6p

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A lengyelek túlnyomó többsége EU-tag szeretne maradni, a kilépés veszélye nem áll fenn, mondta egy lapinterjúban Mateusz Morawiecki. A lengyel miniszterelnök ugyanakkor hozzátette: minden lehetséges eszközzel megvédik majd a jogaikat, ha az Európai Bizottság visszatartja a nekik járó pénzeket. Brüsszel egyelőre sem Lengyelországgal, sem Magyarországgal szemben nem indítja meg az uniós források befagyasztását lehetővé tévő jogállamisági eljárást, a Helyreállítási Alap forrásait azonban már visszatartja. Az Európai Parlament még keményebb fellépést követel, és perrel fenyegeti a bizottságot.

A lengyelek 88 százaléka az EU-ban akar maradni, közülük minden második a mi szavazónk. Abszolút meg vagyunk győződve arról, hogy Lengyelországnak maradnia kell. (….) Nem áll fenn a Polexit veszélye. Harciasan meg fogjuk védeni Lengyelországot, mint az Európai Unió részét

- jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a Financial Timesnak adott interjúban.

Morawiecki nem akar kilépni az EU-ból, de egyre nagyobb viharba kerül. (Korábbi felvétel. EPA/RADEK PIETRUSZKA)
Morawiecki nem akar kilépni az EU-ból, de egyre nagyobb viharba kerül. (Korábbi felvétel. EPA/RADEK PIETRUSZKA)

Veszélyben az uniós pénzek

A Polexit kérdése - Lengyelország kilépése az EU-ból - azután került ismét előtérbe, hogy a lengyel alkotmánybíróság október elején kimondta: az uniós alapszerződés egyes előírásai összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal. Ezáltal bizonyos esetekben megkérdőjelezte az uniós jog elsőbbségét.

A döntés óriási felzúdulást keltett uniós szinten: vezető uniós politikusok követelték, hogy Lengyelország továbbra se kaphasson pénzt az új uniós forrásból, a Helyreállítási Alapból. (A forrás elköltésére benyújtott magyar, illetve lengyel tervet az Európai Bizottság még nem hagyta jóvá, így egyelőre egyik ország sem juthat hozzá a forráshoz.)

Az Európai Parlament (EP) pedig Lengyelországra és Magyarországra célozva

a jogállamisági mechanizmus megindítását követeli, ami általában is lehetővé tenné az uniós pénzek befagyasztását bizonyos jogállamisági kritériumok sérülése esetén.

Az EP kész beperelni a bizottságot, ha az november 2-ig nem aktiválja a mechanizmust.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke viszont a múlt heti EU-csúcs után azt mondta:

a bizottság nem tesz intézkedéseket addig, amíg az Európai Bíróság – Magyarország és Lengyelország beadványára – nem dönt a mechanizmus jogszerűségéről.

A bíróság egyébként már megkezdte a meghallgatásokat, döntés ősszel várható.

Von der Leyen szerint addig is "küldhetnek leveleket" a problémás országoknak, hogy információt kérjenek, és feltegyék a szükséges kérdéseket. Ez gyakorlatilag a mechanizmus első lépése.

Minden eszközt bevetnek

Morawiecki most figyelmeztetett: erőteljesen meg fogják torolni, ha Brüsszel kísérletet tesz a Lengyelországnak járó kohéziós alapok csökkentésére – utalva arra, hogy megvétózhatnak fontos uniós döntéseket.

Mi fog történni, ha az Európai Bizottság kirobbantja a harmadik világháborút? Ha kirobbantja, minden rendelkezésünkre álló fegyverrel meg fogjuk védeni a jogainkat

- válaszolta a brit üzleti lap azon kérdésére, miszerint élhet-e majd Lengyelország vétójogával uniós szinten, például a klímacsomag ügyében.

Ha megtámadnak minket teljesen unfair módon, akkor minden lehetséges módon megvédjük magunkat. Úgy érezzük, hogy már a mostani (brüsszeli) hozzáállás is diszkriminatív és  diktátum jellegű. Ha még rosszabb lesz, át kell gondolnunk a stratégiánkat

- tette hozzá.

Morawiecki egyúttal jogsértőnek nevezte, hogy a bizottság továbbra sem fogadja el a lengyel tervet a Helyreállítási Alapból származó pénzek elköltésére, és így Varsó továbbra sem jut hozzá ehhez a forráshoz.

Megtorlásra egyébként már volt példa: tavaly év végén Varsó és Budapest megvétózta a 2021-2027-es költségvetést és a Helyreállítási Alapot magában foglaló pénzügyi csomagot a jogállamisági mechanizmus miatt. A vétót végül egy kompromisszum keretében ejtették.     

Fegyver a fejnél 

A lengyel kormányfő szerint ugyanakkor „nagyon kielégítőek” voltak azok a megbeszélések, amelyeket a többi közt Angela Merkel német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel és Ursula von der Leyennel folytatott. Ezek során kifejtette, hogy szerinte az EU átlépi jogi hatásköreit.

Hozzátette: ha a bizottság kompromisszumot szeretne találni, akkor meg kell változtatnia szeptemberi döntését, amely rendszeres büntetést javasol Varsóval szemben, amíg az nem teljesíti az Európai Bíróság határozatait a vitatott igazságszolgáltatási reform ügyében.

