Bár még meg sem alakult az új német kormány, máris komoly konfliktus körvonalazódik a hármas koalíció két tagja, a Zöldek és a szociáldemokraták (SPD) között.
Az időzített bombát az orosz gázszállítások és az ehhez kapcsolódó, mindenki számára húsbavágó kérdések jelentik: üzembe állhat-e az Északi Áramlat 2 vezeték? Mit kellene lépnie Németországnak az orosz gázjátszmában úgy, hogy ne szálljanak el még jobban a már amúgy is egekbe törő energiaárak, és ne kerüljön veszélybe az ellátás?
Beintettek a Zöldek
A bombát ezúttal Annela Baerbock, a Zöldek társelnöke, egyben korábbi kancellárjelöltje helyezte el a jövendőbeli koalícióban, és egyúttal új frontot nyitott a Moszkvával vívott "gázháborúban".
A héten ugyanis közölte, hogy egyelőre nem szabad múködési engedélyt adni az Északi Áramlat 2-nek – tehát annak az új orosz földgázvezetéknek, amely a Balti-tengeren keresztül, Ukrajnát kikerülve szállít gázt Oroszországból Németországba egy nemzetközi együttműködés keretében.
Ezt azzal indokolta, hogy az uniós jogszabályok értelmében a vezeték üzemeltetője nem lehet ugyanaz, „mint aki átvezeti a gázt”.
Amíg ez egy és ugyanaz a konszern, nem szabad kiadni az üzemeltetési engedélyt
-mondta Baerbock az orosz állam többségi tulajdonában lévő gázipari óriásra, a Gazpromra utalva. Szerinte Oroszország pókerezik az energiaárakkal.
Nem szabad hagyni, hogy zsaroljanak minket
- figyelmeztetett.
Putyini paradigma
Politikusok és szakértők egy része ugyanis zsarolásként értelmezte Vlagyimir Putyin egy moszkvai energiakonferencián tett múlt heti kijelentését: az orosz elnök szerint
Oroszország képes lenne a jelenleginél több gázt szállítani Európának az Északi Áramlat 2-n keresztül, ami csökkenthetné a feszültséget az európai gázpiacon. Egyúttal arról panaszkodott, hogy lassan halad a vezeték engedélyezése.
Putyin visszautasította azt a feltételezést, hogy politikai megfontolásból fogják vissza az európai gázexportot. Szerinte teljesítik a szerződésben foglaltakat, a szállításokat növelni pedig csak a szerződések függvényében lehet. Ennek részleteiről a Gazprommal kell tárgyalni, mondta.
Az persze nem meglepő, hogy az alapvetően Putyin-kritikus Zöldek nincsenek elragadtatva az újabb orosz gázvezetéktől, és kvázi bábunak tartják azt a Kreml európai sakkjátszmájában. Már korábban is azt hangoztatták, hogy
az oroszokkal kötött szerződés „súlyos csapás a klímavédelem számára”, valamint „elsősorban Putyin és korrupt rendszere” számára hasznos.
Azáltal azonban, hogy Baerbock most – a hivatalos kormánykoalíciós tárgyalások megindulásával szinte egyidőben – nyíltan szembehelyezkedett a projekttel, máris konfliktusba került a szociáldemokratákkal.
A Die Welt szerint az SPD az Északi Áramlat egyik hajtóereje volt a Merkel-korszakban, és még Gerhard Schröder exkancellár is lobbizott a megépítéséért. A párt vezetői arra panaszkodnak, hogy a szakmai projektből ideológiai kérdés lett, és felelőtlenség az atom- és szénerőművek bezárásával egyidejűleg elutasítani ezt a projektet.
A szociáldemokraták korántsem annyira szigorúak Moszkvával szemben, mint a Zöldek, és szankciók helyett párbeszéddel próbálnák rendezni a konfliktusokat.
Elszálló energiaárak
Az, hogy ki mit lép ebben a játszmában, nem csak politikai szinten fontos, hanem az átlagembereket is komolyan érintheti – Németországban és azon túl is. A németeknél és számos más uniós országban ugyanis egyre nagyobb gondot okoz az energiahordozók drágulása:
az árak hirtelen és nagymértékű emelkedését a vállalatok és a háztartások is megszenvedik.
A német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis adatai szerint a fűtőolajért szeptemberben 76,5 százalékkal többet kellett fizetni, mint egy évvel korábban, a benzin pedig 28,4 százalékkal drágult éves szinten.
A gáz ára hosszú távon átlagban megawattóránként 15-20 euró között ingadozik, az utóbbi időszakban viszont 65 euró körül volt, az áram tőzsdei, nagykereskedelmi ára pedig az év eleje óta Németországban mintegy 140 százalékkal, Spanyolországban pedig 425 százalékkal növekedett.
Ami a lakossági fogyasztókat illeti, a Verivox összehasonlító portál szerint októberben 9,3 százalékkal nőttek az áramköltségek az előző évhez képest, és jelenleg minden korábbinál többet kell fizetni az áramért Németországban.
A gázfűtés 28 százalékkal drágult, az olajfűtéses rendszert használó lakásokban élőknek pedig 87 százalékkal kell többet fizetniük, mint tavaly ősz elején.
Németországban már mintegy 61 gázszolgáltató emelte az idei télre vonatkozó árát, vagy jelentett be tarifaemelést. A bajorországi Memmingen közüzemi vállalata például 68 százalékkal emeli a gázdíjat december 1-jével, ami egy négytagú család esetében évi 786 eurós (280 ezer forint) többletköltséget jelent.
A német vállalatokat szintén rosszul érinti a magas gázár - a gázra ugyanis számos termelési folyamatban van szükség -, de az egyéb áremelkedéseket is megszenvedik. A Salzgitter acélipari vállalat például a termelés leállítását helyezte kilátásba egyik nagy mennyiségű villamosenergiát igénylő telephelyén, a Heidelberg Cement építőanyag-gyártó vállalat pedig rövid távú áremelést jelentett be, ami szokatlan az ágazatban, írta az MTI.
De miért?
A Spiegel szerint
az "elszabaduló energiaválság" fő oka a kereslet és a kínálat közötti eltérés.
A Covid-járvány lecsengését követő gazdasági fellendüléssel párhuzamosan ugyanis nőtt az energia iránti kereslet, amivel a kínálat nem tudott lépést tartani. Felhajtják az árakat az uniós szén-dioxid-kibocsátási jogok emelkedő költségei is.
Ráadásul
a gázpiacon "feltűnően szerény az oroszországi kínálat": a Gazprom teljesíti ugyan szerződéses kötelezettségeit, de sokkal kevesebb gázt küld Nyugatra, mint amennyit tudna,
írta a német lap a közelmúltban.
Ami pedig az Északi Áramlat 2 engedélyezését illeti: uniós előírás, hogy a gáz kitermelését és szállítását a vezetéken különböző vállalatok valósítsák meg. A német szövetségi hálózati felügyelet szeptemberben kapta meg a projektet irányító Nord Stream 2 AG-től a független üzemeltetői minősítés iránti kérelmet,
de négy hónapig is eltarthat, azaz jövő év elejére is áthúzódhat az engedély kiadása.
Ezt követően még az Európai Bizottság is véleményt mond majd az ügyben.
Az Északi Áramlat 2 első vezetéke egyébként már üzemkész, és az eredeti tervek szerint már az idei végén szállítana gázt Európába.
A Kreml szóvivője szerint nem szerepel a közeljövő terveiben a két elnök találkozója. 
