Az osztalék lesz az új kamat?

Sokan aggódnak jelenleg, közgazdászok és kisbefektetők egyaránt, hogy az infláció ismét emelkedő pályára lép, vagy legalábbis nem csökken tovább. A jegybankok ugyanakkor mérsékelni fogják a kamatokat, ahogy az utóbbi időben is tették. Így megtakarításaink, legalábbis a kamatozó megtakarításaink nem fognak lépést tartani az inflációval.

Ennek az aggodalomnak az egyik jele lehet az arany és az ezüst szárnyalása, de a meglehetősen magas magyarországi lakásárak vagy a történelmi csúcsokon tartózkodó tőzsdeindexek is. A részvények azonban kockázatosak, és a jelenlegi magas, sok országban csúcsközeli árszintjük is aggodalomra ad okot.

Vannak-e válságálló részvények?

Így az is felmerül, hogy ha már részvényeket vásárolunk, akkor mégis melyeket? Vannak-e olyanok, amelyek egy következő válság vagy legalábbis hosszabb tőzsdei lejtmenet idején kevésbé esnek társaiknál, netán árfolyamuk szinten tud maradni? Vannak-e olyanok, amelyek még némi árfolyamveszteség mellett is jövedelmet tudnak biztosítani, például osztalékból?

A vélemények megoszlanak ugyan, nem minden befektető kedveli, de egy ilyen részvénycsoport lehet az úgynevezett osztalékrészvényeké, azaz a magas osztalékú, magas osztalékrátájú értékpapíroké. Az osztalékráta azt jelenti, hogy egyszerűen elosztjuk az éves osztalékot a részvényárfolyamával, így egy, a kamatokkal könnyen összevethető, évesített hozamot, megtérülést kapunk.

A magas osztalékrátájú részvények mögött sokszor – de nem mindig – olyan cégek vannak, amelyek üzletmenete már bejáratott, képesek rendszeres értékteremtésre, nyereségük stabil, sok esetben egyenesen válságálló.

A pelenkától a temetőig

Lehetnek ilyenek például a lakossági fogyasztás stabilabb részére, például az alapvető fogyasztási cikkekre koncentráló cégek részvényei. Gyakran ide tartoznak a kommunikációs társaságok, azaz telefon- és internetszolgáltatók, egyes gyógyszergyárak, különböző bányacégek és energetikai szolgáltatók, például olajtársaságok. De ide tartozhatnak egyes extrémebb, ritkább iparágak is, mint például speciális egészségügyi cikkeket gyártó vagy temetkezési vállalkozások.

Miközben a magas osztalék kiszámíthatóságot, stabilitást és nyugodt álmot hoz a részvényeseknek, nem szabad elfeledkeznünk a kockázatokról sem. Minden részvénytársaságnál fennáll a részvényárfolyam zuhanásának az esélye. Bármennyire stabil is az üzletmenete, bármennyire sok évre visszatekintve lehet magas megtérülést látni, akárhány éve növelte az osztalékát, nagyobb válságok idején a legszilárdabb cégek helyzete is megrendülhet. Az osztalék egy része, egésze, sőt az egész cég léte is megkérdőjeleződhet.

Melyek a magyar osztalékkirályok?

Ezért semmiképpen sem ajánlott egyetlen részvénybe fektetni a megtakarításunkat. A szakemberek a tőke megosztását, szakszóval diverzifikálását ajánlják. Ez, különösen a magyar befektetők számára kevésbé ismert, nehezebben elemezhető, nagy számú külföldi tőzsdei részvényeknél, befektetési alapokon és ETF-eken keresztül valósítható meg könnyen.

De konkrétan milyen értékpapírokról is van szó? Magyarországon osztalékrészvénynek számít például a Magyar Telekom, amelynek árfolyama néhány év alatt négyszáz-ötszáz forintról ezernyolcszáz forint környékére emelkedett, főleg az eredményessége és az osztaléka folyamatos növelése következtében. Manapság ide sorolják a Mol-t is, amely rendszeresen stabil kifizetésekkel örvendezteti meg a tulajdonosait. A kisebb osztalékcégek között jeleskedik az ANY Nyomda és a Graphisoft Park.