Ez lenne a legbölcsebb dolog, amit tehetnének, mert akkor nem úgy beszélnénk egymással, hogy közben fegyvert tartanak a fejünkhöz. Ez a helyzet kissé elveszi a kedvünket a további cselekvéstől

- jelentette ki. Hozzátette ugyanakkor, hogy év végéig elkészül az a szabályozás, amely – eleget téve az Európai Bíróság júliusi döntésének  – feloszlatja a reform keretében létrehozott bírósági fegyelmi kamarát.

A lengyel kormány szerint az igazságügyi reform szükséges a hatékonyság növelése miatt. Brüsszel viszont úgy véli, hogy az veszélybe sodorja a bíróságok függetlenségét. 

A konfliktussal kapcsolatban Hack Péter jogtudós, egyetemi tanár lapunknak azt mondta: két koncepció ütközik egymással.

Ursula von der Leyen azt képviseli, hogy az Európai Unió váljon egy föderatív állammá az Amerikai Egyesült Államok mintájára. Legyen egy szövetségi szintű hatalomgyakorlás és ennek legyen alárendelve a nemzeti szintű. (…) Ezzel szemben van egy másik törekvés, amelyet például a német, a lengyel alkotmánybíróság és a magyar kormány is képvisel. Ők azt mondják, hogy az unióhoz való csatlakozással csak azokon a területeken adták fel szuverenitásukat, amelyeket a szerződések rögzítenek. A nemzeti jog ezeken a területeken kívül elsőbbséget élvez az uniós joggal szemben

-fogalmazott.

Merkeli kompromisszum

Angela Merkel, a nagypolitikától lassan visszavonuló német kancellár a közelmúltban párbeszédre szólított fel, és

politikai kompromisszumokat javasolt az ügyben.

A Politico szerint Merkel mögé beállt az EU-tagországok többsége és végeredményben Von der Leyen is, akinek azonban így a szigort követelő EP-vel gyűlhet meg majd a baja.

Összességében az látszik, hogy az elmúlt hónapokban eldurvult a konfliktus Brüsszel és Budapest, valamint Brüsszel és Varsó között. Lapunknak nyilatkozó szakértők már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy most nagy a magyar (és a lengyel) kormány kitettsége:

az  Európai Bizottságnak már több pénzügyi eszköze is van – Helyreállítási Alap jóváhagyásának jegelése, jogállamisági mechanizmus – a politikai nyomásgyakorlásra.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Újabb 80 milliárdtól szeretne gyorsan megszabadulni a magyar kormány
Privátbankár.hu | 2025. október 15. 12:41
70 a kicsiknek, 10 a nagyoknak, jelentette be az államtitkár.
Makro / Külgazdaság Úgy tűnik, nagyon betalált a kormány legújabb ötlete
Privátbankár.hu | 2025. október 15. 12:14
A Nemzetgazdasági Minisztériumnál sem számítottak ekkora érdeklődésre az új hitellel kapcsolatban.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter Lázár Jánosnak és Várhelyi Olivérnek is üzent a brüsszeli kémügyben
Privátbankár.hu | 2025. október 15. 11:28
Nem bontotta ki az igazság minden részletét a magyar uniós biztos Magyar Péter szerint, aki maga is uniós magyar diplomataként szolgált a kérdéses időszakban.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter: az oroszok soha nem okoztak csalódást
Privátbankár.hu | 2025. október 15. 11:03
Panelbeszélgetésen sorolta Moszkvában az orosz energiavásárlások fenntartása melletti érveket a magyar miniszter.
Makro / Külgazdaság Megint kiugrott Moszkvába Szijjártó Péter
Privátbankár.hu | 2025. október 15. 10:07
A „realitás talajára” is visszatérne ezzel a magyar miniszter.
Makro / Külgazdaság Tovább osztogat a kormány: örülhetnek a lakásfelújítók is
Privátbankár.hu | 2025. október 15. 09:14
Nagyobb összeg, hosszabb futamidő, kisebb törlesztőrészletek. Itt vannak az energetikai korszerűsítés állami támogatásának új feltételei.
Makro / Külgazdaság Nem kell az új autó az oroszoknak
Privátbankár.hu | 2025. október 15. 08:11
Vagy csak nem tudják megvenni? Nagy visszaesést mutatnak a számok.
Makro / Külgazdaság Beáldozná a francia kormány a nyugdíjreformot a stabilitásért
Privátbankár.hu | 2025. október 15. 06:56
Felfüggesztenék a reformot, hogy ne bukjon rögtön az újabb francia kormány.
Makro / Külgazdaság A Fed elnöke, Powell szerint a mennyiségi szigorítás vége is látszik
Privátbankár.hu | 2025. október 14. 19:55
Az amerikai munkaerőpiac szeptemberben is az alacsony felvételi és elbocsátási arányú pangásban ragadt, bár összességében a gazdaság „a vártnál némileg szilárdabb pályán haladhat” – mondta Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke kedden.
Makro / Külgazdaság Elszállt az IMF tavaszi optimizmusa hazánkkal szemben
Privátbankár.hu | 2025. október 14. 16:55
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb előrejelzésében rontotta az idei és jövő évi magyar növekedésére vonatkozó előrejelzését, miközben javította a világgazdaság idei és jövő évi növekedésére vonatkozó várakozását az áprilisi prognózisához képest.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG