Egészen brutális visszaesést eredményezett a koronavírus-járvány a hazai turizmusban, a KSH statisztikái szerint márciusban a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 68,1 százalékkal, a belföldi vendégek által eltöltöttek 61 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, együttesenpedig 64,6 százalékkal csökkent a forgalom. Ekkora visszaesés a hazai turizmus történetében még nem volt, de vélhetően áprilisban még durvább negatív számokat publikál majd a hivatal.
Míg februárban még 1,7 millió vendégéjszakát töltöttek el magyar és külföldi vendégek a szálláshelyeken, addig márciusban már csak 700 ezret. A vendégek száma is közel harmadára esett vissza: februárban még 350 ezer külföldi szállt meg nálunk, márciusban már csak 107 ezren, míg a belföldi turizmus is visszaesett érthető okokból, a februári 407 ezerről márciusban már csak 166 ezer magyar vendéget regisztráltak kereskedelmi szálláshelyen.
A legtöbb küldőországból a felére, harmadára esett vissza a vendégéjszakák száma, de például Olaszországból a februári 54 ezerről mindössze 7 ezerre. Ellenben a németek és az oroszok még viszonylag kitartottak: a 43 ezer német vendégéjszaka az ilyenkor szokásosnak mintegy a fele, a 26,5 ezer orosz vendégéjszaka pedig 50 százalékos csökkenés sincs. A budapesti és a nyugat-dunántúli szálláshelyeken közel 70 százalékkal esett vissza a vendégéjszakák száma. A vendégéjszakában mért forgalom Európából a 2019. márciusi érték harmada, Ázsiából és Amerikából kevesebb mint a negyede volt.
A kereskedelmi szálláshelyek folyó áron számolt összes bruttó árbevétele 60 százalékkal kevesebb volt. Mindössze 14 milliárd forint jött össze márciusban, ez februárban 33 milliárd forint volt, míg tavaly ilyenkor 35 milliárd forintnak lehetett örülni. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ márciusi összesített adataiból már korábban kiderült, hogy a hónap első szombatjáig, de összességében még növekedett a vendégszám a hazai szállodákban, ám a következő hét végére, március 14-re már az egy héttel korábbinak csaknem a felére, 31 ezer főre csökkent.
Lejtőre került az ipar
A KSH statisztikái szerint márciusban az ipari termelés is visszaesett. Nézőpont kérdése, hogy annak mértékét korlátozottnak, vagy drasztikusnak tartjuk. A nyers adatok szerint az ipari termelés 5,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, ami elsőre nem tűnik olyan ijesztőnek. Árnyaltabb képet kapunk, ha a munkanaphatástól megtisztított adatokat nézzük, az alapján ugyanis alapján a termelés 10,0 százalékkal csökkent. Mint azt a KSH megjegyzi, a koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása ebben az időszakban már jelentős volt.
A most publikált adatok szektoriális vagy területi adatokat nem tartalmaznak, az ugyanakkor kiderült a statisztikusok kommentárjából, hogy a legnagyobb súlyú feldolgozóipari alágak közül a járműgyártásban jelentős visszaesés volt, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása kismértékben emelkedett. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában azonban gyorsult a növekedés üteme. A többi alág többségében csökkent a termelés volumene.
Örvendetes, hogy a márciusi visszaesés ellenére a termelés az év első három hónapjában 0,1 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.
Érdemes összehasonlításként megnézni a 2009-es évet, amikor az előző ősszel kirobbant hitelválság miatt esett vissza jelentős mértékben a magyar GDP. Ekkor ugyanis az első félévben sokkal durvábban esett vissza az ipari termelés, a január-júniusi időszakban ugyanis közel 18 százalékkal csökkent a kibocsátás. Más kérdés, hogy a most közölt naptárhatástól tisztított adathoz hasonló visszaesést azóta viszont nem láttunk.
Mivel a nagy hazai autógyárak áprilisban kényszerpihenőn voltak, így várhatóan a negyedik hónap adatai lesznek a legelkeserítőbbek. Remélhetőleg akkor elérjük a gödör alját, és utána már csak mérsékeltebb csökkenést látunk majd. Ahhoz viszont nem kell nagy jóstehetség, hogy kijelentsük, éves bázison a második negyedév mindhárom hónapjában visszaesést fog mérni a KSH. A május elején vidéken „újrainduló élet” ugyanakkor reményt ad a kilábalásra. Az érme másik oldala viszont az, hogy miután a magyar ipar erősen export fókuszú, ezért teljes gőzzel csak akkor tud majd termelni, ha az európai piacokon is normalizálódik a helyzet.
Katonai schengeni övezetet akarnak. 
