Már augusztus elején “elered az uniós pénzeső” azokban az EU-tagországokban, amelyek helyreállítási terveit jóváhagyta az Európai Bizottság.
Meg tudom erősíteni, hogy az előfinanszírozás első kifizetéseit augusztus elejére tervezzük
-mondta tegnap Veerle Nuyts, az Európai Bizottság illetékes szóvivője sajtótájékoztatón.
Akik már kapnak...
Spanyolország, amelynek tervét az elsők között fogadta el Brüsszel, például 9000 millió eurót kap majd az előfinanszírozás keretében.
A helyreállítási tervek azt részletezik, hogyan és milyen célokra kívánja elkölteni az adott tagország a gigantikus, folyó áron mintegy 800 milliárd eurós uniós Helyreállítási Alapból neki járó összeget. A forrás elsősorban a koronavírus-válság okozta gazdasági károk enyhítését, valamint a gazdaságok modernizálását és reformját szolgálja.
Spanyolországhoz hasonlóan már
augusztus elején pénzhez juthat Németország, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Belgium, Dánia, Görögország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Portugália, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia és Ciprus – az ő terveiknek ugyanis már szintén zöld jelzést adott az Európai Bizottság.
Az El País szerint közülük több tagállam, például Spanyolország nyomást gyakorolt az Európai Bizottságra és az Európai Tanácsra – utóbbi testület jóváhagyása szintén szükséges – az elmúlt hónapokban az első kifizetések átutalásának felgyorsítására.
... és akik még nem
A többi tagországnak viszont még várnia kell az uniós pénzesőre: Magyarország esetében minimum két hónapot csúszik a brüsszeli jóváhagyás.
A tárgyalásoknak a magyar tervről július 12-ig kellett volna lezárulniuk, ezt a határidőt tolták ki most szeptember 30-ig. A bizottsági szóvivő szerint a hosszabbítást ők kérték, amit a magyar hatóságok nem kifogásoltak.
Az Európai Bizottság konstruktívan együttműködik Magyarországgal azzal a céllal, hogy szeptember végére véglegesítse a terv értékelését
- fogalmazott a szóvivő.
A tét „egyébként” 7,2 milliárd euró, azaz mintegy 2500 milliárd forint. Ennyi vissza nem térítendő támogatás jár Magyarországnak a gigantikus alapból, amelynek finanszírozására az EU hiteleket vesz fel a pénzpiacokon.
Ami a többi tagállamot illeti, a szóvivő szerint Lengyelország, Svédország, Málta, Románia, Finnország és Észtország is kérte a tárgyalások meghosszabbítását két hónappal. A többi, még függőben lévő terv jóváhagyása a nyári szünet után várható, Hollandia és Bulgária pedig később nyújtja be terveit az új kormány megalakulásának csúszása miatt.
Magyarország miért nem kap?
Visszatérve a magyar szálra: miért csúszik jelentősen a magyar terv elfogadása?
A bizottsági szóvivő hét elején azt mondta: az Európai Bizottságnak azért van szüksége a hosszabbításra, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre minden szükséges információ megérkezésére, és értékelni tudják a megfelelést a szakmai elvárásoknak.
A Bizottság hivatalosan
a korrupció elleni harccal és a magyar bíróságok függetlenségével kapcsolatos hiányosságok miatt kérte a halasztást.
Brüsszeli lapok ugyanakkor emlékeztetnek: a patthelyzet azután állt elő, hogy
feszültté vált a viszony az Európai Bizottság és a magyar kormány között a kritikák szerint melegellenes, úgynevezett pedofiltörvény miatt.
Az Orbán-kormány pedig egyenesen azt állítja, hogy a Bizottság emiatt nem hagyta jóvá a magyar tervet, azaz politikai feltételt kötött egy gazdasági kérdéshez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az elmúlt másfél hónapban sorra ellátogatott a zöld jelzést kapott országokba.
Magyarországra nem jött. A politikus egyúttal szégyenletesnek nevezte a magyar törvényt, a Bizottság pedig kötelezettségszegési eljárásokat indított hazánkkal szemben a szexuális kisebbségek alapvető jogainak megsértése miatt.
Többfrontos háború
Bármi is van a késlekedés mögött, a lapunknak nyilatkozó elemzők szerint a magyar kormány kitettsége jelenleg meglehetősen nagy nemzetközi téren.
A jogállamisági mechanizmus veszélye mellett ott van a Helyreállítási Alapból járó pénzek elköltésére benyújtott nemzeti terv is, amelyet még nem bírált el a Bizottság. Sok múlik az őszi német parlamenti választás kimenetelén is, és nem tudni azt sem, hogyan működik a Fidesz lobbiereje a Néppárton kívül
- mondta lapunknak korábban Feledy Botond külpolitikai szakértő.
A jogállamisági mechanizmus – az uniós források kifizetésének jogállami feltételekhez kötése – már év elején életbe lépett. Bár azt októberben még az Európai Bíróságnak is jóvá kell hagynia, a preventív szakasz már előtte elkezdődhet, mondta lapunknak korábban Gyévai Zoltán uniós szakértő, a brüsszeli Bruxinfo hírportál alapítója.
Ez pedig azt jelenti, hogy újabb – nem csak a Helyreállítási Alapot érintő – front nyílhat Brüsszel és a magyar kormány között.
Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor egyelőre nem izgulja túl a dolgot: szerinte előbb-utóbb úgyis megjön majd a helyreállítási pénz Brüsszelből, amit addig költségvetési forrásokból pótolnak.
És mire költjük?
A magyar kormány szerint tervének
legmeghatározóbb eleme az egészségügyi rendszer további fejlesztése, amire a források 34,1 százalékát szánják.
Kiemelt terület még a környezetbarát közlekedés, valamint az oktatási rendszerek átfogó fejlesztése, ideértve a felsőoktatást, a közoktatást, a szakképzést és a felnőttképzést: erre a két területre a pénzügyi keret 25, illetve 20,4 százalékát fordítják.
A további források a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítésére, a legelmaradottabb települések felzárkóztatására, valamint környezetvédelmi kezdeményezésekre jutnak – már ha valóban ideérnek a pénzek Brüsszelből.
Nem lesz zökkenőmentes az átmenet. 
