Miként jelenik meg a magyar gazdaság, valamint a magyar gazdaságpolitika, és általában a politika a Magyarországon működő német hátterű cégek menedzsmentjének az értékelésében? Ezek a kérdésekre is kapunk választ a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szokásos éves konjunktúra-elemzéséből, amelyről a Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár ezúttal laptársunk, az Mfor oldalán írt cikket.
Eszerint az a sajátos pozíció, amelyet Magyarország kivívott a politikai rendszerváltozást követő első évtizedben, már a múlté - állapítja meg Bod Péter Ákos, aki úgy véli, ezt tudtuk, tudomásul kellett vennünk az elmúlt két évtizedben. Azt azonban szerinte nehezebb elfogadni, hogy minőségi mutatók, a fejlődéshez szükséges tényezők fényében a magyar gazdaság már csak a bolgár, a szerb és általában a nyugat-balkáni szintet előzi meg. Szlovákia néhány gyenge mutatója nem okozhat örömet; a V4 azonban gazdasági értelemben is lényegében már leginkább a közös indulásra, a tagság előtti hősi időkre emlékeztet. De a visegrádi négyes immár nem egy liga. Magyarország ebben az értékelési keretben is délebbre csúszott, a balkáni térség felé.
A viszonylagos visszacsúszásunkon a „keleti nyitás” semmit sem segített - mutat rá a szakember. Hozzátéve ugyanakkor, hogy a német kapcsolatrendszert ettől függetlenül újra lehet gondolni. De nem azzal a szándékkal, hogy a jelentőségét visszaszorítsuk, hanem hogy értelmesebben, hasznosabban, nyereségesebben helyezkedjünk el Európa legnagyobb gazdaságának az értékláncaiban.
Még az Európai Unió sem tudta leküzdeni a nemek béregyenlőtlenségét. 
