A részvények jellemzően sokkal többet hoztak hosszú távon, mint a kötvények, ráadásul az infláció néha megeszi a kamatot. De részvény és részvény között is óriási különbségek vannak. Milyen előnyökkel és kockázatokkal jár, ha osztalékvadászatra indulunk?
Sokan aggódnak jelenleg, közgazdászok és kisbefektetők egyaránt, hogy az infláció ismét emelkedő pályára lép, vagy legalábbis nem csökken tovább. A jegybankok ugyanakkor mérsékelni fogják a kamatokat, ahogy az utóbbi időben is tették. Így megtakarításaink, legalábbis a kamatozó megtakarításaink nem fognak lépést tartani az inflációval.
Ennek az aggodalomnak az egyik jele lehet az arany és az ezüst szárnyalása, de a meglehetősen magas magyarországi lakásárak vagy a történelmi csúcsokon tartózkodó tőzsdeindexek is. A részvények azonban kockázatosak, és a jelenlegi magas, sok országban csúcsközeli árszintjük is aggodalomra ad okot.
A Stoxx 600 index, az iShares STOXX Europe Select Dividend (EXSH) és az Amundi Stoxx Europe Select Dividend 30 (SELD) ETF-ek. Forrás: Tradingview.com. További árfolyamok, grafikonok: Privátbankár Árfolyamkereső.
Vannak-e válságálló részvények?
Így az is felmerül, hogy ha már részvényeket vásárolunk, akkor mégis melyeket? Vannak-e olyanok, amelyek egy következő válság vagy legalábbis hosszabb tőzsdei lejtmenet idején kevésbé esnek társaiknál, netán árfolyamuk szinten tud maradni? Vannak-e olyanok, amelyek még némi árfolyamveszteség mellett is jövedelmet tudnak biztosítani, például osztalékból?
A vélemények megoszlanak ugyan, nem minden befektető kedveli, de egy ilyen részvénycsoport lehet az úgynevezett osztalékrészvényeké, azaz a magas osztalékú, magas osztalékrátájú értékpapíroké. Az osztalékráta azt jelenti, hogy egyszerűen elosztjuk az éves osztalékot a részvényárfolyamával, így egy, a kamatokkal könnyen összevethető, évesített hozamot, megtérülést kapunk.
A magas osztalékrátájú részvények mögött sokszor – de nem mindig – olyan cégek vannak, amelyek üzletmenete már bejáratott, képesek rendszeres értékteremtésre, nyereségük stabil, sok esetben egyenesen válságálló.
A pelenkától a temetőig
Lehetnek ilyenek például a lakossági fogyasztás stabilabb részére, például az alapvető fogyasztási cikkekre koncentráló cégek részvényei. Gyakran ide tartoznak a kommunikációs társaságok, azaz telefon- és internetszolgáltatók, egyes gyógyszergyárak, különböző bányacégek és energetikai szolgáltatók, például olajtársaságok. De ide tartozhatnak egyes extrémebb, ritkább iparágak is, mint például speciális egészségügyi cikkeket gyártó vagy temetkezési vállalkozások.
Miközben a magas osztalék kiszámíthatóságot, stabilitást és nyugodt álmot hoz a részvényeseknek, nem szabad elfeledkeznünk a kockázatokról sem. Minden részvénytársaságnál fennáll a részvényárfolyam zuhanásának az esélye. Bármennyire stabil is az üzletmenete, bármennyire sok évre visszatekintve lehet magas megtérülést látni, akárhány éve növelte az osztalékát, nagyobb válságok idején a legszilárdabb cégek helyzete is megrendülhet. Az osztalék egy része, egésze, sőt az egész cég léte is megkérdőjeleződhet.
Melyek a magyar osztalékkirályok?
Ezért semmiképpen sem ajánlott egyetlen részvénybe fektetni a megtakarításunkat. A szakemberek a tőke megosztását, szakszóval diverzifikálását ajánlják. Ez, különösen a magyar befektetők számára kevésbé ismert, nehezebben elemezhető, nagy számú külföldi tőzsdei részvényeknél, befektetési alapokon és ETF-eken keresztül valósítható meg könnyen.
De konkrétan milyen értékpapírokról is van szó? Magyarországon osztalékrészvénynek számít például a Magyar Telekom, amelynek árfolyama néhány év alatt négyszáz-ötszáz forintról ezernyolcszáz forint környékére emelkedett, főleg az eredményessége és az osztaléka folyamatos növelése következtében. Manapság ide sorolják a Mol-t is, amely rendszeresen stabil kifizetésekkel örvendezteti meg a tulajdonosait. A kisebb osztalékcégek között jeleskedik az ANY Nyomda és a Graphisoft Park.
