Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, több mint kétszáz élelmiszeripari termékre, köztük a kávéra, marhahúsra, banánra, narancslére és paradicsomra kivetett vámjait függesztette fel péntek este Donald Trump. A lépés oka, hogy sok termék ára kiugróan drágult a vámok hatására: a kávé ára mintegy 20 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a darált marhahúsé közel 13 százalékkal, a steaké majdnem 17 százalékkal nőtt éves bázison, de 7 százalékkal drágult a banán is.
A New York Times értesülései szerint azonban a Trump által most bejelentett lépést további vámmentességek is követhetik akár, köztük olyan országok termékei esetében is, amelyek nem kötöttek kereskedelmi megállapodást az adminisztrációval.
A marhahús miatt fáj az amerikaiak feje
A marhahúsimport lehetséges növelése különösen érzékeny kérdés az amerikai tenyésztők körében, akik szerint ez ellentétes az elnök sokszor kihangsúlyozott, a hazai termelést előtérbe helyező gazdaságfilozófiájával. Ugyanakkor a fogyasztók részéről megjelenő nyomás is indokoltnak látszik. Ahogy az az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) által közzétett adatokon alapuló grafikonunkon is látszik, a marhahús ára jelentősen megugrott:
Hasonló tendenciát mutatnak a munkaügyi statisztikai hivatal (BLS) adatai is, 2024 szeptembere és 2025 augusztusa közt az amerikai városokban átlagosan 11,5 százalékkal kúszott feljebb a marhahúsfélék ára.
Pocsék idők
Az Egyesült Államok szarvasmarhatartói számára nem volt könnyű időszak az elmúlt néhány év, a szárazság és a klímaváltozás hatásai ugyanis halmozottan csaptak le az ágazatra.
Az USDA júliusi adatai szerint is tovább csökkent a szarvasmarha- és borjúállomány, és a tárca előrejelzése szerint a marhahústermelés idén 4, 2026-ban pedig további 2 százalékkal eshet vissza összesen. Az NPR-nek nyilatkozó tenyésztő, Brady Backett így értékelte a kialakult helyzetet:
„Egyfajta tökéletes vihart kaptunk a nyakunkba. Erős a verseny az állatokért, miközben nincs belőlük elég ahhoz, hogy kielégítsük a keresletet. Ez pedig történelmi magasságokba tolta fel az árakat.”
Elmondta, hogy a néhány évvel ezelőtt, a különösen aszályos időszakban drága takarmányt kellett vásárolnia, amikor saját lucernaföldjei nem kaptak elegendő öntözést. Fizetnie kellett azért is, hogy valaki vizet szállítson a marháknak, miután a legelőkön lévő kutak kiszáradtak.
Fotó: Pixabay
Ahogy egyre nehezebbé vált az állomány etetése és fenntartása, a termelők 2022 nyarán minden korábbinál több húshasznú tehenet vágtak le. Az ágazat a pandémia alatt elszenvedett veszteségekből még mindig nem tért magához: a járvány megzavarta a húsfeldolgozó üzemek működését, miközben az infláció és a kamatok is emelkedtek. A bőséges kínálat miatt lezuhanó marhahúsárak tovább rontották a helyzetet, és még kevésbé ösztönözték a tenyésztőket arra, hogy újraépítsék állományaikat a tömeges vágások után.
A szarvasmarha-állomány újranépesítése továbbra is nagyon lassan halad. A működési költségek folyamatos emelkedése elriasztja a gazdákat a bővítéstől, ráadásul a rekordmagas marhaárak azt jelentik, hogy sok esetben jövedelmezőbb levágni a fiatal nőstényeket, mint tenyésztésben tartani őket. A gazdálkodók számára így nincsenek meg a megfelelő ösztönzések ahhoz, hogy újraépítsék a csordáikat, ráadásul a marhák felnevelése évekig tart – azaz a rendelkezésre álló húsmennyiség véges, ez pedig a fogyasztók pénztárcáin csattan.
Trump meghátrál?
A belföldi gazdálkodói nehézségek mellett az import visszaesését is érezni a húsféle árán. A brazil marhahúsra 76 százalékos vám vonatkozik, Mexikóból pedig jelenleg nem engednek át élő állatokat az Egyesült Államokba: az USDA az úgynevezett csavarónyüvesség megjelenésétől tart, és így próbálja megvédeni az ország élelmiszer-ellátását.
A mentesség megvalósulása a fogyasztói árak szemszögéből örömteli, azonban az adminisztráció tekintetében akár újabb visszalépésként is értékelhető az elnök egyik kulcsfontosságú gazdaságpolitikai irányelvétől, amelyet egyre erősödő megfizethetőségi aggályok kísérnek – annak ellenére, hogy Trump rendre és tévesen azt állítja, csökkentek az árak.
A New York Times emlékeztetett, a most bejelentett vámfelfüggesztéseken kívüli, a több forrás által is kiszivárogtatott, szélesebb körű mentességet adó terv jóval túlmutatna azokon a mentességeken, amelyeket Trump szeptemberben, egy elnöki rendeletben javasolt – és amelyeket végül pénteken be is vezettek. Az akkori javaslat csak azokra a termékekre vonatkozott volna, amelyeket nem elsősorban az Egyesült Államokban gyártanak vagy termesztenek, és olyan országokból származnak, amelyekkel az adminisztráció már kötött kereskedelmi megállapodást.
A rendelet Howard Lutnicket, a kereskedelmi minisztert, valamint Jamieson Greert, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselőjét bízta meg azzal, hogy döntsenek több mint ezer termékkategória vámmentességéről, a fémektől és ásványoktól kezdve az antibiotikumokon és repülőgépalkatrészeken át egészen az olyan mezőgazdasági importtermékekig, mint a kávé, az ananász, az avokádó vagy a vaníliabab.
Lutnick állítólag különösen szorgalmazta az élelmiszerekre vonatkozó mentességeket, arra hivatkozva, hogy a magas árak indokolttá teszik ezt – fogalmaztak a portál forrásai.
Trump kormánya nincs könnyű helyzetben: ha az adminisztráció valóban úgy dönt, hogy olyan országok termékeinek is mentességet ad, amelyek nem kötöttek kereskedelmi megállapodást az Egyesült Államokkal, az könnyen keltheti azt a látszatot, hogy jutalmazzák azokat az országokat, amelyek nem törekedtek együttműködésre.
Ez már a választási helyezkedés?
A pálfordulás mögött azonban aligha az áll, hogy Donald Trumpnak hirtelen elment a kedve a „vámháborúzástól”. Sokkal inkább a nemrég elszenvedett, egy napon belüli többszörös választási vereség indította el a folyamatot, különösen, hogy a győztes demokrata jelöltek kampányuk középpontjába a megfizethetőséget és az árak leszorítását állították.
A választást követő napon J.D Vance alelnök a közösségi médiában azt írta: a republikánusoknak „a hazai fronttal kell foglalkozniuk”. Hozzátette:
„továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy elérhetővé tegyük a tisztességes megélhetést ebben az országban, és ez lesz az a mérce, amely alapján 2026-ban és később is megítélnek bennünket.”
Az Egyesült Államokban kevesebb mint egy év múlva félidős választásokat tartanak. Az elnöki szék ugyan még nincs veszélyben, ám a következő hónapokban meginduló kampányidőszak és annak kimenetele létfontosságú lehet az adminisztráció számára – a képviselőházi többség elvesztése jelentősen megnehezítené Trump további terveinek végrehajtását.
A japán miniszterelnök Tajvant illető megjegyzésein háborodtak fel. 
