A múlt héten 4,25 milliárd dollár értékben bocsátott ki az Államadósság Kezelő Központ dollárkötvényeket. A különböző futamidejű állampapírok iránt ugyan komoly érdeklődés volt, ám Bod Péter Ákos véleménye szerint ez jórészt annak tudható be, hogy a hasonló amerikai kötvényekhez képest tetemes kamatfelárral hirdették meg a magyar állampapírokat. A korábbi jegybankelnöknek az mfor.hu-n megjelent írása szerint a mostani kötvénykibocsátás is rámutat arra, hogy a korábbi évek hiánya után a 2022-es választási költségvetés több szempontból is tetézte a bajokat: nőtt a költségvetés hiánya és az államadósság, miközben a felpörgő fogyasztás miatt tovább romlottak az egyensúlyi adatok. Pedig ezek az energiaárak brutális emelkedése miatt egyébként is erősen megbillentek.
A kormány helyzetét az is meghatározza, hogy a jogállami kérdésekbe nagyon keményen beleállt az Európai Bizottság, ennek újabb jele volt a héten bejelentett Erasmus források felfüggesztése. Ráadásul az egyéb uniós kifizetések is folyamatosan csúsznak, nem sok remény van arra, hogy a nyár előtt akár az újjáépítési alap, akár a felfüggesztett kohéziós alapok forrásai elkezdjenek befolyni. Így kormány továbbra is más külső forrásokra kénytelen támaszkodni, ezek viszont, Bod Péter Ákos szerint nem olcsók.
A növekvő adósságállomány önmagában nem lenne nagy probléma, csakhogy a korábbi évek minimális kamatszintje után itt is komoly változás volt. Emiatt pedig a költségvetés kamatterhei látványosan fognak nőni mind nominálisan, mind a kiadások százalékában. A közgazdász professzor szerint, ha valóra válik a Pénzügyminisztérium előrejelzése, és a következő években az államháztartási kiadások között minden nyolcadik forint kamatfizetésre megy, akkor az a kormány lehetőségeit is erősen korlátozza majd. Bod Péter Ákos szerint ekkor roppant bizonytalanná válnak azok a hangzatos bejelentések, amelyek a védelmi kiadások növelését, nagy állami és államközi projektek folytatását helyezik kilátásba, és közben folytatni akarják az államosítás kiterjesztését újabb ágazatokra.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
