Az OTP részvénye az 1995-ös tőzsdei bevezetéskor 1115 forintot ért, de a későbbi tizedelés következtében ez a mai névértéken csak 115 forintnak felel meg. Ma ennek 87,5-szeresét éri a részvény, 10 060 forintos ár mellett.
A január végi történelmi csúcson, 11 780-on pedig 112,4-szeres volt az árnövekedés. Ez egyébként, kicsivel több mint 23 év alatt, éves szinten 22,1 százalékos emelkedést jelentett.
Csakhogy eközben a részvény tőzsdei pályafutása során 19 alkalommal fizetett osztalékot, összesen 1865,51 forintot a mostani névértéken számolva. Csak négy üzleti év nyomán nem fizetett, a 2007-2009-es évek után a válság következtében, valamint a 2002-es eredményéből.
Fektessük be újra!
Ha ezt is hozzáadnánk, akkor az jönne ki, hogy az OTP-részvény eredeti, 1995-ös vásárlója gazdagabb a látszatnál, eredeti részvénye tulajdonképpen ma is majdnem 12 ezer forintot ér. De ez még mindig nem helyes számítás, hiszen más a pénz jelenlegi és múltbeli, vagy jövőbeli értéke.
Lehetne a mindenkori aktuális kamatokkal is számolgatni az osztalék mai értékét, de van másik módszer is: azt feltételezni, hogy az osztalékot rendszeresen újra befektetjük az adott részvénybe. (Mint egyfajta képzeletbeli nyílt végű alapba.) Ebben az esetben az OTP-részvény értékének növekedésével együtt nőne tovább az osztalék mértéke is.
(Nagyobb részvénycsomagnál ez technikailag is kivitelezhető, egyetlen papírnál persze nem. Magánszemélynél valójában az adó is bonyolítja a képet, de például egy befektetési alapban ezt sem kell levonni.)
Volt 17 ezer az OTP?
Ebben az esetben februárban 17 155 forinton tetőzött volna az egy OTP-részvényre jutó vagyon értéke, most pedig még mindig pár forinttal 15 000 felett járnánk. (Csütörtöki záróáron 15 332 forintnál.) Nagyjából másfélszer akkora lenne a megtérülése a befektetőnek, mint csak a részvényárfolyamot nézve.
Ez a 15 332 forint egyébként 1995 augusztusa óta 133,3-szeres növekedés, éves szinten pedig 23,5 százalék. Matematikailag is könnyen belátható a különbség oka: Évi két százalékos kamat 23 éven keresztül, az 1,02 a 23. hatrányon, az eredmény 1,5769, azaz a pénz értéke még ilyen szerény kamattal is majdnem 58 százalékkal nőne.
Ennyi volt az osztalékhozam
Az OTP átlagos osztalékhozama számításunk szerint mintegy 2,1 százalék volt a történelem során, ugyanis jellemzően a részvényárfolyam 1-3 százalékát fizette ki. Az osztalék tehát, még ha csak évi pár százalékát is teszi ki egy részvény értékének, korántsem lebecsülendő, legalábbis hosszú távon.
A részvényesek, menedzserek között egyébként gyakran van vita arról, hogy jó-e, ha egy cég osztalékot fizet, vagy sem. Az osztalék hívei szerint a hosszú távú befektetőknek nagy vonzerőt jelentenek a rendszeres kifizetések. Főleg a fejlett Nyugaton, leginkább az angolszász országokban, ahol a nyugdíjakat sokan megtakarításokból fedezik. Sokan élnek ilyen jövedelmekből, és ezért szokás például a negyedéves osztalékfizetés is.
Rossz üzenet is lehet
Az osztalékok ellenzői szerint az emberek azért bízzák a pénzüket, tőkéjüket egy részvénytársaságra, mert az jobban tudja forgatni, mint ők. Sikeres beruházásokkal, fejlesztésekkel a kockázatmentes állampapírok feletti megtérülést tudnak elérni a vállalatok.
Ha viszont a cég kifizeti a tőkét befektetés helyett, akkor az azt az üzenetet hordozza, hogy nem tudja eléggé jól hasznosítani, nincsenek megfelelő üzleti lehetőségei. Akkor viszont az adott részvénybe fektetés egész értelme megkérdőjeleződik.
De az is lehet, hogy a menedzsmentnek vannak megfelelő üzleti lehetőségei, csak épp a részvényesek nyomására dönt a cég az osztalékfizetés mellett.
Nagy a baj Gázában. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
