Brutálisan magas energiaárak, uniós klímacsomag, Brüsszel és Varsó konfliktusa az uniós jog elsőbbsége miatt – nagyrészt ezekről a témákról folyt a vita az uniós állam- és kormányfők tegnap kezdődött csúcstalálkozóján Brüsszelben.
Ahogy arra számítani lehetett, a csúcson az EU két „problémás állama”, Magyarország és Lengyelország egymás segítségére sietett: mind az energiaárak ügyében, mind a jogi vitában közös álláspontra helyezkedtek, és egyben az uniós vezetőket hibáztatták a kialakult helyzetért.
Lekapcsolt villanyok
Orbán Viktor már a csúcs előtt alaposan belecsapott a húrokba, amikor azt mondta:
A villanyt már lekapcsolták, legalábbis néhány brüsszeli bürokrata fejében.
Szerinte ugyanis megöli az európai középosztályt, amit az Európai Bizottság és annak alelnöke, Frans Timmermans zöld megállapodásért felelős biztos a Fit for 55 nevű új klímacsomagjával csinál.
Úgy véli, emiatt emelkednek az energiaárak Európa-szerte, a bizottság tervei pedig tovább növelik majd azokat, és veszélybe sodorhatják a magyar rezsicsökkentés eredményeit.
Az európai demokráciát sodorják veszélybe azok, akik az egekbe emelik az áramnak és a gáznak az árát. Ezért ezeket a terveket vissza kell vonni és újra kell gondolni
- fogalmazott.
Utópikus fantáziák
A kiszivárgott hírek szerint a magyar kormányfő a zárt ajtók mögött zajló csúcson sem finomkodott: a lengyel kormánnyal közösen a klímacsomag hatályon kívül helyezését szorgalmazta, és javaslatai „teljes átgondolására” szólította fel az Európai Bizottságot.
Azzal a javaslattal kapcsolatban például, miszerint a közlekedési és építőipari szektort is be kell vonni a kibocsátás-kereskedelembe, a Die Welt szerint azt mondta:
részben „utópikus fantáziák”-ról van szó.
Magyarország és Lengyelország mellett Csehország is azt követelte, hogy az EU ezen a téren lépjen fel a spekulatív tevékenységek ellen, mivel azok tovább növelik az energiaárakat.
Szakértők szerint ugyanakkor az energiaár-robbanásnak több egyéb oka van, a nem eléggé feltöltött gáztározók mellett főleg az, hogy a megugró keresletet nem követte a kínálat – Oroszország például nem szállít annyi gázt Európába, amennyit tudna.
Az Európai Bizottság október közepén javaslatcsomagot készített a tagállamok számára a cégeket és a fogyasztókat is sújtó árrobbanás kezelésére: a javaslatok között szerepel például a sürgősségi jövedelemtámogatás, a számlafizetések ideiglenes halasztása és a célzott adócsökkentés.
Az EU-csúcson ugyanakkor
néhány ország – Magyarország és Lengyelország mellett Spanyolország és Görögország is – uniós szintű intézkedéseket követelt a probléma enyhítésére.
Mire jutottak?
A tagországok által a csúcson elfogadott zárónyilatkozatban végül az szerepel, hogy a tagállamoknak és a bizottságnak a lehető legjobban ki kell használnia a javaslatcsomagban felvázolt opciókat.
A tagállami vezetők egyúttal felkérték az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, hogyan működnek az unió gáz- és villamosenergia-piacai, valamint
vizsgálja meg az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerével kapcsolatos spekulatív tevékenységeket,
melyek során a vállalatok engedélyeket szereznek az üvegházhatású gázok kibocsátásának ellensúlyozására az európai értékpapírok segítségével.
Emellett arra is felkérték az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy mihamarabb mérlegeljék az intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a háztartások és a vállalatok megfizethető áron jussanak hozzá az energiához, ellenállóbbá tegyék az EU energiarendszerét, és hozzájáruljanak a klímasemlegesség elérését célzó biztonságos átmenethez.
A magyar kormányfő a csúcs végeztével azt mondta: a rezsiköltségeket érintő szabályozás ügyében
komoly meccs volt Brüsszelben, ami döntetlennel zárult. Döntés a decemberi csúcson várható.
Jogvita és pénzmegvonás
A csúcson téma volt az EU és Lengyelország között a közelmúltban kitört jogvita is. A lengyel alkotmánybíróság október elején ugyanis kimondta:
az uniós alapszerződés egyes előírásai összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal. Ezáltal bizonyos esetekben megkérdőjelezte az uniós jog elsőbbségét.
A döntés óriási felzúdulást keltett uniós szinten: vezető uniós politikusok azt követelték, hogy Lengyelország továbbra se kaphasson pénzt az új uniós forrásból, a Helyreállítási Alapból. (A forrás elköltésére benyújtott magyar, illetve lengyel tervet az Európai Bizottság továbbra sem hagyta jóvá.)
Orbán Viktor ebben a témában sem fogta vissza magát: szerinte boszorkányüldözés folyik Európában Lengyelország ellen, az igazság a lengyelek oldalán van, a magyar kormány pedig kiáll mellettük.
Hozzátette: azokban az ügyekben, amelyet a nemzeti parlamentek nem adtak át az Európai Uniónak, semmi keresnivalója az unió egyetlen intézményének sem; azok az ügyek a nemzeti alkotmányokra és bíróságokra tartoznak.
Lopakodó hatáskörbővítés zajlik az EU részéről, aminek végre megálljt kell parancsolni. A lengyelek végre vették a bátorságot és megnyitották ezt a csatát. Ott a helyünk mellettük
–mondta Orbán Viktor még a csúcs előtt. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pedig ultimátumokat és zsarolást emlegetett Brüsszelre utalva.
És akkor jött Merkel
A kedélyeket végül - ki más - Angela Merkel próbálta lehűteni. (Igaz, egyes források szerint a vita alapvetően nyugodt hangulatban zajlott.)
A német kancellár, aki a korábbi magyar ügyekben is a kompromisszumot és a párbeszédet szorgalmazta, egyrészt utalt arra, hogy a jogállamiság az EU egyik központi értéke. A Welt szerint ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy "lehetőségeket kell találni" a megoldásra, azzal ugyanis nem oldják meg a problémát, ha az Európai Bíróság előtt vitáznak egymással. Lényegében tehát azt mondta, hogy
politikai kompromisszumokra van szükség.
Könnyen lehet azonban, hogy Angela Merkelnek ez volt az utolsó uniós fellépése, és a decemberi EU-csúcson már a választásokat megnyerő szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltje, Olaf Scholz képviseli Németországot – legalábbis ha addig sikerül tető alá hozni az SPD-Zöldek-liberálisok koalíciót
Ami a jogállamiságot illeti, az új német kormány elődjénél világosabban, egyértelműbben kritizálhatja majd a magyar kormányt
-mondta a Privátbankár.hu kérdésére Frank Burgdörfer politikai elemző a héten a Magyarországi Német Nagykövetség háttérbeszélgetésén a jövendőbeli magyar-német viszonyról.
Ez pedig nyilván uniós szinten is tovább nehezítheti majd a magyar (és a lengyel) kormány helyzetét.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,72 pontos nyitás után csökkent hétfőn kora délutánig.
