Az OTP Bank április 12-én tartja közgyűlését, ahol a részvényesek szavazni fognak a tavalyi év után fizetett osztalék mértékéről is. Ez a tervek szerint részvényenként 219 forint, ugyanannyi, mint amennyit a 2017-es év után fizettek. A tényleges osztalék ennél végül valamivel magasabb lesz, mivel a társaság tulajdonában lévő részvényekre jutó osztalékot felosztják a részvényesek között.
5 bő esztendő
Az OTP osztaléka a 2013-as és 2014-es év után 145 forint volt, ezt követően a következő három évben 165, 190 illetve 219 forint, és idén is ennyi lesz. A bank növekvő eredménye alapján akár nőhetne is az osztalék mértéke, de a bank közben akvizíciókat is folytat, így most úgy tűnik, nem akarja az eredmény nagyobb hányadát a részvényeseknek juttatni.
A részvényeseknek nem is lehet panaszuk, hisz a pont 10 évvel ezelőtt válságbeli mélypontját, 1239 forintot elérő papír azóta megtízszerezte értékét, jelenlegi árfolyama 12 800 forint. A 10 év teljesítménye persze nem volt egyenletes: voltak különösen jó, de voltak árfolyamcsökkenést hozó évek is, azonban 2015 és 2017 között 3500-ről 11 000 forintig nőtt a papír árfolyama, és a tavalyi stagnálást követően idén eddig 13 százalékkal került feljebb.
Árfolyamnyereség vagy osztalék?
A részvényesek így elsősorban az árfolyam emelkedéséből profitálnak, de nem mellékes az osztalékhozam mértéke sem. A jelenlegi árfolyam mellett a 219 forintos osztalékkal számolva 1,7 százalék adódik, ami a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben az intézményi befektetőknek önmagában is vonzó. A lakossági befektetők ennél jóval többet is elérhetnek állampapíron, ha az árfolyam hosszabb távon stagnálna, netán csökkenne, esetleg kevesellnék is, így azonban szépen kiegészíti az árfolyam emelkedésből származó csinos hozamot.
Fejőstehenek és osztalékpapírok
Az osztalékhozamnak azoknál a papíroknál van kiemelkedő jelentősége, ahol a cég a növekedő szakaszból az érett, közgazdasági szakzsargonban fejőstehénnek nevezett (cash cow) szakaszba jutott, ahol további fejlesztések, beruházások híján az eredmény nagy részét kifizetik a részvényeseknek.
Emellett vannak olyan társaságok, ahol az iparág jellege miatt nincsenek nagy ingadozások a cég által elérhető profitban, ezek az osztalékrészvények. Ilyenek tipikusan az áramszolgáltatók, de nálunk a Magyar Telekomot is ilyennek tekintik a befektetők, ezektől a részvényektől sokkal magasabb osztalékhozamot várnak el, miután tartós árfolyam emelkedésre nem számítanak.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
