A múlt héten 4,25 milliárd dollár értékben bocsátott ki az Államadósság Kezelő Központ dollárkötvényeket. A különböző futamidejű állampapírok iránt ugyan komoly érdeklődés volt, ám Bod Péter Ákos véleménye szerint ez jórészt annak tudható be, hogy a hasonló amerikai kötvényekhez képest tetemes kamatfelárral hirdették meg a magyar állampapírokat. A korábbi jegybankelnöknek az mfor.hu-n megjelent írása szerint a mostani kötvénykibocsátás is rámutat arra, hogy a korábbi évek hiánya után a 2022-es választási költségvetés több szempontból is tetézte a bajokat: nőtt a költségvetés hiánya és az államadósság, miközben a felpörgő fogyasztás miatt tovább romlottak az egyensúlyi adatok. Pedig ezek az energiaárak brutális emelkedése miatt egyébként is erősen megbillentek.
A kormány helyzetét az is meghatározza, hogy a jogállami kérdésekbe nagyon keményen beleállt az Európai Bizottság, ennek újabb jele volt a héten bejelentett Erasmus források felfüggesztése. Ráadásul az egyéb uniós kifizetések is folyamatosan csúsznak, nem sok remény van arra, hogy a nyár előtt akár az újjáépítési alap, akár a felfüggesztett kohéziós alapok forrásai elkezdjenek befolyni. Így kormány továbbra is más külső forrásokra kénytelen támaszkodni, ezek viszont, Bod Péter Ákos szerint nem olcsók.
A növekvő adósságállomány önmagában nem lenne nagy probléma, csakhogy a korábbi évek minimális kamatszintje után itt is komoly változás volt. Emiatt pedig a költségvetés kamatterhei látványosan fognak nőni mind nominálisan, mind a kiadások százalékában. A közgazdász professzor szerint, ha valóra válik a Pénzügyminisztérium előrejelzése, és a következő években az államháztartási kiadások között minden nyolcadik forint kamatfizetésre megy, akkor az a kormány lehetőségeit is erősen korlátozza majd. Bod Péter Ákos szerint ekkor roppant bizonytalanná válnak azok a hangzatos bejelentések, amelyek a védelmi kiadások növelését, nagy állami és államközi projektek folytatását helyezik kilátásba, és közben folytatni akarják az államosítás kiterjesztését újabb ágazatokra.
Az orosz hadsereg összesen 521 támadóeszközt vetett be ukrajnai létfontosságú energetikai és infrastrukturális létesítmények ellen. 
