A geopolitika nyomására felgyorsult az EU-csatlakozás folyamata

Az Európai Bizottság éves bővítési jelentése arra utal, hogy az uniós végrehajtó testület valóban komolyan gondolja az új tagok felvételét mandátumának lejártáig, 2029 végéig. Ez a jelentés az első, amelyet az új Bizottság készített, mióta tavaly év végén hivatalba lépett. A dokumentum célja, hogy értékelje tíz EU-tagjelölt ország – Montenegró, Albánia, Moldova, Ukrajna, valamint Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Koszovó, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország – előrehaladását, vagy annak hiányát – számol be róla a Radio Free Europe.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: „Elkötelezettebbek vagyunk, mint valaha az EU bővítése iránt. Mert egy nagyobb Unió erősebb és befolyásosabb Európát jelent a globális színtéren. De a bővítés érdemeken alapuló folyamat. Csomagunk konkrét ajánlásokat tartalmaz minden partnerünk számára. És mindannyiuknak azt mondjuk: az EU-csatlakozás egyedülálló ajánlat. A béke, a jólét és a szolidaritás ígérete. A megfelelő reformokkal, és erős politikai akarattal partnereink megragadhatják ezt a lehetőséget” – idézte az EUReporter.

Tempóváltás: reális a csatlakozás

Brüsszeli tisztviselők szerint az EU-bővítés ismét komoly napirendi kérdéssé vált. Az utolsó ország, amely csatlakozott az Unióhoz, Horvátország volt 2013-ban, azóta viszont a blokk története során először összezsugorodott, amikor az Egyesült Királyság 2020-ban kilépett.

A 2025-ös éves jelentés szerint „ez az első olyan bizottsági ciklus a 2010–2014-es időszak óta, amikor – egyes tagjelölt országok gyorsuló előrehaladása miatt – a bővítés reális lehetőségként merül fel”, és az egész folyamat „gyorsabban halad, mint az elmúlt 15 évben bármikor.”

A tempóváltás hátterében mindenekelőtt Oroszország Ukrajna elleni 2022-es teljes körű inváziója áll. Az EU külpolitikai vezetője, Kaja Kallas úgy fogalmazott: „A geopolitikai átrendeződés egyértelművé teszi a bővítés szükségességét. A bővítés nem pusztán előnyös lehetőség, hanem elengedhetetlen feltétel, ha azt akarjuk, hogy Európa erősebb szereplő legyen a világpolitikában.”

Az idei jelentés határozottan geopolitikai hangvételt kapott.

Kicsik előnyben

„A bővítés lehetséges a következő néhány évben” – jelentette ki Marta Kos bővítési biztos az Európai Parlament Külügyi Bizottsága előtt. „Montenegrónak 600 ezer lakosa van, annyi mint Antwerpennek. Albániának 2,4 millió, annyi mint Rómának. Valóban ne lennénk képesek hárommillió embert integrálni?” – tette fel a költői kérdést. Majd hozzátette: „Fel kell készülnünk egy nagyobb Unióra” – idézi az Eunews.

Kos hangsúlyozta: „Ezeket a jelentéseket a geopolitikai háttér figyelembevételével kell olvasni. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna és Moldova előrehaladását, amelyet nyílt és hibrid háborúk, valamint külső beavatkozások közepette értek el, elismerés illeti, és jutalmazni kell.” Az Európai Parlamentben a bővítésért felelős biztos megismételte a felhívást, hogy Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásai „novemberig” kezdődhessenek meg.

Szigorúbb érték-biztosítékok

A 2025-ös bővítési csomag egyik kulcsfontosságú jellemzője, hogy a jövőbeli csatlakozási szerződésekben szigorúbb biztosítékokra van szükség az Unió védelme érdekében a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok visszaesésével szemben, amint az új tagállamok csatlakoznak. A Bizottság hangsúlyozza, hogy a bővítés nem áldozhatja fel az EU alapvető értékeit, és hogy a kommunikációs és a dezinformáció elleni erőfeszítések stratégiai szükségszerűségek – kommentálja a HKTDC Research Hong Kongból.

A jelentés a maga részéről a civil társadalommal való fokozott együttműködést, a folyamat jobb átláthatóságát és a közvélemény-kutatásokkal való szorosabb összhangot javasolja – a jelenlegi adatok szerint az uniós polgárok nagyjából 56 százaléka támogatja a bővítést.

A következő lépésekkel kapcsolatban a csomag hangsúlyozza, hogy most az Európai Unió Tanácsán a sor, hogy megvizsgálja a Bizottság ajánlásait, és döntsön az egyes országok csatlakozási folyamatában követendő lépésekről. Megerősíti azt is, hogy magának az EU-nak is strukturálisan fel kell készülnie a bővítésre – intézményi alkalmazkodással, és a csatlakozni kívánó tagok fokozatos integrációjával a közös elemekbe, mint például az egységes piac.

A legnagyobb esélyes: Montenegró

A szakértők szerint Montenegró lehet a következő uniós tagállam. Podgorica célja, hogy 2026 végéig lezárja a csatlakozási tárgyalásokat, és a jelentés szerint az ország „jó úton halad e merész célkitűzés teljesítése felé.”

