Furcsa időket élünk, rémes fejleményekkel, még a magunkfajta elemzőnek sem könnyű megérteni a folyamatokat, nemhogy az átlagembernek – kezdte előadását Bod Péter Ákos egyetemi professzor, volt jegybankelnök a Privátbankár rendezvényén. A KSH inflációs adatával kezdte, amely mintegy 1900 termék árán keresztül méri a fogyasztói árak színvonalának változását. Ez minden várakozáson felüli, évi 8,3 százalék volt februárban (illetve 8,4 százalék az Európai Unióban használt módszertan szerint).
Ebben ráadásul még jórészt benne sincs a február 24-én kezdődött háború és azt követően meggyengült forint hatása vagy az olajárak megugrása. Az ábra jobb oldali részén a “pókháló” azt megmutatja, hogy milyen termékcsoportoknak a relatív árváltozásából állt össze ez az árszínvonal-növekedés.
Érdekes, hogy a mikor azt mondom, 8,3 százalék, akkor rögtön hallom sok embertől, hogy nem ennyit érez és nem ennyit lát – mondta.
A pókháló tetején van az élelmiszer, e csoportban februárban 11-12 százalékkal nőttek az árak. Tehát amikor az ember bemegy a boltba élelemért, inkább 11-12 százalékot lát. Aki dohányzik vagy szeszes italt vesz, csak 8,2 százalékkal fizet többet átlagosan.
Különös tételek az inflációban
A tartós fogyasztási cikkek 8,3 százalékos drágulása viszont különös. Annyi csak, mint az átlag, de hosszú éveken keresztül az volt a jellemző, hogy jóval átlag alatt drágultak ezek a cikkek. (Például számítógép, tévékészülék, különböző konyhai gépek.) Részben a technikai haladás miatt, részben mert a kínai import nem volt túl drága.
A háztartási energia azért nem drágult, mert amint tudjuk, 2014-ben a kormány az árakat a “rezsicsökkentéssel” befagyasztotta. Azóta sem drágul, miközben a világban az árak nagyon elszálltak. Az üzemanyagra, a benzinre pedig nálunk nemrég ársapkát raktak.
A lényeg a részletekben van
A szakember különösnek tartja a szolgáltatások drágulását is, ami csupán öt és fél százalékkal ment fel. Pedig sokak megfigyelése szerint a fodrász, a kertész és rengeteg más szolgáltatás is sokkal jobban drágulhatott ennél.
Bár valószínűleg sok helyen nagyobb a drágulás, de a szolgáltatások csoportjába tartoznak a víz-, a csatorna-, a szemétdíj is, amikre szintén hatósági, “rezsicsökkentett” ár van.
Tehát amikor átlagot számolunk, fontos mögé is néznünk, mert részletesen esetleg egészen mást látunk – mondta a professzor.
Miért baj az infláció?
De miért is baj, és kinek, ha infláció van? Nemcsak a fogyasztónak baj ez, hanem mindenkinek. Például különböző gazdasági ágak költségviszonyai, nyereségviszonyai megváltoznak.
Amire a pénzt félretettük, mondjuk építkezésre, majd felment az ára, annál egyszerűen elfogyhat a pénzünk, és nem tudjuk megvalósítani a tervünket. Különböző egyéb gazdasági nyavalyákat okoz az áremelkedés, a befektetők például elbizonytalanodnak, nem tudják pontosan, hogy ha most berakják a pénzt valahová, öt év múlva meg fog-e térülni. Inkább megállnak, elgondolkoznak, vagyis a befektetési hajlandóság csökken.
Nem jó a magas kamat a gazdaságnak
Ráadásul ahol mennek fel az árak, ott mennek a kamatok is. Ha a gazdaság bővül tíz százalékkal, de ennyi az infláció is, akkor reálértelemben nem történt semmi. Ha valaki fizetésemelést kap, és elmegy a boltba, akkor azt látja, hogy ugyanannyit vagy kevesebbet vásárolhat érte. Megeheti az infláció a béremelést, így reálértelemben nem járunk jól a bér- vagy nyugdíjemeléssel.
Adósnak lenni jó?
Aki tartozik, az nem feltétlenül bánja a dolgot, mert egy gyengülő pénzben a törlesztés könnyebbé válhat. A hitelnyújtó viszont gyakran szívja a fogát, rosszabbul jár.
