|
| Megy az üzlet: az egymilliomodik Mercedes a kecskeméti gyárban (Fotó: cégközlés) |
„Néhány dolgot hasonlóan láttunk, más dolgokat, ahogy az várható volt, különbözően” - jelentette ki Angela Merkel még július elején, miután Berlinben fogadta Orbán Viktort. A német kancellár közös sajtótájékoztatójukon többször is egyértelműen jelezte, hogy egyes kérdésekben (például migráció) nem ért egyet a magyar kormánnyal, az esemény végén pedig még egy kisebb szócsatát is vívott a magyar miniszterelnökkel.
A magyar kormány azóta is rendszeresen kap hol finom, hol kemény jelzéseket arra vonatkozóan, hogy politikája több tekintetben szembemegy a nyugati normákkal. Múlt héten például az Európai Parlament néppárti képviselők támogatásával fogadta el a Sargentini-jelentést, amely szerint „Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének”.
Nyomulnak a német nagyágyúk
| A németek a legnagyobb befektetők A külföldi cégek közül a németek fektették be eddig a legtöbb pénzt Magyarországon: közvetlen beruházásaik összértéke 2016 végén meghaladta a 18 milliárd eurót. Ez az összes külföldi befektetés ötöde. Az összeg csaknem negyven százaléka az autógyártásba folyt, de több milliárd eurót invesztáltak a feldolgozó- és az energiaiparba, valamint az info-kommunikációba és a kereskedelembe is. Az új német beruházások nettó értéke az elmúlt két évben összességében növekedett (évi mintegy egymilliárd euróra), és jóval meghaladta az előző három év értékét. A tíz legnagyobb magyarországi cég között négy német (Audi, Bosch, Mercedes-Benz, Telekom) található. A német vállalatok több mint 300 ezer embert foglalkoztatnak Magyarországon. Forrás: DUIHK |
Mindez azonban a jelek szerint nem igazán érdekli a német (és általában a külföldi) befektetőket. Júniusban a Mercedes megkezdte új kecskeméti gyárának építését, júliusban a BMW bejelentette egymilliárd eurós debreceni beruházását, a hét elején pedig a Deutsche Telekom vezére, Timotheus Höttges Budapesten személyesen biztosította Orbán Viktort a jövőbeni magyarországi fejlesztésekről.
De meddig számíthat a kormány arra az óriási gazdasági hátszélre, amit a német befektetők jelentenek? A privátbankár.hu az elmúlt hetekben több jól informált, a német befektetésekre rálátó személlyel folytatott háttérbeszélgetést arról, hogy mit gondolnak az ottani cégek döntéshozói a magyar politikai viszonyokról, veszélyben vannak-e a mostani és jövőbeni beruházások, valamint mi az a határ, amit már gazdasági okból sem lenne ajánlatos átlépnie Orbán Viktornak.
Az üzlet számít, nem a politika
Interjúalanyaink egyöntetű véleménye szerint a magyar kormányfőnek egyelőre nincs mitől tartania. „A német vállalatokat nem érdekli a magyar politikai helyzet, amíg az nem sérti a gazdasági érdekeiket” – fogalmazott egyik forrásunk. „Az üzlet a fontos nekik, nem a politika, legalábbis amíg nincs nagy baj, és gazdaságilag megéri Magyarországon lenni” – mondta ezzel egybehangzóan egy másik interjúalanyunk. (Mindez persze a külföldi befektetőkre általában is igaz.)
