A leginkább valószínűsíthető ítélet született, amely teljesen jóváhagyta a jogszabály elfogadásának körülményeit, ezzel azt alkalmazhatóvá teszi
- így kommentálta lapunknak Feledy Botond az Európai Unió Bíróságának mai ítéletét.
Az uniós testület ma bejelentette, hogy nem sért uniós jogot a jogállamisági mechanizmus, amely így életbe léphet. Ezzel elutasította a mechanizmus ellen Magyarország és Lengyelország által tavaly benyújtott kereseteket. A mechanizmus lehetővé teszi uniós pénzek megvonását bizonyos jogállamisági kritériumok sérülése esetén.
A külpolitikai szakértő hozzátette: a magyar kormányzat és Orbán Viktor miniszterelnök már a saját kommunikációjában is előkészítette a jogi vereséget, és politikai narratívába illesztette a bírósági túlhatalomról, amelyet már korábban is használt. Szerinte ennek közvetlenül most, a hazai választási kampányban lesz haszna a Fidesz számára.
Mint mondta, az Európai Bizottság szintén elkészítette már az első anyagokat - erről szólt a vita 2021 végén, hogy vajon volt-e joga az ítélet előtt a Bizottságnak a jogállamisági eljárás előkészítéséhez (ez tavaly novemberben kezdődött meg, de az eljárás még nem indult meg).
Ugyanakkor ez egy nagyon hosszú procedúra, amiben először - más eljárásokhoz hasonlóan - a bizottság és a tagállami kormányzat áll neki levelezni, majd később jön egy minősített többségű tanácsi határozat, amely érdemi döntést hozhat
- fűzte hozzá Feledy Botond.
Ott akár kétszer is napirendre kerülhet az ügy, ez egyértelműen politikai döntés lesz, és nem "brüsszeli", hanem a tagállami vezetők döntése. Ha a nettó befizetők és az új német kormány beáll a szankciók mögé, akkor nehéz lesz ezt megakadályozni Varsó-Budapest számára.
A szakértő szerint ugyanakkor az Európai Tanács elé jó eséllyel ősznél előbb nem tud eljutni ez a folyamat. Ez azt jelenti, hogy ennél korábban nem lehet szankciót kiszabni.
Hozzátette: a kérdés, hogy a magyar választások után, amennyiben Orbán Viktor marad a miniszterelnök, megszületik-e a megállapodás Magyarországgal a Helyreállítási Alapról (erről itt is írtunk), válaszol-e a kormányzat érdemben a többféle korrupciós vádat körvonalazó korábbi bizottsági levélre. Fidesz győzelem esetén racionálisabbnak tűnik lezárni a vitát még a bizottsági szinten, a tanácsi fórum előtt.
Ez jobban kommunikálható mindkét fél számára, míg a tanácsi ütközés az egy nagyon komoly politikai konfrontáció, amelyet általában igyekeznek a tagállamok elkerülni. A kérdés az lesz, hogy mekkora kompromisszumra hajlandóak a felek a választás után, és az elegendő-e a megállapodáshoz
-tette hozzá Feledy Botond. Beszélt arról is, hogy
a lengyelekkel való közös lobbizás egyfelől adott, másfelől van egy fontos különbség. Ez pedig az, hogy a szankcióknak arányban kell állniuk a jogállamisági sérelemmel: ez a lengyel ügyben feltehetőleg kisebbnek tűnik, mint a magyar vonalon, hiszen előbbi esetében egy adott igazságszolgáltatási kérdés van (bíróságok ügye) míg a magyar levél korrupcióról szól.
A külpoltikai szakértő szerint, ha Varsót jóval kevesebb szankcióval fenyegetnék, vagy egyszerűbb megállapodást tudnak kötni, akkor leválaszthatják őket Budapestről. Más kérdés, hogy a lengyel kormány viszont kemény ideológikus alapon működik jelenleg, ezért kisebb a tárgyalási hajlandósága, mondta.
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
