Lengyel, magyar – két jó barát
„Nagyon örülök Magyarország visszatérésének, Budapest az egyik legnépszerűbb helyszín volt az Erasmus+ programban a külföldi hallgatók körében” – fejezte ki elégedettségét Brüsszelben Bogdan Andrzej Zdrojewski, aki a következő, 2028–2034 közötti Erasmus+ program jelentéstevője az Európai Parlamentben (EP).
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
A lengyel politikus az uniós intézmény Kulturális és Oktatási Bizottságának a munkájában is részt vesz, ahol korábban Tarr Zoltánnal, a Tisza-kormány jelenlegi társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterével dolgozott együtt.
Zdrojewski, aki 2007 és 2014 között Lengyelország kulturális és nemzeti örökségvédelmi minisztere volt, azt is mondta, nagy örömmel gondol vissza a Tarr Zoltánnal közös munkára, és sok sikert kívánt neki a tárcavezetői megbízatásához, amit a saját példájából kiindulva „egyáltalán nem egyszerű” feladatként jellemzett.
Az Egyesült Királyság, Svájc és Kanada is csatlakozhat
De nemcsak a magyarországi diákok ismét teljes részvételi lehetősége miatt áll óriási változások előtt az Erasmus+. Hanem azért is, mert az Egyesült Királyság is visszatér a programba 2027. január 1-jével, a jelenlegi pénzügyi keret kifutása előtt egy évvel. Ez egy újabb lépés az Európai Unióhoz való közeledésben a közösséget 2020-ban elhagyó, de azóta ismét a kapcsolatok újraélesztésén dolgozó Egyesült Királyság számára. Sőt, Zdrojewski elárulta, hogy a svájci egyetemek is szeretnének részt venni a programban.
A britek 2028-tól 600 millió euróval, a svájciak pedig 200 millió euróval járulnának hozzá az Erasmus+ költségvetéséhez.
Ami viszont ennél is meglepőbb bejelentés volt a lengyel politikus részéről, hogy hamarosan Európán kívüli felsőoktatási intézmények is részt vehetnek a programban.
„Kanada társult európai uniós tagsága is kilátásban van, személyesen nagy örömmel töltene el, ha az Erasmus+ hatókörét a kanadai egyetemekre és diákokra is ki lehetne terjeszteni. Erre potenciális lehetőséget látok”
– fogalmazott Zdrojewski. Az EP-képviselő szerint, ha megvalósulna a társulási tagság (pontos dátumot nem említett), akkor egy éven belül csatlakozhatna Kanada az Erasmus+ programhoz.
Az Európai Unió történelmében egyébként példa nélküli társulási tagság lehetőségét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke dobta be szeptemberi évértékelő beszédében. A Bizottság 2027-es munkatervében pedig kiemelt szerepet kap a nemzetközi partnerségek kiépítése. A témáról bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
Kíméletlen a harc a forrásokért
Mindeközben óriási vita zajlik az európai intézmények között az átfogó, 2028–2034 közötti költségvetés (Multiannual Financial Framework, MFF) kapcsán. Az Európai Bizottság tavaly júliusban mutatta be az arra vonatkozó javaslatát, amit azonban az EP több ponton is kritizál.
A helyzet most annyival talán még élesebb, mint a legutóbbi (2021 és 2027 közötti) uniós költségvetés elfogadásánál, hogy ezúttal nemcsak a büdzsé keretösszegéről és az egyes területekre jutó források nagyságáról, hanem az alapvető struktúráról sem sikerült még megegyezésre jutni.
Hogy ez mikor várható, arról megoszlanak a vélemények: a megállapodásra idén, úgy tűnik, kisebb az esély. Arra viszont már nagyobb, hogy a jövő áprilisi franciaországi elnökválasztás előtt megszülethet az alku. A legfeszítőbb ellentétekről bővebben ebben a cikkben tudhatnak meg többet:
A jelenlegi tervek szerint a 2028-tól induló hétéves költségvetés keretösszege 2000 milliárd euró lenne, ami az európai uniós bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,15 százalékát teszi ki. Ehhez járulna még hozzá a koronavírus-járvány miatti válságkezelés céljából létrehozott Next Generation EU keretében a tagállamok által felvett hitelek visszafizetése (Magyarország 3,5 milliárd euró hitelhez jutott hozzá a helyreállítási alapból), ami az uniós GNI 0,11 százaléka, vagyis nagyjából 190 milliárd euró.
A hadikiadások vehetnek el pénzt az oktatástól
Összességében elmondható, hogy az EP nagyobb keretösszeget szeretne elérni a különböző szakpolitikák, így az Erasmus+ és az AgoraEU számára is (ez utóbbi program a kulturális intézmények, illetve a független sajtó támogatását is magában foglalja). Jelenleg erre a két célra az Európai Bizottság javaslata 49 milliárd eurót irányoz elő.
A költségvetésen belül a legnagyobb részt a kohéziós forrásokat is tartalmazó, 865 milliárd eurónyi nemzeti és regionális partnerségi tervek teszik ki. A keretösszeg megemelése ellen leginkább a „fukar”, nettó befizető országok, így Németország, Ausztria, Svédország, Hollandia, Dánia és Belgium ágálnak.
Kifejezetten az Erasmus+ kapcsán Zdrojewski elmondta, hogy a jelenlegi 46 milliárd eurós előirányzat helyett (ami így is növekedést jelentene a most kifutó költségvetési kerethez képest) 50 milliárd eurót szeretnének elérni.
„Nagy harc zajlik az Erasmus+ költségvetése kapcsán az uniós intézmények között, a kilátások pedig nem túl jók a jelenlegi keretösszeg megemelésére. Az orosz–ukrán háború miatt ugyanis az Európai Uniónak növelnie kell a védelmi kiadásait, ami egy kissé háttérbe szorítja az oktatásra fordított költéseket”
– fogalmazott Zdrojewski.
Jöhet a még szociálisabb Erasmus+
Abban viszont sikerült megállapodni, hogy az Erasmus+ forrásainak 20 százalékát azokra a hátrányos helyzetű diákokra kell fordítani, akiknek vagy a szociális, vagy a pénzügyi helyzetük miatt alapvetően kisebb esélyük van részt venni a programban.
A Privátbankár kérdésére a lengyel EP-képviselő is megerősítette, hogy szociálisabb alapúvá szeretnék tenni az Erasmus+ programot.
„Célunk, hogy senkit se zárjunk ki a lehetőségből, áthidaljuk a meglévő szakadékokat. Nemcsak a pénzről van szó, hanem a pályázat kitöltésében, az adminisztrációs követelmények teljesítésében is szeretnénk segítséget nyújtani a hátrányos helyzetű diákok számára. Az Európai Bizottságon belül Roxana Mînzatu szociális jogokért és készségekért felelős ügyvezető alelnök felel az oktatási programokért, és ő is nagyon pozitív azzal kapcsolatban, hogy az Erasmus+ a jelenleginél is inkluzívabb szemléletű legyen”
– magyarázta Bogdan Andrzej Zdrojewski.