Az ár-bér spirál most Magyarországon is beindult, ez eléggé ijesztő. Ha megnőnek az árak, akkor több bért kérnek az emberek, és okkal. Kérnie is kell 15 százalékot, ha tíz az infláció.
Magas inflációra itthon korábban is volt példa, a 90-es években a 35 százalékot is elérte, ahogy az ábrán látszik. A következő adat már tíz százalék körül lehet majd márciusban. Történelmileg nem sok, csak a kétezres évek elejére ment le ez alá a magyarországi infláció.
A szocialista örökség
Voltak vagy változások, nagy átalakulások, mint a szocializmus lebontása, akkor okkal ment fel az infláció. De már a rendszerváltás előtt is, még csak 1989-et írtunk, és már 17 százalék volt a drágulás.
A szocializmusban alacsonyabb volt az infláció, mégsem szabad irigyelni ezért senkit. A sör viszonylag olcsó volt, de délutánra már elfogyott. Az autó nem volt nagyon drága, de kellett rá várni négy évet. A telefont se volt roppant drága, csak éppen 12 évig nem kötötték be. Nem lehet megmondani, mi a piaci ára annak, ami nincs – mondta Bod Péter Ákos.
Háborúban a pénz vége
Ez a veszély egyébként 2022-ben és 23-ban is fennáll. Ha az ársapkát leveszik a benzinárról vagy a sertéshúsról, akkor természetesen lesz egy árkiigazítás, ami nem lefelé szokott történni – hangzott el. Az ársapka egy elfojtott infláció, ami ki fog törni később.
A pengő hiperinflációja mutatja, hogy extrém esetben, mint háború, teljesen elveszítheti a pénz az értékét. Ha pénz összedől, hát jön a dollár, a svájci frank, az arany, legrosszabb esetben akár a termékcsere is, amikor például tojással fizetnek.
A maginfláció jelez
A mához visszatérve nemcsak a 8,3 százalékos fogyasztói árindex ijesztő, hanem az is, ahogy a maginfláció felment. Ez az az inflációs index, amiből kiveszik a benzint, a mezőgazdasági termékeket, amelyek szezonálisan, a termés miatt vagy a világpiaci árak miatt hullámzanak. Most ez a maginfláció is megy erősen fölfele, és ha megnézzük, ez egy világos trend. A maginfláció egyébként a defláció idején sem ment nulla alá
A Covid-sokk átmeneti volt
Az inflációban 2020-ban volt egy kis visszaesés, akkor jött a Covid, otthon maradtunk, alig vettünk valamit. Így az árak sem mentek feljebb. De ez átmeneti volt és most kompenzálja az élet. Akkor összeestek az olajárak, most a háború miatt még jobban elszálltak. De drágult például a nikkel, a palládium, az acél, a rönkfa is a háború miatt.
De már 2021-ben is kialakultak hiányok, nem volt elég hajó, nyersanyag, megdrágult a szállítás. Amikor keresztbe állt egy hajó a Szuezi-csatornában, vagy leállt a faszállítás a munkások hiánya miatt, az nagy problémákat okozott. Sok termelési lánc leállt, hiány lett az integrált áramkörökből.
Míg 2020 tavaszán 20 dollár körül volt egy hordó olaj, most 120 körül is előfordul. Ám a hordónkénti dollárár 2013-2014-ben is volt száz dollár felett, így nem nevezhetjük a jelenlegi helyzetet extrémnek. Csakhogy dollárban kötik a szerződéseket, és a forint nagyon sokat gyengült, így mikor Magyarországra ér az olaj, már nagyon drága lesz.
A forint tehát nagyon sokat gyengült, és ez is trendszerű. Vannak trendszerűen gyengülő devizák, a román lej vagy a cseh korona nem ide tartozik, a forint viszont igen. Ezt az emberek érzik, mert bekerül az importárakba. Felmérték, hogy mit várnak az emberek tavaly januárhoz képest, és a lakosság várakozásra az, hogy van infláció és lesz is.
Van importált infláció is, külföldön is nőnek az árak, azt megsokszorozza a gyengülő forintárfolyam.