Felverték az osztalékrészvény-árakat
Az európai részvénypiacra kitekintve találunk olyan ETF-eket, amely magas osztalékfizetésű részvényeket tartalmaznak. Internetes források, mint a JustETF-com szerint néhány ilyen (a teljesség igénye nélkül):
iShares STOXX Europe Select Dividend 30 UCITS ETF (EXSH)
Amundi Stoxx Europe Select Dividend 30 UCITS ETF (SELD)
SPDR S&P Euro Dividend Aristocrats UCITS ETF (SPYW)
Franklin European Quality Dividend UCITS ETF (Dist) (FLXD)
(A ticker-kódok tőzsdénként változhatnak.)
A jó hír, hogy – amint a grafikonokon is látható – mind a négy felsorolt, tőzsdén kereskedett alap hozama jelentősen meghaladta a széles körű, 600 részvényt magában foglaló Stoxx 600 index teljesítményét az utóbbi öt évben. A rossz hír azonban az, hogy ez csak az utolsó öt évre vonatkozik, más kiválasztott időszakokban ez esetleg nem volt igaz, és főként, semmiféle garanciát nem jelent a jövőre nézve.
A Stoxx 600 index, az SPDR S&P Euro Dividend Aristocrats (SPYW) és a Franklin European Quality Dividend (FLXD) ETF-ek. Forrás: Tradingview.com. További árfolyamok, grafikonok: Privátbankár Árfolyamkereső.
Divat kérdése is
Az osztalékrészvények kockázata talán valamivel alacsonyabb, mint az úgynevezett növekedési részvényeké, amelyeket elsősorban a várható árfolyamemelkedés miatt vásárolnak, de mindenképpen jelentős. (Szakszóval: kisebb volatilitást mutathatnak, ami a közkeletű felfogás szerint alacsonyabb kockázatokat jelent.) Egyes időszakokban az osztalékrészvényeket jobban felkapják, jobban keresik, például akkor, ha erős az aggodalom a részvénypiacok fordulásával kapcsolatban. Vagy ha esnek a kamatok, kötvényhozamok. Valószínűleg ilyen tényezőknek köszönhető az utóbbi egy-két év jó teljesítménye is a felsorolt négy ETF-nél.
Más időszakokban azonban valószínűleg a növekedési részvényeket fogják keresni, ami azzal jár majd, hogy az osztalékrészvények teljesítménye alacsonyabb lesz társaiknál.
Részvény, mint életjáradék?
Hosszabb távon a magas osztalékhozamú részvények előnyei közé tartozik az is, hogy rendszeres, viszonylag jól tervezhető bevételi forrást biztosítanak a részvényeseknek, ami egyfajta passzív jövedelemként működhet. A magas osztalék emellett a befektetők számára magasabb jövőbeni hozamot is ígérhet, mint a fix kamatú kötvények, mert az inflációval a cégek értéke, bevétele, nyeresége is nőhet, így az osztalék is felfelé araszol.
Ugyanakkor a magas osztalékhozam veszélyeket is rejt magában. Egy nagyon magas osztalékhozam (például a főbb devizákban évi öt százalék felett) gyakran figyelmeztető jel, azt mondhatja nekünk, hogy a részvény ára nemrég leesett. A cég pénzügyi helyzete bizonytalan lehet, és az osztalék is fenntarthatatlanná válhat.
Emellett az osztalékfizetés manipulálható is, egyes vállalatok a pénzügyi eredményeik torzítására használhatják azt. A magas osztalék nem jelent automatikusan alacsony kockázatot, ezért érdemes a vállalat tőkeerejét és az osztalék fenntarthatóságát is alaposan megvizsgálni.
Ezek a tényezők is az alapok, ETF-ek mellett beszélnek, mert a kisbefektetőknek nincs idejük, tudásuk, lehetőségük sok céget ilyen sokféle oldalról körüljárni, kielemezni. Amit még kicsiként lehet tenni, hogy az ETF-ek vagy más alapok összetételét tanulmányozzuk, és azok fontosabb befektetései közül szemezgetünk.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az elmúlt hetekben nem sikerült visszaszereznie dominanciáját az aranynak, sőt az új favorit most már valamelyest el is húzott a legfrissebb statisztikák szerint. A tőzsdei alapokba (ETF) áramló tőke alapján májusban szinte az egész világ parkolópályára tette az aranyat, mégis akadt egy nagymúltú kontinens, amely kitartott a nemesfém mellett.
Gyengüléssel kezdték a pénteki kereskedést a New York-i tőzsdeindexek, miközben az olajárak több mint 3 százalékos eséssel reagáltak a piaci hangulatra.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe kisebb kilengések után enyhe emelkedést mutatott pénteken kora délutánig, miközben a vezető részvények vegyesen teljesítettek és a forgalom 8,8 milliárd forint közelében alakult.
A klasszikus tőzsdei világ egyik utolsó bástyáját is kikezdi a kriptopiac és a nem hagyományos piacterek, brókerek előretörése. A kiélezett helyzetben a világ legmeghatározóbb árupiacát üzemeltető Chicagói Fémtőzsde (CME) is próbál előremenekülni, de könnyedén saját ujjába haraphat. A kisbefektetők viszont izgatottan figyelnek, mert akár még több lehetőség és új termékek hullhatnak az ölükbe.
A szervezet szerint az maga a megadás.
