6p

Van kiút az értékválságból? Megállítható az akkugyárak terjedése itthon?
Van még jövőnk az EU-ban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Donáth Annával, a Momentum EP-képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. október 4. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A magyar stagfláció bekövetkezte kellemetlen meglepetésként érte azokat, akik nem észlelték a 2022 első felének adatai mögötti különleges mozgatókat. A hitelminősítők idővel reagáltak – de most kivárnak. Az európai gazdasági klíma jobb, mint ahogyan akár csak fél évvel ezelőtt is kinézett, a magyar ütemcsökkenés igen nagy. De nem itt találhatók a nagy bizonytalanságok, hanem a politikai kockázatok terén. Legfőképp: mi lesz az EU-kapcsolatokkal? Most minden elemző vár.

Mi itt már tudtuk tavaly az év második felében, hogy a hopp után jön a kopp; a tekintélyes gazdasági növekedést, sosem látott lakossági fogyasztás-emelkedést hozó 2022-es évre egészen más karakterű esztendő jön. A hitelminősítő intézetek lassabban kapcsolnak, de azért a Standard & Poor’s 2022 augusztusában „negatív kilátások” megjegyzést fűzött a BBB besoroláshoz. Majd ez év januárjában meg is hozta a leminősítő döntését: BBB mínusz, ami már csak egy fokozattal haladja meg a befektetőknek nem ajánlott szintet. Ezzel ennél az intézménynél Romániával együtt az utolsó helyen van a magyar állam megítélése az EU-tagállamok között. 

A Moody’s és a Fitch Ratings esetében még maradt egy fokozattal feljebb a magyar hitelképességi rating; a Moody’s a most márciusban esedékes felülvizsgálat kapcsán csak annyit tett közzé, hogy „Magyarországot nem vizsgálta”. A Fitch viszont, megtartva ugyan a BBB besorolást, de januárban negatívra módosította az addig „stabil” jelzőt a devizában denominált hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek megítélésénél. 

Volt ezért bizonyos izgalom, hogy a Fitch soron levő, ütemezett júniusi felülvizsgálata kapcsán bekövetkezik-e a tényleges leminősítés, hiszen a „negatív kilátások” kitétel azt jelzi, hogy hacsak nem állnak be pozitív változások, akkor idővel legalább egy kategóriával lejjebb kerül az adott állam pénzügyi besorolása.

A besorolás és a hozzá fűzött hitelminősítői elemzés azonban egyáltalán nem megnyugtató. Fotó: Depositphotos
A besorolás és a hozzá fűzött hitelminősítői elemzés azonban egyáltalán nem megnyugtató. Fotó: Depositphotos

Ehhez képest a 2023. június 23-i felülvizsgálatnál maradt a „BBB”, azaz befektetési szintű besorolás, továbbra is negatív kilátással. Úgy is mondhatjuk, hogy ezzel a Fitch maradt középen a három vezető hitelminősítő között. 

A hírnek most nem volt nagy visszhangja, azt a lapok többsége a „megerősítették a magyar besorolást” címmel inkább pozitív üzenetként tálalta. A kevés elemzés pedig szemezgetett a besorolási döntéshez fűzött kommentár pontjai között. A kormány szokása szerint a maga sikereit ismételgette, és ismét az elhibázott nyugati szankcióknak tulajdonított magas energiaárszintet emlegette, amely nélkül szerintük már tavaly is meglett volna a külső egyensúly. 

A besorolás és a hozzá fűzött hitelminősítői elemzés azonban egyáltalán nem megnyugtató. Amint már itt is elemeztük, a hitelminősítők érzékelik a gazdasági ütem visszaesését, az EU-rekorder inflációt és a fizetési mérleg romlását, és legfőképpen a politikai kockázatokat.

A leminősítés és a kilátások negatív megítélése mögött részben a tényadatok alakulása áll, részben pedig a várható folyamatok latolgatása. A hitelminősítők szöveges értékeléseiben két lényeges külső feltétel és egy belső vonatkozás tér vissza rendszeresen. Az egyik külső tétel az energia: annak világpiaci ára, hozzáférhetősége – hiszen a magyar gazdaság európai összevetésben sajnos kiemelkedően függ az importtól. A másik az EU pénzeinek beérkezése: várják a megállapodást az Unió intézményei és a magyar kormány között. 