| Nem kivonulnak, hanem bővítenek A Magyarországon jelen lévő német és más külföldi befektetők gazdasági helyzete javult az elmúlt egy évben, a magyar gazdaság állapotát pedig most látják a legjobbnak 2005 óta, derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tavaszi konjunktúra-jelentéséből. A külföldi cégek olyan mértékben szeretnék bővíteni tevékenységüket és létszámukat hazánkban, amire a kétezres évek eleje óta nem volt példa. Elsősorban a nagy, exportorientált feldolgozóipari vállalatok terjeszkednének. Összességében nőtt a Magyarország melletti elkötelezettségük is: míg tavaly a megkérdezettek cégvezetők 81, idén már 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ma is hazánkat választaná beruházása helyszínéül. A térség legvonzóbb befektetési célpontja ugyanakkor továbbra is Csehország. Magyarország változatlanul a középmezőnyben, a tizedik helyen áll. Forrás: DUIHK |
Bár a magyar kormány megítélése német üzleti körökben vegyes, olyan esetről egyik forrásunk sem tudott, hogy egy cég a magyar politika miatt választott más országot, vagy emiatt nem bővítette itteni termelését. Sőt, a már itt lévő külföldi vállalatok rég nem látott mértékben akarnak terjeszkedni, a magyar gazdaság helyzetét pedig pozitívan látják (lásd keretes írásunk).
Ugyanakkor vannak arra utaló jelek, hogy ez a hozzáállás a jövőben megváltozhat. „Az új befektetéseknél szempont lehet, hogy milyen hatással van a cég imázsára egy magyarországi beruházás” – mondta egy forrásunk.
A magyar kormánynak köztudottan rossz a kinti sajtója, tehát egyes cégek mérlegelik, milyen visszhangja lehet Németországban az itteni üzleteknek, vagy éppen a magyar miniszterelnökkel készült közös fotónak.
Az EU-tagság a választóvonal
Arra nincs konkrét válasz, hogy politikai értelemben meddig mehet el Orbán Viktor, azaz mi az a pont, amelynél újragondolnák befektetéseiket a német cégek.
„A Sargentini-jelentés elfogadása még biztosan nem az a pont. A Fidesz kizárása a Néppártból viszont már egy határt jelezhet” – mondta egyik forrásunk. Egy másik interjúalanyunk szerint csak abban esetben válna forróvá a helyzet, ha „veszélybe kerülne az EU-tagság, de erről nincs szó. Magyarország épp azért vonzó, mert EU-tag.”
|
| Értik egymást, meg nem is: a júliusi Merkel-Orbán találkozó. Forrás: Koszticsák Szilárd/MTI |
Nem szól le Merkel
A magyar kormányfőnek attól sem kell igazán tartania, hogy Angela Merkel a gazdaságon keresztül akar majd nyomást gyakorolni rá: „Németországban a gazdaságot és politikát külön kezelik. Olyan nincs, hogy Merkel felhívja valamelyik német vállalat vezérét, hogy abba az országba ne fektess be, mint ahogy olyan sincs, hogy a cégek felhívják Merkelt, hogy ezt meg ezt tegye”.
Bár üzleti lobbi természetesen Németországban is létezik, és külföldi útjain a kancellár is a német gazdaság érdekeit képviseli, de „a befolyásgyakorlás nyílt csatornákon zajlik”. Az alapfelállás pedig az, hogy a politika és az üzleti világ nem szól bele egymás dolgába.
És akkor most mi lesz?
Egyik forrásunk egyébként azt is kiemelte, hogy Németországban közeledésként értékelték a júliusi Merkel-Orbán találkozót: „A németek nem szeretnék, hogy tönkremenjen az, ami már megvan. A közeledés azt jelenti, hogy többet kell beszélni egymással. Bár masszív véleménykülönbségek vannak a két kormány között, a német fél szeretné megtalálni a közös nevezőt”.
Kérdés persze, hogy a közeledésnek lesz-e bármilyen visszatartó hatása, vagy a magyar kormány továbbra is kvázi azt csinál majd, amit akar. Hiszen tudja, hogy hacsak nem lép túl egy bizonyos határt, és nem robbantja ki az Armageddont, a német (és más külföldi) befektetők többsége úgyis marad.
A kötvények tőkéjét 2031-ben fogják törleszteni. 