Végső soron azonban nem a Bizottság vagy a tagjelölt országok döntenek a csatlakozásról, hanem a jelenlegi 27 uniós tagállam. Ők egyhangúan határoznak a 33 csatlakozási fejezet megnyitásáról és lezárásáról – ezek mindegyike az uniós joganyag egy-egy területét fedi le, amelyet a tagjelölteknek el kell fogadniuk, hogy teljes jogú tagokká válhassanak.

Podgorica immár 13 éve tárgyal az EU-csatlakozásról, és bár mind a 33 fejezetet megnyitotta, eddig csupán hetet zárt le. Azonban ezek többsége az elmúlt 12 hónapban történt, ami azt mutatja, hogy új lendületet kapott a csatlakozási folyamat. Decemberben további öt fejezet lezárását tervezi, bár az EU-s diplomaták ezt kissé túl optimistának tartják. Különösen az alvilág elleni küzdelem, a korrupció visszaszorítása és az igazságszolgáltatás függetlensége terén vannak még aggodalmak.

Albánia – a következő esélyes

Albánia lehet a második legvalószínűbb új tag. A tiranai kormány azt reméli, hogy 2027-re lezárhatja a tárgyalásokat, és a Bizottság szerint ez reális célkitűzés. Albánia előrehaladása az elmúlt egy évben figyelemre méltó: 33 fejezetből 28-at megnyitott, és a fennmaradó öt tárgyalása még novemberben megkezdődik. A legfontosabb azonban a fejezetek lezárása, ami sokkal nehezebb feladat.

Albánia emellett imázsproblémával is küzd: bár az ország egyre népszerűbb turisztikai célpont, és sok európai vásárol tengerparti ingatlanokat, a nemzetközi megítélés még mindig a szervezett bűnözés melegágyaként tartja számon. Nem meglepő tehát, hogy az Európai Bizottság azt ajánlja Tiranának, növelje a kábítószer-csempészek elleni nyomozások számát, valamint a bűnszervezetek azonosítására és felszámolására irányuló erőfeszítéseket.

Mi lesz Moldovával és Ukrajnával?

Moldova és Ukrajna továbbra is „összekapcsolt” státuszban van – ahogyan 2022-ben, a tagsági kérelmük benyújtásakor –, noha idén felröppentek pletykák arról, hogy külön útra térhetnek.

Ha külön haladna, Moldova már megkezdhette volna a csatlakozási tárgyalásokat, mivel Ukrajna több mint egy éve Magyarország vétója miatt blokkolva van, és ez várhatóan 2026 áprilisáig, a magyarországi választásokig így is marad. Moldova 2028-ra, Ukrajna pedig még a jelen évtizedben szeretne csatlakozni, a háború ellenére.

Bár a két ország blokkolva maradt, Magyarország kivételével minden EU-tagállam beleegyezett, hogy folytatják a technikai előkészítő munkát Chisinauban és Kijevben, amíg Budapest politikai jóváhagyása meg nem érkezik – ami akár egy kormányváltással jövőre bekövetkezhet. A terv az, hogy ezt követően minél több fejezetet azonnal megnyissanak.

A legtöbb uniós főváros szerint a fejezetek körülbelül felét meg lehetne nyitni. A bővítési biztos, Marta Kos kissé optimistán megjegyezte, hogy mind a 33 fejezet tárgyalása azonnal elindulhatna, ha Budapest megváltoztatná az álláspontját.

Mindkét ország eddig a legjobb értékelést kapta a Bizottságtól, bár Kijevet korábban figyelmeztették a NABU és az SAP nevű korrupcióellenes szervek befolyásolása miatt.

Grúzia, Szerbia és Törökország: visszalépés

Azok mellett az országok mellett, amelyeket a Bizottság sikeresnek tart, több állam is az ellenkező irányba haladt. „Grúzia csak névleg jelölt ország, de valójában nem az” – áll a Bizottság és a bővítési biztos közös értékelésében. Ennek oka az országban zajló belső politikai válság, amely miatt az Európai Tanács már elmarasztalta Tbiliszit.

A jelentés szerint „a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások 2018 óta holtpontra jutottak”, és semmiféle előrelépés nem történt. A dosszié ugyanakkor nyitva marad, amíg nem történik mozgás bármelyik irányba.

Szerbia esetében a Bizottság úgy látja, hogy „a reformok jelentősen lelassultak”, és annak érdekében, hogy az EU-csatlakozási perspektíva ne kerüljön veszélybe, nemcsak a reformokat kell újraindítani, hanem sürgősen vissza kell fordítani a sajtószabadság csökkenő trendjét és az akadémiai szabadság erózióját.

Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia és Koszovó: stagnálás

A többi jelölt ország esetében a helyzet inkább munkafolyamat, semmint előrelépés. Semmi sincs kizárva, de semmi sem zárult még le. Bosznia-Hercegovinának be kell fejeznie és végre kell hajtania az igazságügyi reformot, hogy megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat. Észak-Macedóniának további alkotmánymódosításokat kell végrehajtania a kisebbségek, különösen a bolgár kisebbség igényeinek figyelembevételével. Koszovó esetében továbbra is a Szerbiával való kapcsolatok normalizálása marad a fő akadály.

Egy dologban azonban mindenki egyetért az Európai Parlamentben: jelenleg „valójában csak Albánia és Montenegró áll készen a csatlakozásra” – foglalta össze a szlovén Marjan Šarec, a Renew Europe európai pártcsalád tagja, a Montenegróról szóló jelentés előadója.