És itt lép fel a legkritikusabb vonatkozás: a magyar politika, és azon belül a gazdaság- és pénzpolitika kiszámíthatósága. 

Amikor tehát a Fitch Ratings megerősítette a hosszú távú devizakibocsátói nemteljesítési besorolást „BBB” szinten, negatív kilátással, akkor azzal a feltételezéssel élt, hogy Magyarország megállapodásra jut az uniós forrásokról, bár a kifizetések időzítése továbbra is bizonytalan. A Fitch utalt arra, hogy az agrártámogatások és az előző hétéves pénzügyi keretből rendelkezésre álló források folyamatosan érkeznek.

A jó hírt kereső elemzők felfedezik, hogy a hitelminősítő regisztrálja a tavalyi gazdasági növekedést, amelyet a beruházások, a nettó FDI (azaz működőtőke)-beáramlás fűtöttek. Mi azonban tudjuk, hogy a beruházási adatok elrejtenek különféle kellemetlen, sőt aggasztó trendet, így az energiaigényes ázsiai cégek beáramlását, korábban pedig a költségérzéketlen állami szektor beruházási költekezését – az utóbbinak véget vetett az állami költségvetés kipukkanása

Ami viszont marad: az államadósság. Az egyáltalán nem olyan kedvező vonatkozása a magyar viszonyoknak, mint ahogy a hivatalos propaganda beállítja: a magyar esetben a BBB-csoport átlagát jóval meghaladja a GDP-hez mért arány. És kik is találhatók ebben a csoportban? Nálunk árnyalatnyilag jobb besorolással: Bulgária, Peru, Fülöp-szigetek, Horvátország. Velünk egy szinten: Mexikó, Panama, Uruguay. 

Az államadóssági ráta nem egyszerűen szokásos kockázati mutató, annak a finanszírozása komoly teher az államon, az országon. A Fitch észleli, hogy a magyar államadósság kamatterhe 2023-ban a GDP 9 százalékára emelkedett – míg a BBB-csoport átlaga e vonatkozásban 7,8 százalék. Ez bizony figyelmeztető jel, és arra utal, hogy roppant fontos lenne a kedvező kamatozású EU-hitelekhez való hozzáférés. 

A helyzet azonban ennél is rosszabb, hiszen az állam a maga hitelnyújtási és hitelfelvételi működésének komoly hányadát korábban kiszervezte a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB), amely lényegében a kormány helyett (kvázi-fiskális tevékenységként) kedvezményes kamatokat nyújtott vállalkozóknak, és most igen magas kamatszint mellett finanszírozza magát. A hitelminősítő tud az MNB veszteségéről és rendezetlen tőkehelyzetéről, de az elkerülhetetlen feltőkésítéssel és a jegybank könyveiben levő kamatterhekkel valójában még nem számol. 

Egyébként a Fitch ugyanaznap megerősítette a lengyel besorolást is: ez A mínusz, stabil kilátással. Ez kettővel jobb, mint a magyar. Látszik is, hogy a lengyel szuverén adósság milyen országcsoportba tartozik: Spanyolország, Lettország, Malajzia.

