Elsősorban nem azért nem sérülnek, mert a Magyarországról „amúgy” milliárdokat kilapátoló német multik érdekeit ez sértené, hanem azért nem, mert a német közélet nem így működik.
Lobbi persze ott is van, de a német külpolitikát nem a cégközpontokban írják. Ott nem fonódik annyira össze üzlet és politika, mint itthon. Ott például nem történhetne meg az sem – ellentétben Magyarországgal – , hogy egy miniszter egy ismert, állami tenderek tömegeit elnyerő nagyvállalkozó cégének jachtján nyaral, és ennek az égvilágon semmilyen következménye nem lesz.
Az Orbán-kormány együttműködést ígér az új német kormánnyal, bármilyen összetételű is lesz az. Mást persze nem is nagyon tehet. (Tavasszal meg jönnek a választások.)
Németországban színes és kiegyensúlyozott a politikai paletta, számos erő közül lehet választani, nem szélsőségesen polarizált a közélet – ellentétben Magyarországgal. Persze ott is vannak problémák: a németek több mint fele úgy véli, hogy nem mondhatja el szabadon politikai véleményét.
Minderről és sok minden másról beszél videókommentárjában munkatársunk, Wéber Balázs.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
