Az elmúlt napokban előbb arról számoltunk be, hogy az Opel magyarországi egysége fizetett komoly osztalékot az anyavállalatának, majd azt is megírtuk, hogy a Mercedes is hasonlóan tett. Ezek után azt is mondhatjuk, hogy az Audi jelentése már nem is okozott meglepetést, hiszen az ingolstadti társaság is jelentős osztalékfizetésről döntött. Az ugyanakkor nem nevezhető szokványosnak, hogy a tavaly realizált eredmény többszörösét vette ki az Audi AG a magyar leányvállalatából.
Lássuk a részleteket! A társaság alapvetően exportra termel, így megszokott, hogy a belföldi értékesítés nettó eredménye elhanyagolható a teljes árbevételen belül. Így volt ez a tavalyi évben is, amikor minimális visszaesés volt ezen a soron. Jelentősen javult ugyanakkor az exportértékesítés nettó árbevétele, amely 7,333 milliárd euróról 8,522 milliárdra nőtt. Ezt ugyan némileg csökkentette az aktivált saját teljesítmények értéke, de a 31 millió eurós érték a bevételekhez képest nem tekinthető jelentősnek. Főleg úgy, hogy az egyéb bevételek soron az egy évvel korábbi 150 millió euróhoz képest 2019-ben 184 milliót láthattunk.
Igaz, nem csak a bevételek, de a költségek is növekedtek. Az anyagköltség például az értékesítési árbevétellel megegyezően összesen 1,2 milliárd euró értékben. Az igénybe vett szolgáltatások esetén minimális, 20 millió eurós plusz volt, ellenben az eladott áruk beszerzési értékén 40 millió eurót spórolt a társaság az előző évi költségekhez képest.
A költségek közül nem mellékes a bérköltségek változása, főleg azt követően, hogy az év elején a dolgozók munkabeszüntetést is tartottak, hogy magasabb béremelést érjenek el. A sztrájk miatt az Audi központi üzeme is leállt, illetve Lipcsében és Pozsonyban is akadozott a termelés. Végül a szakszervezetek célt értek, és a társaság engedett, így 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emelték a dolgozók alapbérét január 1-től 15 hónapra, a választható béren kívüli juttatás mértékét pedig 400 ezer forintra emelték, amely 2020-ra is megmaradt. Ebből kifolyólag a bérköltségek 296 millió euróról 344 millióra növekedtek. A személyi jellegű ráfordítások pedig az egy évvel korább 419 millióval szemben 462 millióra ugrottak.
Ami az eredménysort (üzemi eredmény) illeti, ott csökkenő értéket látunk, hiszen hiába nőtt a cég árbevétele, a növekvő anyag és bérköltségek még annál is jobban emelkedtek. Így ezen a tételsoron a 2018-as 370 millió eurós eredménnyel szemben tavaly 285 milliót láthatunk.
A pénzügyi műveletek tavaly és tavaly előtt is hasonló összeggel javították a társaság eredményét, így az adózás előtti eredmény esetén 355 millió eurót láthatunk, igaz, 2018-ban ez még 442 milliót mutatott. A vállalat nem panaszkodhat, hogy az adók agyonnyomják, hiszen ekkora eredményre (ami forintban közel 125 milliárdot tesz ki) 2,5 millió eurót kellett fizetniük, ami 875 millió forintnak felel meg. Az adózott eredmény így az előző évben 353 millió eurót tett ki, míg 2018-ban 440 millió értek el.
A meglepetés viszont most jön, amit azonban cikkünk elején már lelőttünk. Az Audi anyacége ugyanis nem csak a tavalyi nyereséget, de a korábbi évekét is hazavitte, a magyar társaság ugyanis 2 milliárd euró osztalékot fizet ki az anyavállalatának.
Az autógyárak által kifizetett osztalék mértéke egyébként a német politikusok szemét is csípi. Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy a német autógyárak egyelőre eredménytelenül lobbiznak azért, hogy ismét állami roncsprémium program induljon. A háttérben állítólag részben az áll, hogy a korábbi dízelbotrány miatt a kormány megorrolt az autógyárakra. Emellett azt is nehezen védhetőnek tartják, hogy a vállalatoknak súlyos összegeket adjanak, miközben ők ezzel egyidőben összességében 5 milliárd euró osztalékfizetésről döntöttek.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
