Számos olyan változás volt a közelmúltban, amely erősen érintette az európai autógyárakat, például az EU-ban januártól szigorodó környezetvédelmi előírások, az elektromos hajtás terjedése, az amerikai-kínai kereskedelmi háború, de az önvezető járművek belátható időn belüli megjelenését a kereskedelmi forgalomban is ide sorolhatjuk.
Mindez pénzügyi, technikai és menedzsment szinten is komoly megoldandó feladatokkal járt, illetve jár a jövőben. Ebben a helyzetben más sem kellett a nagy német vállalatoknak, mint a mostani járvány, amely előbb az általuk működtetett értékláncokat zúzta szét, amikor a Kínában működő beszállítóik leálltak, majd a fogyasztók karanténba kerülésével a keresleti oldal is lenullázódott.
Ugyan világszerte mind a jegybankok, mind a kormányok igyekeztek mentőövet dobni a piaci szereplőknek, ám a megugró munkanélküliség és a várható vállalati csődhullám könnyen lehet, hogy megakadályozza a politikusok által hőn áhított V alakú válságot, vagyis a gyors összeomlás utáni hasonlóan gyors visszapattanást. Ma már ott tartunk, hogy egyre több szakértő – például Jerome Powell, az amerikai jegybank elnöke - véli úgy, hogy a talpra állás a korábban reméltnél több időt vehet igénybe, és így a válság grafikonja inkább U betűre hasonlít majd.
Az autógyártók újra roncsprémiumot szeretnének
Ugyanakkor ahhoz, hogy ne legyen még ennél is rosszabb helyzet, arra lenne szükség, hogy a fogyasztói bizalmat mielőbb helyreállítsák, és az emberek kezdjenek el vásárolni, például autót. Ehhez azonban az autógyárak szerint jó lenne kézzelfogható segítség a lakosságnak.
Az ötlet egyébként nem előzmény és példa nélküli. 2009-ig kell visszamenni az időbe, amikor egy internetes közönség-szavazáson az év új szava a roncsprémium (Abwrackprämie) lett, megelőzve a rossz bankot (bad bank) és a sertésinfluenzát.
Nem véletlenül terjedt el és lett népszerű az akkor kreált szó, hiszen a támogatási forma révén nagyon sok német vásárolt új autót, és segítette újra lendületbe jönni a német gazdaságot. Egy évtizede Berlin 5 milliárd eurót költött az autóvásárlást ösztönző programra, amely olyan sikeres volt, hogy rövid időn belül számos más ország, így Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország is bevezette.
Most viszont Angela Merkel kormánya egyelőre nem tett lépéseket, ennek hátterében állítólag a dízelbotrány miatti bizalomvesztés állhat. Pedig május 5-én a Financial Times információi szerint volt egy komoly videokonferencia, ahol a kancellár, a fontosabb miniszterei, a nagyhatalmú járműipari lobbiszervezet, a VDA, valamint a Volkswagen, a Daimler és a BMW vezetői vettek részt. A brit lap értesülései szerint azonban ez eredménytelenül zárult.
Merkelék állítólag arra tettek csak ígéretet, hogy megvizsgálják a roncsprémium lehetőségét, és más gazdasági intézkedések mellett június elején döntenek a kérdésről.
Érvek és ellenérvek sokasága ütközik
Ez viszont az autógyárak vezetőinek nagyon nem tetszett. Herbert Diess, a világ legnagyobb autógyártója, a Volkswagen vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy az ösztönző rendszernek hatalmas, széles körű és azonnali hatása lenne Európa legnagyobb gazdaságára, mivel a roncsprémium nem csak a nagynevű gyártók számára jelentene segítséget, hanem a beszállítóknak és kereskedőknek is.
A Daimler vezére, Ola Kallenius azt mondta, hogy a roncsprémiumról való döntés halasztása azért is aggasztó, mivel sok ügyfél éppen azért vár ki a vásárlással, mert bízik az állami támogatás bevezetésében. Most viszont egy bizonytalan helyzet alakult ki, amelyben minden fél veszít. A BMW első embere, Oliver Zipse pedig azt jelezte, hogy az ösztönző rendszer szükséges, különben sokkal nagyobb nehézségek árán tud csak a szektor kilábalni ebből a válságból.
Persze a Merkel-kormány sincs könnyű helyzetben. Egyrészt szeretnének erőt mutatni az autógyártók felé, akik korábban meghamisították az emissziós adatokat. Másrészt viszont nyomás nehezedik rájuk, hogy dobjanak mentőövet az ország egyik fontos iparágának, amely nem mellesleg 3 millió embernek ad munkát.
Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, a legutóbbi választás nagy nyertese, a Zöldek határozottan elutasították, hogy az autógyártók kedvezményeket kapjanak. Ők sokkal inkább a közösségi közlekedésre és a kerékpár-vásárlás támogatására adnának pénzt. A járműipari cégek ezzel szemben azzal érvelnek, hogy az új járművek sokkal kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint amelyeket lecserélnek, így az átlagos szén-dioxid-kibocsátás csökkenését is magával hozná egy ilyen lépés.
Van még egy érv, amely az autógyártók ellen szól: a szektor vállalatai annak ellenére fizettek ki összességében 5 milliárd euró osztalékot, hogy egyértelmű volt a járvány gazdasági hatása, és mintegy 200 ezer alkalmazott számára kértek az utóbbi hetekben bértámogatást.
Nem csak a németeken segítene a roncsprémium
Miközben a német támogatási forma egyelőre lóg a levegőben a magyar gazdaság számára is fontos kérdés, hogy bevezetik-e a roncsprémiumot. Magyarországon ugyanis a legfontosabb iparág az autógyártás, amely a márciusi adatok szerint erős visszaesést szenvedett el. Mivel a külkereskedelem és a GDP szempontjából is kulcsfontosságú a szektor, így nagy szükség lenne arra, hogy az autógyártók visszaálljanak a járvány előtti termelési szintre.
A magyar gazdaságpolitika ugyan tett gesztusokat az autóipari cégek felé, hiszen a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. bekerült a Magyar Nemzeti Bank kötvényvásárlási programjába, míg a bértámogatási program keretében bevezetett K+F változat az Audi számára jelenthet plusz pénzt.
Ugyanakkor a magyar piac mérete elenyésző a vállalatok termeléséhez képest, így hiába indult újra egy műszakban a termelés, a három műszakos teljes kapacitásra csak akkor fognak visszaállni a cégek, ha a nagy piacaikon ismét élénk keresletet várnak majd. Ennek pedig előfeltétele, hogy a nagy felvevőpiacaikon beinduljanak a vásárlások.
Így szükség lenne arra, hogy felpörögjenek a németországi vásárlások, de emellett a brit, az amerikai és persze a kínai igények növekedésére is szükség lenne. Ha ezeken a piacokon ismét kelendőek lesznek a német vállalatok autói, akkor vélhetőleg a magyar kormány gazdaságért felelős tagjainak szívéről is nagy kő fog legördülni.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 784,17 pontos, 0,52 százalékos csökkenéssel, 150 755,02 ponton zárt szerdán 15,5 milliárdos forgalomban.