Elég beszédes a két besorolás közötti különbség, holott a jelenlegi lengyel kormány is komoly konfliktusban áll az uniós intézményekkel a jogállamiság ügyében. De a gazdaság erősebb, diverzifikáltabb, mint a mienk, kisebb az eladósodottság mértéke, dinamikusabb a belső piac, élénkebb a verseny. És azt is észrevételezi a hitelminősítő, hogy Lengyelországban ősszel parlamenti választások lesznek. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Bod Péter Ákos: Monetáris váltás előjele vagy csupán szakmai felismerés?
Bod Péter Ákos | 2023. augusztus 2. 05:49
A forint árfolyamának hirtelen és erőteljes változásai rendszeresen tudatosítják a magyar gazdasági szereplőkben az önálló valuta meglétéből fakadó komoly kockázatokat. Mind gyakrabban előkerül a kérdés: hogyan tovább? A jó és egyszerű válasz az euróövezethez való csatlakozás lenne. Arra azonban nemhogy céldátum nincs, de gyenge szándék sem látszik a kormányzati körökben. Újabb jelek alapján mégis érdemes megint rápillantani a helyzetre.
Benchmark Bod Péter Ákos: Amerikai államcsőd, a dollár térvesztése - vagy csak újabb belpolitikai csetepaté?
Bod Péter Ákos | 2023. május 26. 05:49
Napok kérdése, hogy az Egyesült Államok tényleges államadóssága mikor éri el a szövetségi adósságplafont. Onnantól kifizetési zavarok állhatnak be, hacsak nem emelik meg addigra a korlátot. Logikus lenne a realitások tudomásul vétele, és a költségvetési kiadási plafon módosítása, ezzel a szelektív fizetésképtelenség veszélyének az elhárítása. Csakhogy ahhoz kétpárti egyetértés kellene. Annak elérése viszont roppant bizonytalan a mai Amerikában.
Benchmark Bod Péter Ákos: bankcsődök a tengeren túl és innen, mekkora a baj?
Bod Péter Ákos | 2023. május 12. 05:31
Bod Péter Ákos aktuális cikkében a bankcsődök okait és következményeit, hatásait járja körül. Vajon mekkora a baj?
Benchmark Bod Péter Ákos: Figyelmeztetés jött a német gazdasági szereplőktől
Bod Péter Ákos | 2023. május 4. 05:36
Saját üzleti kilátásaikat kedvezőtlenebbnek értékelik a vállalatok, mint az elmúlt tíz évben bármikor - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legfrissebb konjunktúra-jelentéséből. Ugyanakkor sokan a mostani gazdasági visszaesést átmenetinek tekintik. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Az MNB óvatosan lépked, csakhogy nem a monetáris politikán múlik a forint sorsa
Bod Péter Ákos | 2023. április 28. 05:47
Bod Péter Ákos aktuális írásában azt vizsgálja, hogy a forint jelenlegi „erőssége” döntően azzal függ össze, a pénzügyi szereplők a likvid pénzüket most 18 százalék mellett helyezhetik el a jegybanknál.
Benchmark Bod Péter Ákos: Szétterülő infláció, lassú ereszkedés – kockázatokkal
Bod Péter Ákos | 2023. április 14. 05:47
A magyar gazdaság 2023 első negyedéve stagflációs jellegű volt. Hogy eleget tesz-e a recesszió elfogadott meghatározásának, azt majd megállapíthatjuk, ha kijön a KSH gyorsbecslése a GDP alakulásáról. Amennyiben az első negyedéves GDP-volumenindex a 2022-es év negyedik trimeszterének adata alatt marad, akkor ez lesz most a sorban a harmadik recessziós negyedév. 
Benchmark Bod Péter Ákos: az inflációért a bérek felelősök vagy a profitok?
Bod Péter Ákos | 2023. április 6. 05:48
Az energiaárakra egyre kevésbé lehet fogni a továbbra is dübörgő magyar inflációt. A kormányzat a saját felelőssége helyett várhatóan másokat fog okolni. Bod Péter Ákos aktuális írásában azt vizsgálja, hogy a növekvő béreknek vagy a vállalati profitoknak mekkora árfelhajtó hatása van.
Benchmark Bod Péter Ákos: kezelhetetlen gondok lehetnek az uniós pénzek további csúszásából
Bod Péter Ákos | 2023. március 30. 05:47
A korábbi jegybankelnök azt a kérdést járja körbe heti elemzésében, hogy mi történhet a magyar gazdasággal az uniós források tartós kimaradása esetén?
Benchmark Bod Péter Ákos: A trendfordulók nem okoznak mindig válságot, de megviselik a bankok és ügyfelek egészségét
Bod Péter Ákos | 2023. március 23. 05:49
Az elmúlt napok hírei miatt sokan kezdtek aggódni a magyar bankrendszer miatt is, Bod Péter Ákos szerint a magyar gazdaság általános állapota nem kifejezetten jó, de a bankrendszer helyzetét jelenleg nem ez határozza meg.
Benchmark Bod Péter Ákos: Pótolhatja-e az uniós támogatást az FDI? És a vendégmunkás-jövedelem?
Bod Péter Ákos | 2023. március 2. 05:44
A magyar kormány ugye sok mindent ígért az Európai Uniónak, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy ezeket az első adandó alkalommal felrúgja, ha éppen úgy tartja kedve. Így pedig nehéz lesz a befagyasztott uniós forrásokhoz valóban hozzáférni. Bod Péter Ákos elemzéséből kiderült, hogy a kieső brüsszeli pénzeket lehet-e pótolni akár a beáramló működőtőkéből, akár a külföldön dolgozó magyarok hazautalásaiból.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Professzionális online sales és marketing vezetőt keresünk!

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG