„Látjuk azokat a lenyűgöző reformokat, amiket a Tisza-kormány a beiktatása óta megtett a magyar jogállamiság helyreállítása érdekében. Ez azonban egy folyamatos munka, így további előrelépést sürgetünk” – válaszolta Brüsszelben Delphine Colard, az Európai Parlament szóvivője a Privátbankár kérdésére.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
Lapunk arra volt kíváncsi, hogy az április 12-i kormányváltás után egyértelműen jó irányba mozdult el a demokrácia állapota Magyarországon az EP megítélése szerint, vagy ez még csak egy erősen megalapozott remény az uniós intézmény részéről.
A legfontosabb eredmény: a zárolt uniós források feloldása
Mindenesetre számos jele van annak, hogy az Európai Unió egyre pozitívabban értékeli a magyarországi jogállamiság helyzetét. Ennek leglátványosabb megnyilvánulása az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Magyar Péter miniszterelnök között létrejött politikai megállapodás volt, aminek köszönhetően elhárult a jogi akadály az Orbán-kormány alatt zárolt, 16,4 milliárd eurónyi európai uniós forrás megérkezése elől Magyarország számára. A zárolás feloldásának előfeltétele volt, hogy a magyar kormány augusztus 31-ig teljesítse a Helyreállítási Alappal (RRF) összefüggésben vállalt szupermérföldköveket a szükséges korrupcióellenes lépések megtételével.
Információink és magas rangú brüsszeli források szerint a pénzek folyósítása is „rendben halad”, már 80 százalékos készültségnél tart.
November végéig pedig megszülethet a végleges megállapodás a két fél között (az RRF-program 2026 végével lezárul, így az abból Magyarországnak járó 10 milliárd eurót ezt követően elvileg már nem lehet átutalni Brüsszelből).
Jogállamiság: van még teendő
A brüsszeli jelzések ellenére talán meglepő, hogy a 2018-ban az EP által a magyar jogállamisági problémák miatt az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke alapján elindított eljárás még mindig „függőben van”, vagyis továbbra sem zárták le. Azok után sem, hogy az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) delegációja október végén három napot Budapesten töltött, a látogatását pedig egy kifejezetten pozitív értékelés közzétételével zárta.
„A Tisza-kormány már számos lépést megtett az állami intézmények vagy a média felszabadítása érdekében, miközben jelentős antikorrupciós intézkedéseket hozott például az európai uniós források felszabadítása céljából. Azonban még mindig sok mindennek teljesülnie kell”
– fogalmazott a holland Tineke Strik, az EP állandó magyar jelentéstevője a brüsszeli ülésteremben. A magyar jogállamiság helyzete még terítékre kerül majd decemberben, az EP plenáris ülésén.
Érdekesség, hogy a lengyel kormánnyal szemben az Európai Bizottság kezdeményezésére 2017-ben indult el a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás, ami 2024. május 29-én szűnt meg. Vagyis a 2023 őszi választásokat megnyerő Donald Tusk kormányának beiktatását követően öt és fél hónappal. Ezt az időtávot Magyar Péter kormánya már meghaladta.
Kockázat a kétharmad?
A Privátbankár arra is kíváncsi volt, hogy mennyire jelenthet kockázatot jogállamisági szempontból a Tisza-kormány kétharmados többsége, és hogy az EP szerint szüksége lenne-e a választási törvény módosítására, elmozdulva egy arányosabb rendszer kialakítása felé.
„A kétharmad most egy fontos eszközt ad a kormány kezébe a jogállamiság helyreállítása, az intézményi reformok bevezetése céljából, hosszabb távon azonban nem egészséges állapot. Egyértelműen egy plurálisabb választási rendszer irányába kell majd elmozdulni”
– válaszolta Tineke Strik.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
Az EP magyar jelentéstevője hozzátette: mivel 6 hónappal az országgyűlési választások előtt már nem lehet módosítani a választási törvényt (ami ráadásul önmagában is egy hosszú procedúra), ezért azt javasolják a Tisza-kormánynak, hogy minél hamarabb, az alkotmányozási folyamattal egybekötve lépjenek.
„Arra kérjük a magyar kormányt, hogy ne várjon túl sokáig a plurálisabb választási rendszer kialakításának megkezdésével”
– fogalmazott Tineke Strik.
A napi egymillió eurós bírságot sem idén fogják eltörölni
Persze nemcsak a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás megszüntetése célja a magyar kormánynak, hanem az Orbán-kormány alatt az uniós menekültügyi szabályok súlyos megsértése miatt kiszabott napi 1 millió eurós büntetés eltörlése, esetleg utólagos kompenzálása is.
Ezt az összeget ugyan ténylegesen nem kell befizetni, de az Európai Unió levonja Magyarország uniós forráskeretéből. Brüsszeli forrásaink nem tudták megerősíteni, hogy a bírság elengedése még az idei évben megtörténhet, de reményüket fejezték ki erre vonatkozóan.
A kérdésről egyébként az Európai Unió Bírósága dönt, amely előfeltételként határozta meg a magyarországi menekültügyi és migrációs szabályozás jelentős módosítását, ami a Tisza-kormány számára belpolitikai kockázatokkal járhat.