Hatalmas a deficit
A bérek közül a minimálbér tipikusan választások előtt szokott felfutni, most is ez történik. Az ezt kapó dolgozók örülnek neki, aki fölötte van, az már nem biztos. Emiatt azonban a többi bér is felmehet, beindul az ár-bér spirál.
Inflációnövelő hatású az államháztartás deficitje is.
Mióta élek, egyetlenegy év volt, amikor nem volt deficites a magyar állam, 1990-ben egy tervezési hiba miatt – mondta a professzor.
Vannak olyan számítások, hogy majd ha megkapjuk az uniós pénzeket, akkor azt visszakönyveljük erre az évre, és csökkenti az óriási deficitet.
Ám most minden, a költségvetésben kiadott forint valakinek a jövedelme, az állam kiadja, valaki megkapja, elkölti. Ha az állam 5000 milliárddal többet költ, mint a bevételei, akkor 5000 milliárddal több pénz megjelenik vásárlóerőként és felhajtja az árakat.
Mit lehet itt tenni?
Azt látjuk, hogy a Nemzeti Bank kamatot emelt, de ez valójában nem sokat oszt vagy szoroz. Az alapkamathoz van kötve néhány dolog, de ami igazából számít, az az, hogy az MNB a pénzintézetekkel milyen üzleteket köt. Hogy fogadja el a betétet és hogy ad hitelt a bankoknak.
Hat-e ez a kamatemelési sorozat? Szkeptikus vagyok – mondta Bod. Ha hat is, akkor is csak kicsit később és áttételesen. Akkor hat, ha az inflációt a túl sok jövedelem fűti, de valójában a hiány is gerjeszti, arra pedig nem hat.
Ha megemelik a kamatot, abból nem lesz több chip vagy rönkfa. Annyit a kamatemelés talán segít, hogy a forintot érdemesebb lesz tartani, nem eladni. Így az árfolyam nem gyengül annyit és akkor legalább külföldről nem jön be akkora infláció.
Nem a benzinkutas dolga az infláció
Amit lehet csinálni, de nem érdemes, például megkérni a benzinkutasokat, hogy adják olcsóbban a benzint. De ez abszurdum, hogy vegye drágán és adja ár alatt, a gazdasági törvényekkel is ellentétes lehet.
Nem arra van a benzinkutas vagy a sarki közértes, hogy ő fékezze meg az inflációt, és olcsóbban adja a benzint vagy a tejet, mint ahogy beszerzi. Lehet ezt csinálni, de nem nagyon működik, nincs sok pozitív hatása.
Lehetne csökkenteni az adókat, lehetne szubvenciót adni, mint most a franciák, vagy a vásárlónak, vagy az eladónak. Másik megoldás, hogy nem az árat, hanem a kiskereskedelmi árrést fagyasztják be. Tehát lehet csinálni valamit, de egyik sem működik igazán jól – mondta.
Ki fizeti a rezsidifferenciát?
A rezsicsökkentésnél a piaci ár (az ábrán kékkel) helyett egy államilag előírt ár van. A piaci ár sokáig a hatóság ár alatt volt. Mostanra azonban a piaci ár a sokszorosára ugrott, miközben a lakosság által fizetendő ár változatlan.
Felmerül a kérdés, hogy mi lesz a különbözettel. A szolgáltatásokat nyújtó vállalat nem mehet csődbe, így ezt majd meg kell térítse a büdzsé. Csakhogy a költségvetés deficitje így még nagyobb lesz.
Tanulságok
Minél nagyobb a deficit, annál több adót kell fizetni, a deficitet valahogy majd vissza kell nyomni. Ez általában azt jelenti, hogy vagy elhalasztanak más beruházási kiadásokat, vagy pedig az állam begyűjtögeti a pénzeket valamilyen más módon. (Más megfogalmazásban, megszorításokra lesz szükség – a szerk.)
A trendek nem örök életűek, megszakadhatnak. Ha az infláció kialakult, azt nehezebb megfékezni. A kialakult nagy adósság sem egykönnyen tűnik el – emlékeztetett rá Bod Péter Ákos.
A Benchmark rovat cikkei itt olvashatók el.
Az EP-képviselők jóváhagyták az Ukrajnának nyújtandó legfeljebb 35 milliárd euró hitelt, amelyet a befagyasztott orosz vagyon bevételeiből fizetnek vissza. 
