A lengyelek 88 százaléka az EU-ban akar maradni, közülük minden második a mi szavazónk. Abszolút meg vagyunk győződve arról, hogy Lengyelországnak maradnia kell. (….) Nem áll fenn a Polexit veszélye. Harciasan meg fogjuk védeni Lengyelországot, mint az Európai Unió részét
- jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a Financial Timesnak adott interjúban.
Veszélyben az uniós pénzek
A Polexit kérdése - Lengyelország kilépése az EU-ból - azután került ismét előtérbe, hogy a lengyel alkotmánybíróság október elején kimondta: az uniós alapszerződés egyes előírásai összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal. Ezáltal bizonyos esetekben megkérdőjelezte az uniós jog elsőbbségét.
A döntés óriási felzúdulást keltett uniós szinten: vezető uniós politikusok követelték, hogy Lengyelország továbbra se kaphasson pénzt az új uniós forrásból, a Helyreállítási Alapból. (A forrás elköltésére benyújtott magyar, illetve lengyel tervet az Európai Bizottság még nem hagyta jóvá, így egyelőre egyik ország sem juthat hozzá a forráshoz.)
Az Európai Parlament (EP) pedig Lengyelországra és Magyarországra célozva
a jogállamisági mechanizmus megindítását követeli, ami általában is lehetővé tenné az uniós pénzek befagyasztását bizonyos jogállamisági kritériumok sérülése esetén.
Az EP kész beperelni a bizottságot, ha az november 2-ig nem aktiválja a mechanizmust.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke viszont a múlt heti EU-csúcs után azt mondta:
a bizottság nem tesz intézkedéseket addig, amíg az Európai Bíróság – Magyarország és Lengyelország beadványára – nem dönt a mechanizmus jogszerűségéről.
A bíróság egyébként már megkezdte a meghallgatásokat, döntés ősszel várható.
Von der Leyen szerint addig is "küldhetnek leveleket" a problémás országoknak, hogy információt kérjenek, és feltegyék a szükséges kérdéseket. Ez gyakorlatilag a mechanizmus első lépése.
Minden eszközt bevetnek
Morawiecki most figyelmeztetett: erőteljesen meg fogják torolni, ha Brüsszel kísérletet tesz a Lengyelországnak járó kohéziós alapok csökkentésére – utalva arra, hogy megvétózhatnak fontos uniós döntéseket.
Mi fog történni, ha az Európai Bizottság kirobbantja a harmadik világháborút? Ha kirobbantja, minden rendelkezésünkre álló fegyverrel meg fogjuk védeni a jogainkat
- válaszolta a brit üzleti lap azon kérdésére, miszerint élhet-e majd Lengyelország vétójogával uniós szinten, például a klímacsomag ügyében.
Ha megtámadnak minket teljesen unfair módon, akkor minden lehetséges módon megvédjük magunkat. Úgy érezzük, hogy már a mostani (brüsszeli) hozzáállás is diszkriminatív és diktátum jellegű. Ha még rosszabb lesz, át kell gondolnunk a stratégiánkat
- tette hozzá.
Morawiecki egyúttal jogsértőnek nevezte, hogy a bizottság továbbra sem fogadja el a lengyel tervet a Helyreállítási Alapból származó pénzek elköltésére, és így Varsó továbbra sem jut hozzá ehhez a forráshoz.
Megtorlásra egyébként már volt példa: tavaly év végén Varsó és Budapest megvétózta a 2021-2027-es költségvetést és a Helyreállítási Alapot magában foglaló pénzügyi csomagot a jogállamisági mechanizmus miatt. A vétót végül egy kompromisszum keretében ejtették.
Fegyver a fejnél
A lengyel kormányfő szerint ugyanakkor „nagyon kielégítőek” voltak azok a megbeszélések, amelyeket a többi közt Angela Merkel német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel és Ursula von der Leyennel folytatott. Ezek során kifejtette, hogy szerinte az EU átlépi jogi hatásköreit.
Hozzátette: ha a bizottság kompromisszumot szeretne találni, akkor meg kell változtatnia szeptemberi döntését, amely rendszeres büntetést javasol Varsóval szemben, amíg az nem teljesíti az Európai Bíróság határozatait a vitatott igazságszolgáltatási reform ügyében.
Ez lenne a legbölcsebb dolog, amit tehetnének, mert akkor nem úgy beszélnénk egymással, hogy közben fegyvert tartanak a fejünkhöz. Ez a helyzet kissé elveszi a kedvünket a további cselekvéstől
- jelentette ki. Hozzátette ugyanakkor, hogy év végéig elkészül az a szabályozás, amely – eleget téve az Európai Bíróság júliusi döntésének – feloszlatja a reform keretében létrehozott bírósági fegyelmi kamarát.
A lengyel kormány szerint az igazságügyi reform szükséges a hatékonyság növelése miatt. Brüsszel viszont úgy véli, hogy az veszélybe sodorja a bíróságok függetlenségét.
A konfliktussal kapcsolatban Hack Péter jogtudós, egyetemi tanár lapunknak azt mondta: két koncepció ütközik egymással.
Ursula von der Leyen azt képviseli, hogy az Európai Unió váljon egy föderatív állammá az Amerikai Egyesült Államok mintájára. Legyen egy szövetségi szintű hatalomgyakorlás és ennek legyen alárendelve a nemzeti szintű. (…) Ezzel szemben van egy másik törekvés, amelyet például a német, a lengyel alkotmánybíróság és a magyar kormány is képvisel. Ők azt mondják, hogy az unióhoz való csatlakozással csak azokon a területeken adták fel szuverenitásukat, amelyeket a szerződések rögzítenek. A nemzeti jog ezeken a területeken kívül elsőbbséget élvez az uniós joggal szemben
-fogalmazott.
Merkeli kompromisszum
Angela Merkel, a nagypolitikától lassan visszavonuló német kancellár a közelmúltban párbeszédre szólított fel, és
politikai kompromisszumokat javasolt az ügyben.
A Politico szerint Merkel mögé beállt az EU-tagországok többsége és végeredményben Von der Leyen is, akinek azonban így a szigort követelő EP-vel gyűlhet meg majd a baja.
Összességében az látszik, hogy az elmúlt hónapokban eldurvult a konfliktus Brüsszel és Budapest, valamint Brüsszel és Varsó között. Lapunknak nyilatkozó szakértők már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy most nagy a magyar (és a lengyel) kormány kitettsége:
az Európai Bizottságnak már több pénzügyi eszköze is van – Helyreállítási Alap jóváhagyásának jegelése, jogállamisági mechanizmus – a politikai nyomásgyakorlásra.