Felverték az osztalékrészvény-árakat

Az európai részvénypiacra kitekintve találunk olyan ETF-eket, amely magas osztalékfizetésű részvényeket tartalmaznak. Internetes források, mint a JustETF-com szerint néhány ilyen (a teljesség igénye nélkül):

• iShares STOXX Europe Select Dividend 30 UCITS ETF (EXSH)
• Amundi Stoxx Europe Select Dividend 30 UCITS ETF (SELD)
• SPDR S&P Euro Dividend Aristocrats UCITS ETF (SPYW)
• Franklin European Quality Dividend UCITS ETF (Dist) (FLXD)

(A ticker-kódok tőzsdénként változhatnak.)

A jó hír, hogy – amint a grafikonokon is látható – mind a négy felsorolt, tőzsdén kereskedett alap hozama jelentősen meghaladta a széles körű, 600 részvényt magában foglaló Stoxx 600 index teljesítményét az utóbbi öt évben. A rossz hír azonban az, hogy ez csak az utolsó öt évre vonatkozik, más kiválasztott időszakokban ez esetleg nem volt igaz, és főként, semmiféle garanciát nem jelent a jövőre nézve.

Divat kérdése is

Az osztalékrészvények kockázata talán valamivel alacsonyabb, mint az úgynevezett növekedési részvényeké, amelyeket elsősorban a várható árfolyamemelkedés miatt vásárolnak, de mindenképpen jelentős. (Szakszóval: kisebb volatilitást mutathatnak, ami a közkeletű felfogás szerint alacsonyabb kockázatokat jelent.) Egyes időszakokban az osztalékrészvényeket jobban felkapják, jobban keresik, például akkor, ha erős az aggodalom a részvénypiacok fordulásával kapcsolatban. Vagy ha esnek a kamatok, kötvényhozamok. Valószínűleg ilyen tényezőknek köszönhető az utóbbi egy-két év jó teljesítménye is a felsorolt négy ETF-nél.

Más időszakokban azonban valószínűleg a növekedési részvényeket fogják keresni, ami azzal jár majd, hogy az osztalékrészvények teljesítménye alacsonyabb lesz társaiknál.

Részvény, mint életjáradék?

Hosszabb távon a magas osztalékhozamú részvények előnyei közé tartozik az is, hogy rendszeres, viszonylag jól tervezhető bevételi forrást biztosítanak a részvényeseknek, ami egyfajta passzív jövedelemként működhet. A magas osztalék emellett a befektetők számára magasabb jövőbeni hozamot is ígérhet, mint a fix kamatú kötvények, mert az inflációval a cégek értéke, bevétele, nyeresége is nőhet, így az osztalék is felfelé araszol.​

Ugyanakkor a magas osztalékhozam veszélyeket is rejt magában. Egy nagyon magas osztalékhozam (például a főbb devizákban évi öt százalék felett) gyakran figyelmeztető jel, azt mondhatja nekünk, hogy a részvény ára nemrég leesett. A cég pénzügyi helyzete bizonytalan lehet, és az osztalék is fenntarthatatlanná válhat.

Emellett az osztalékfizetés manipulálható is, egyes vállalatok a pénzügyi eredményeik torzítására használhatják azt. A magas osztalék nem jelent automatikusan alacsony kockázatot, ezért érdemes a vállalat tőkeerejét és az osztalék fenntarthatóságát is alaposan megvizsgálni.

Ezek a tényezők is az alapok, ETF-ek mellett beszélnek, mert a kisbefektetőknek nincs idejük, tudásuk, lehetőségük sok céget ilyen sokféle oldalról körüljárni, kielemezni. Amit még kicsiként lehet tenni, hogy az ETF-ek vagy más alapok összetételét tanulmányozzuk, és azok fontosabb befektetései közül szemezgetünk.