Tavaly alaposan felforgatták az állampapírok a magyar befektetési piacot, de az infláció megugrása és a forint gyengülése sokakat elgondolkodtatott. Hosszú távon azért nem biztos, hogy ez lesz a legjobb hozamú befektetés, kérdés, érdemes-e másutt a magasabb a kockázatot vállalni. Az egyik választás az osztalékrészvény, a Mol vagy az OTP története tanulságos.

Érdekes adat látott napvilágot, amelyből kiderült, hogy az utóbbi hónapokban melyik szektor volt a legnépszerűbb a befektetők körében. Az adatok olyan folyamatra mutatnak rá, ami a korábbi évekhez képest akár trendfordulót is jelenthet.

Legalábbis a korábbi becslésnél. Durván megemelte a BIF részvényekre vonatkozó célárát a menedzsmenttel való elbeszélgetés után az elemző, de még így sem annyira, hogy érdemes lenne venni a papírt. A CIG Pannónia túlértékelt lehet, viszont nagyon szép osztalékkal kecsegtet a jövőben is.

Az OTP közgyűlési előterjesztéséből kiderült, hogy a társaság a tavalyival megegyező osztalékot fizetne részvényeseinek. Az osztalék szerepe most másodlagos, hisz a papír árfolyamának emelkedése jelenti az elsődleges profitot, és erre nem lehet panasz, miután örökös csúcsán a papír. Mindazonáltal intézményi befektetőknek vonzó az osztalékhozam is, hisz ők nem részesülnek a lakossági állampapírok magas kamatából.

Mekkora szerepe van a magyar részvények életében az osztaléknak? Mennyit érne ma az OTP, ha a felvett osztalékokat mindig újra OTP-be fektettük volna? Az eredmény eléggé meglepő, a részvény értéke mintegy másfélszerese lenne. Segít a sok éves kamatos kamat.

Elvileg nagyon válságálló üzletág a temetkezés, hiszen recesszióban is halnak az emberek, de a rokonok pénztárcája nem mindig ugyanolyan vastag. Szezonális ingadozás is van, télen többen távoznak közülünk. A tőzsdén levő temetkezési részvények teljesítménye, osztalékhozama különböző, de az emelkedés a fő trend.

Az ázsiai gazdaságok növekedési kilátásai továbbra is nagyon jók, és jó lehetőségeket rejtenek a részvénypiacaik. Kínában sem olyan rossz a helyzet, mint korábban gondolták, de igazán vonzó India lehet. Kedvezőek az osztalékhozamok, alacsonyak a P/E-ráták. Lehet, hogy megint Ázsiában várható részvénypiaci fellendülés?

A kötvények és a részvények szerepe a befektetések között időtlen idők óta azonos: kötvényt veszünk a kamatért (pontosabban hozamért), részvényt a növekedésért. Nos, az egyre alacsonyabb, esetenként negatív kamatok felborították a rendet, de ennek előbb-utóbb meg kell majd fizetni az árát.

Öt éve nem volt ilyen magas szinten a BUX index, és az is régóta fordult elő, hogy mind a négy vezető részvényünk osztalékot fizessen. Vajon melyiket érdemes osztalékért vásárolni, melyiket nem, és melyiktől mekkora osztalékhozam várható – ezt boncolgatták a Random Capital konferenciáján. Úgy tűnik, osztalékért csak egyet érdemes.

Sokszor említjük a részvénybefektetésnél, hogy a részvény egy vállalkozás egy kis szelete, ezért kockázatos, a vállalkozás akár csődbe is mehet, a pénz elveszhet. Nos, vannak azért jó példák, rendkívül stabil cégek, melyek időtlen idők óta jól működnek, és osztalékkal kedveskednek részvényeseiknek.

Évi 3 százalék feletti hozam most soknak számít, akkor is, ha az emberek ezt a régi beidegződések miatt kevésnek érzik. Hatféle olyan befektetést találtunk, amelyek ezt nagy valószínűséggel túl fogják szárnyalni, de valamiféle kompromisszum minden esetben szükséges: vagy hosszabb a futamidő, vagy magasabb a kockázat.

Az olcsón vett és drágán eladott papírok ideje jórészt lejárt, és nyereségnövekedést is egyre nehezebb elérni. Az összesített hozam növelése érdekében immár az osztalékokra kell összpontosítanunk. Persze nem mindegy, hogyan – írja a Fidelity Worldwide Investment.

Az OTP Bank április 25-én tartja idei éves közgyűlését, amelyen határoz az adózott eredmény felosztásáról és az osztalékfizetésről. Az osztalék várhatóan nőni fog az előző évhez képest, így az árfolyam 3,6 százaléka is lehet, ami a mostani alacsony kamatok mellett nem is olyan rossz.

Alig mozdultak az európai tőzsdék a nyitásban, a délutáni amerikai munkaerőpiaci adat viszont nagyot mozdíthat az indexeken.

Egy német sörgyár évi nyolc láda sörben fizet részvényeseinek osztalékot, aminek az értéke 100 euró, de egy darab részvény is ezer euróba kerül. Egy másikat lakossági részvénykibocsátással mentettek meg a csődtől. Népszerű a közgyűlés-turizmus a társaságok által adott gazdag természetbeni osztalékok miatt, főleg ráérő nyugdíjasok művelik.

2013-ban is kedvezően teljesítenek a globális részvénypiacok Pallag Róbert, a Generali Alapkezelő portfólió menedzserének várakozása szerint. A magas osztalékhozamok melletti attraktív árazás és a vállalati profitok mérsékelt ütemű bővülése egyaránt segíthetik ezt a folyamatot.

80 ezer kilométernyi vezeték után fizethet közműadót az MTelekom, a sebtiben a törvényhez vágott módosítók alaposan megizzasztják a céget, a 2013-as osztalékhozam azonban még így is vonzó lehet a részvényeseknek?

A német bajnok egy üzletileg és sportszempontból is sikeres szezon után hat cent osztalékot fizet részvényeseinek, ami a nyereségének csak 11 százaléka, és a 2,6 eurós tőzsdei árhoz képest sem sok. A részvényesek, akik általában a klub törzsszurkolói közül kerültek ki, már sokat szenvedtek, a papírokat ugyanis annak idején 11 eurós áron bocsátották ki.

Évi 8,0-9,3 százalékos hozamot lehet elérni a legjobb osztalékfizetési rátájú (osztalékhozamú) magyar részvényekkel az Erste Befektetési Zrt.-nek a Bloomberg adataiból készül összesítése szerint. A csúcstartó az Émász évi 9,3 százalékkal, ezt követi a Magyar Telekom 9,1 százalékkal.

Az elemzői konszenzus szerint az OTP 91,80, a Mol 643 forint osztalékot fizethet a tavalyi éve után, ezzel osztalékhozamuk 2,4, illetve 3,4 százalék lehet éves szinten, míg a Magyar Telekomé 8,8 százalék körül várható. A Pesten forgó külföldi részvények BÉTa piacán euróban 4-7 százalékos osztalékhozamok is vannak. Hogy megéri-e az osztalékok alapján vásárolni, arról a szakemberek között is vita van.