Kiderült, miért esett össze a magyar ipar
Az iparon belül a legfontosabbnak számító járműgyártás visszaesése okozta az összesített adat hanyatlását. A másik nagy vesztes szektor a kőolajfeldolgozás volt.
Ahogy az a múlt héten publikált előzetes adatokból kiderült 2020 márciusában az ipari termelés volumene 5,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 10 százalékkal csökkent.
A visszaesés hátterében leginkább a járműipar gyengélkedése áll. Az előző havi növekedéssel szemben a legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás 19,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi termelési szinttől. A közúti gépjármű gyártásának volumene 28, míg a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 13,1 százalékkal csökkent. Mégsem ez az ágazat volt a hónap nagy vesztese, hanem a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás, ami 38 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Igaz, ennek a súlya az ipari termelésben sokkal kisebb, mint a fent említett járműgyártásé.
Tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy a március totális betli volt az ipar számára, hiszen a járműgyártást követő, második legnagyobb súlyú szektor, a termelés 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 1,7 százalékkal emelkedett. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 91 százalékkal nőtt, ugyanakkor a kisebb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása 2,2 százalékkal mérséklődött.
Ennél is jelentősebb pozitív változást láthattunk a feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártás területén. Ez az ágazat igen jelentősen, 12,7 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyt (25%) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 4,7, míg a második legjelentősebb italgyártás 8,2 százalékkal bővült. Kimagaslóan, 52 százalékkal nőtt a növényi, állati olaj gyártása. Mindössze egy alágazatban, a csekély súlyú dohánygyártásban esett vissza a termelés, 19,2 százalékkal. A közepes súlyú alágak közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 1,3, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 6,7 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.
Ha területi bontásban nézzük a számokat, akkor azt láthatjuk, hogy Budapest és Pest megye teljesítménye sem esett vissza, sőt minimális mértékben még nőtt is. Nagyon drasztikus volt viszont a gyengülés Győr-Moson-Sopron megye esetében, ahol 15 százalék feletti volt a visszaesés mértéke.
