|
| (Forrás: Erste Bank Hungary Research) |
A piaci konszenzus, azaz az elemzők becsléseinek átlaga szerint az OTP 91,80, a Mol 643 forint osztalékot fizethet a tavalyi évre részvényenként, ami 2,4, illetve 3,4 százalékos osztalékhozamot jelenthet éves szinten – írja az Erste hírlevele. A Magyar Telekom közgyűlésére 50 forintos részvényenként javaslatot terjesztenek elő, ez 8,8 százalékos osztalékhozamot jelenthet a hétfői 569 forintos záróárfolyam mellett. A távközlési részvény gyakran tartja a hazai osztalékrekordot.
Olyan ez, mint egy örökös járadék?
Az Állami Nyomda részvényeinek osztalékhozama pedig 7,8, az Egisé 0,8, a Richteré 2,0 százalék lehet. A külföldi részvényeket tartalmazó hazai BÉTa piacon euróban vonzó hozamok is akadnak, 4-7, sőt még magasabb elvi értékekkel. (Lásd a táblázatokat.)
Az osztalékhozam egy elméleti mutató, számítása rendkívül egyszerű, az osztalék részvényenkénti értékét elosztják a részvény árfolyamával. Eszerint egy 200 forintot fizető, 2000 forintos árú részvény osztalékhozama évi tíz százalék lenne, 100 forint osztalék mellett ugyanez a 2000 forintos részvény öt százalékos osztalékhozamot érne el. Az osztalékhozam tehát megfelel annak, mintha egy végtelen lejáratú fix kamatozású kötvény (örökjáradék-kötvény) minden évben kifizetne tíz, illetve öt százalékot tulajdonosainak.
Egészséges vállalkozás = sok kifizetett osztalék?
Miközben azonban egy fix kamatozású kötvény kifizetései nem változnak, addig az osztalék természetesen változhat, nagyon sokszor változik is, ezért is elméleti mutató az osztalékhozam. Bár jól működő gazdaságokban jól működő vállalatok nyeresége hosszabb távon rendszerint növekszik, így az osztalékra fordítható nyereséghányad - és gyakran, de nem mindig az osztalék - is nő.
|
| (Forrás: Erste Bank Hungary Research) |
A részvénybefektetők általában megosztottak abban a kérdésben, hogy jó-e az, ha egy cég sok osztalékot fizet részvényeseinek, vagy sem. Az osztalékfizetés hívei szerint a jó kifizető képességű cégek egészségesek, elegendő nyereséget és ezzel cash-flowt termelnek részvényeseiknek. Tim Schäfer Amerikában élő német újságíró összefoglalója szerint az osztalék idővel sokszor emelkedik, magas passzív jövedelemhez juttatva a tulajdonosokat, akiknek a bevétel eléréséhez nem szükséges részvényeket eladni. Amerikában például a negyedévenkénti gyakoriságú fizetés van szokásban.
Amikor az atomenergia javítja az osztalékrátát
Az ilyen részvények általában kisebb kockázatot hordoznak, már csak az egészséges alapüzletág miatt is, és az osztalék kapcsán a befektetők jobban figyelnek rájuk. Egyes számítások szerint hosszú, évtizedes távlatokban az amerikai részvénypiacon a részvényekből származó bevételek mintegy 40 százalékát az osztalék-kifizetések tették ki, csak a maradékot az árfolyamnyereség.
Az osztalékfizetés ellenzői viszont azt mondják, ha egy cég magas osztalékot fizet, akkor ez azt jelenti, hogy a tőkéjét már nem tudja hatékonyan befektetni – ekkor viszont nincs értelme az adott részvényt vásárolni sem. Sok esetben az osztalékhozam azért nagyon magas, mert a társaság kiadós nyereség-visszaesés előtt áll. (Jó példa erre az RWE és az EON német energetikai konszernek, amelyek árfolyama a tavalyi japán atomerőmű-baleset, a német atomenergetikai visszavonuló után rendkívül leesett a várható veszteségek miatt.)
Az erőltetett osztalékfizetés nem egészséges a cégre nézve
|
| (Régi Magyar Telekom-részvény részlete) |
Máskor előfordul, hogy az erőltetett osztalékfizetés adósságokat okoz, rontja a cég likviditását, növekedési lehetőségeit. Máskor esetleg már nincsenek is növekedési kilátások, a tulajdonosok már csak a lehető legmagasabb nyereség kisajtolására használják a céget, ezt hívják fejőstehén-típusú vállalatnak). Az ellenzők érve az is, hogy részvényeladással akkor és annyi pénzt von ki befektetéséből a tulajdonos, amennyit akar, sokkal rugalmasabban, mintha az osztalékra várna.
A hazai osztalékpapírok palettája nem túl széles, külföldön azonban hatalmas a választék, számtalan index, befektetési alap, több tucat ETF szakosodott az osztalékvadászatra. Egész internetes oldalak pedig az ezzel a témával kapcsolatos adatokra (egy ingyenes német nyelvű oldal itt látható).
|
Magas osztalékú részvények indexei - DivDax: A 30 elemű német DAX index legjobb 15 osztalékfizető képességű részvényét tartalmazza. (Januárban tagjai voltak: Allianz, BASF, Bayer, BWM, Daimler, Deutsche Börse, Lufthansa, Deutsche Post, Telekom, Eon, MAN, Metro, Munich RE, RWE és Siemens.) - Stoxx Select Dividend 30: Az Európai Unió, Svájc és Norvégia 30 legjobb osztalékfizető képességű részvényét ábrázoló index. (Tagjai például: Siemens, Eon, BASF, Allianz, Sanofi, Anheuser-Busch, Telefónica.) - Dow Jones Stoxx US Select Dividend: Az amerikai részvénypiacon legmagasabb osztalékot fizető vállalatok közül 100 olyat tartalmaz, amelyek az utóbbi öt évben nem csökkentették osztalékfizetésüket. Erősen képviseltetik magukat az indexben a közszolgáltatók és a fogyasztói javak szektora, nagyobb súlyú szereplők voltak a MC Donald’s és a Chevron olajtársaság. - S&P Europe 350 Dividend Aristocrats: Olyan nagyobb európai vállalatok árfolyammozgását ábrázolja, amelyek legalább tíz éve minden évben emelték osztalékfizetésüket. (Például Vodafone, Roche és Nestlé.) - S&P 500 Dividend Aristocrats: Olyan nagy tőzsdei kapitalizációjú (tőkeértékű) amerikai vállalatok részvényeit tartalmazza, amelyek 25 éve (!) miden évben növelték osztalék-kifizetésüket. (Forrás: Handelsblatt.com, Standard & Poor’s) |
Magas rangú magyar tisztviselőket is érinthet. 
