Megkezdte európai körútját szerdán az Európai Bizottság elnöke: Ursula von der Leyen azért látogat el több uniós tagállamba, hogy egyeztesse és adott esetben jóváhagyja a múlt év végén elfogadott uniós Helyreállítási Alapból származó pénzek felhasználására kidolgozott nemzeti terveket.
Zöld jelzés Portugáliának
Von der Leyen elsőként Portugáliát kereste fel tegnap, és közölte: az Európai Bizottság elfogadta a nemzeti tervüket. Az első kifizetésekre már júliusban sor kerülhet.
A terv egyértelműen teljesíti a közösen felállított komoly feltételeket. Nem kétséges, hogy az jelentősen át fogja alakítani Portugália gazdaságát
- mondta az uniós politikus, miután találkozott Antonio Costa portugál miniszterelnökkel Lisszabonban.
Portugália áprilisban, az uniós tagállamok közül elsőként nyújtotta be Brüsszelnek a helyreállítási tervét, amely a reményeik szerint 3,5 százalékkal növeli majd a GDP-t 2025 végéig.
A plusz uniós forrásokra már csak azért is szüksége van a dél-európai országnak, mert a turizmusra épülő gazdaságuk több mint 80 éve nem látott mértékben, 7,6 százalékkal zuhant tavaly a koronavírus-járvány miatt.
Az Európai Bizottság elnökének következő állomása Spanyolország volt. Csütörtökön Dániába és Görögországba, pénteken pedig Luxemburgba látogat majd el.
Magyar dátum még nincs
Egy brüsszeli, az uniós ügyekre rálátó forrás a Privátbankár.hu-nak azt mondta:
az Európai Bizottság elnöke első körben 12 országot keres fel a nemzeti tervekkel kapcsolatban. Ezen a listán Magyarország nem szerepel, azaz a budapesti vizit időpontja még nincs lefixálva.
Az Európai Bizottság az ezt firtató kérdésünkre egyelőre nem válaszolt.
Forrásunk emlékeztetett: a terveket a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsnak is jóvá kell még hagynia.
Kérdés, hogy Magyarország a sorrendben itt hova kerül, kész lehet-e a következő ülésre az anyag, vagy csak a rákövetkezőn kerül majd sorra
- tette hozzá.
A magyar kormány egyébként május 11-én nyújtotta be a tervét Brüsszelnek.
Von der Leyen a héten azt mondta, hogy a Bizottság – miután „intenzív párbeszédet folytatott” a kormányokkal – már befejezte számos terv értékelését. A politikus a következő hetekben újabb tagállamokat fog felkeresni.
Utalt arra is, hogy minden kormánnyal személyesen fog egyeztetni.
Minden tagállamot meg fogok látogatni, hogy lássam a NextGenerationEU (a Helyreállítási Alap) hatását a gyakorlatban
- fogalmazott.
Már épül az Alap
Az Európai Bizottság elnöke bejelentette azt is, hogy a Bizottság kedden megkezdte az alapot finanszírozó források felhajtását: első kötvénykibocsátásával 20 milliárd euró forrást vont be, és a nagy befektetői érdeklődésnek köszönhetően kedvező árazási feltételeket ért el.
Tájékoztatása szerint a Bizottság
legfeljebb 800 milliárd euró forrást fog bevonni a tőkepiacokról 2026 végéig az alap finanszírozására.
Ebből 386 milliárd euró kölcsönök, 407,5 milliárd euró pedig vissza nem térítendő támogatások formájában lesz elérhető a helyreállítási eszköz (RRF) és az uniós költségvetés által finanszírozott további programok keretében. Ez évente átlagosan mintegy 150 milliárd eurós hitelfelvételt jelent.
A vissza nem térítendő támogatásból Magyarországnak 7,2 milliárd euró, azaz mai árfolyamon több mint 2500 milliárd forint jár. A hitelkeretet viszont nem teljesen veszi igénybe a magyar kormány.
Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, hogy
a kormány a hiteleket csak projekttől függően, egyedi döntések alapján hívja majd le, hogy elkerülje a túlzott eladósodást.
De mire költjük?
A nagy kérdés persze az, hogy mire fog elmenni ez a temérdek pénz. A Helyreállítási Alap
elsődleges célja, hogy a tagállamok megerősödve kerüljenek ki a koronavírus-járványból, átalakítsák gazdaságaikat, valamint lehetőségeket és munkahelyeket teremtsenek.
A források 40 százalékának az éghajlat-politika és a biológiai sokféleség általános érvényesítéséhez, 20 százalékának pedig az európai digitális stratégiához és a digitális egységes piac megvalósításához kell hozzájárulnia. Legalább 7 százalékát pedig hat európai prioritáshoz (zöldpolitika, digitális átállás, gazdasági kohézió, termelékenység és versenyképesség, társadalmi és területi kohézió, intézményi ellenállóképesség finanszírozása) kapcsolódó beruházási és reformintézkedésekre kell fordítani.
A magyar kormány szerint tervének
legmeghatározóbb eleme az egészségügyi rendszer további fejlesztése, amire a források 34,1 százalékát szánják.
Kiemelt terület még a környezetbarát közlekedés, valamint az oktatási rendszerek átfogó fejlesztése, ideértve a felsőoktatást, a közoktatást, a szakképzést és a felnőttképzést: erre a két területre a pénzügyi keret 25, illetve 20,4 százalékát fordítják.
A további források a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítésére, a legelmaradottabb települések felzárkóztatására, valamint környezetvédelmi kezdeményezésekre jutnak.
Von der Leyen azt ígéri, hogy rajta tartják majd a szemüket a forrásokon.
Jó, hogy van egy tervünk, de ez csak a kezdet. Most át kell ültetnünk ezt a gyakorlatba. Meg kell kezdenünk gazdaságaink átalakítását. És biztosnak kell lennünk abban, hogy a tervek összhangban vannak az európai prioritásokkal. (…) Nagyon figyelni fogunk arra, hogy a célokat pontosan megvalósítsák.
Korrupciótól tart az EP
Az Európai Parlament (EP) viszont kételkedik ebben. A képviselők múlt héten felszólították a Bizottságot: ne engedjen a politikai nyomásnak és csak olyan terveket hagyjon jóvá, amelyek teljes egészében megfelelnek a kitűzött céloknak.
Az EP szerint a Bizottságnak nem szabad elfogadni valódi hozzáadott érték nélküli, „újracsomagolt” projekteket, és ragaszkodnia kell ahhoz, hogy minden reform- és beruházási tervben releváns, egyértelmű, részletes és megfelelőképpen ellenőrzött mérföldkövek, célok és költségszámítások szerepeljenek. Mint fogalmaznak:
Csak így előzhető meg és észlelhető a források felhasználása során a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenség.
Összefoglalva: az EP félelme szerint Brüsszel túl könnyelműen osztogatja majd a gigantikus összegeket, amelyek így nem a megfelelő módon fognak hasznosulni.
Politikailag nagyon veszélyes lenne a Bizottság számára, ha nagy csinnadrattával végiglátogatja az uniós tagállamokat, és olyan tervekre bólint rá, amelyekről a végén kiderül, hogy piszkos, rosszul megtervezett vagy a múltba tekintő befektetéseket finanszíroznak
- jelentette ki Damian Boeselager, a Zöldek/Európai Szabad Szövetsége EP-képviselője egy múlt heti háttérbeszélgetésen.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
