|
| Malacpersely (fotó: Eidenpenz József) |
Sokan nemhogy az egy százalék körüli betéti kamatokat, de az évi három százalékos állampapír-hozamot is kevésnek érzik, azt hiszik, hogy hat százalékos infláció lesz a közeljövőben. Többnek érezték régen, például öt százalékos infláció mellett a hat százalékos kamatot, mint mostanában nulla százalékos infláció mellett a hármat. Pedig pénzük vásárlóereje (reálértéke) a második esetben nőtt jobban.
Ezek régi beidegződések, de higgyék el, évi három százalék most jónak számít, és nemcsak Magyarországon, hanem a fejlett világ, Európa, Észak-Amerika, Kelet-Ázsia nagy részében is.
Az etalonnak Magyarországon a lakossági megtakarítások között jelenleg az egy éves Kamatozó Kincstárjegyek fix 3,0 százalékos kamata tekinthető, mint kockázatmentes hozam.
1. Fizesd vissza a hiteledet!
Befektetésekről beszéltek, hogy jön ide máris a hitel? Úgy, hogy az is egyfajta befektetés, csak negatív előjellel. Ha van megtakarításunk, akkor nagy valószínűséggel a hitelünk visszafizetése a legbiztonságosabb megoldás, három százalék alatti lakossági hitelkamatot Magyarországon ugyanis nemigen lehet találni. A kezelési költségekkel együtt pedig biztosan rosszabb a helyzet.
Ha abban reménykedik valaki, hogy a befektetései hozama majd meghaladja a hitelének kamatterhét, hát legyen, de ezt elsősorban szakértőknek ajánljuk. Ott kellene kezdeni, hogy kiszámoljuk a hitel pontos kamatterhét, például belső megtérülési rátáját, majd a visszafizetés várható költségeit, majd ezt összevetjük befektetéseink várható hozamával.
De a kockázatokra is ügyelni kellene, a hitel visszafizetése biztos megtakarítást jelent, magas hozamot viszont csak kockázatok vállalása mellett lehet elérni. Mi szóltunk.
2. Három éves inflációkövető államkötvény
A három éves inflációkövető kötvények, a PMÁK-ok (2018/K) jelenleg három százalékponttal az infláció felett fizetnek, a pénzromlás azonban tavaly nulla volt. Így most a kötvények is csak kereken három százalékkal kamatoznak (ez egyben a minimum), ami látszólag nem felel meg a három százalék feletti célkitűzésünknek.
Csakhogy az infláció minden reális várakozás szerint elmozdult a holtpontról és idén már pozitív lesz, így a következő évben a kamat is meghaladja a három százalékot. Ha nem, sebaj, amit vesztünk a vámon, megnyerjük a réven: az alacsonyabb infláció miatt több marad a vásárlóereje a pénzünknek. (Erről részletesebben itt írtunk.)
3. Öt éves inflációkövető államkötvény
A három éves PMÁK jelenleg kapható öt éves párja (2020/J) már 3,5 százalékot fizet az infláció felett, ez egyben a lehetséges minimumkamat, tehát helyből jobb, mint évi három százalék. Lényegében minden szép és jó elmondható róla, mint a rövidebb futamidejű párjáról, csak a hosszabb futamidőért cserében magasabb kamatot kapunk.
(Diszkont kincstárjegyhez kötött Bónusz államkötvényt – BMÁK – viszont lehet, hogy most nem vennénk, amilyen lendülettel csökken tovább a rövid futamidejű állampapírok hozama.)
4. Magyar osztalékrészvények
Ezt már csak kockáztatni hajlandó befektetők vállalják be, és csak pénzük egy része erejéig. Biztosnak ugyanis korántsem mondható módszer részvényeket osztalékért venni. Ha a kamatszint emelkedik, vagy csak jön egy, néhány évente gyakran előforduló tőzsdei összeomlás, akkor veszteség is keletkezhet a papírokon. (Legalábbis ha ilyenkor adjuk el, mert gondolkodhatunk úgy is, hogy jutányos az ár, hosszú távra veszünk hozzá még.)
De nyereség is jöhet, egy általános részvénypiaci felfutás vagy kamatszint-csökkenés megdobhatja az árfolyamot. Mindenképp hosszú, sok éves befektetésként érdemes erre tekinteni.
Konkrétabban, az Állami Nyomda például nemrég kifizetett 75 forint osztalékot, az árfolyama 955 forint volt ma délben. Ha a jövőben is ugyanennyit fizetne, akkor 75/955=7,8 százalék lenne az osztalékhozama. Azaz egy 7,8 százalékos kötvénynek megfelelő lenne a befektetés megtérülése változatlan árfolyam mellett. De még a tavalyi 57 forinttal is 6,0 százalék.
A Mol-nál ugyanez a mutató 485,49/14 255=3,40 százalék, az OTP-nél azonban csak 147/5350=2,7 százalék. A Richteré annál is sokkal alacsonyabb, a Magyar Telekomnál szünetel a kifizetés. A Graphisoft Park 60 forintos kifizetése 2235 forintos árra vetítve is csak 2,7 százalékos hozam. (Az Elmű és az Émász jövője pedig bizonytalan.)
Összességében jelenleg a Mol és a Nyomda tűnik jó célpontnak.
5. Külföldi és magyar vállalati kötvények
Sok alapkezelő, bróker, elemző kedvencei voltak manapság a magyar nagyvállalatok (OTP, Mol, Richter) devizás kötvényei, de a nyugat-európai közepes nagyságú vállalatok is sokszor kedvező kondíciókkal bocsátanak ki kötvényeket. Az utóbbi pár évben ezek hozamát a forintgyengülés is növelte forintban, bár ezt a jövőre nézve nem lehet biztosra venni.
Mivel ezeket a kötvényeket kisbefektetők bajosan tudják megvenni, sok alapkezelő indított vállalatikötvény-alapot az elmúlt években. Jó esély van arra, hogy ezek hozama eléri az évi százalékot, de ugyanúgy kockázatos és bizonytalan, inkább hosszú távon valószínűsíthető, mint az osztalékrészvények. Érdemes a kínálatról bankunknál vagy brókercégünknél érdeklődni.
6. Ingatlanalapok
Az ingatlanok bérleti díjai a befektetés összegére vetítve általában meghaladják ma az évi három százalékot, az alacsony kamatszint pedig növeli a keresletet, nálunk is, külföldön is. Nem meglepő, hogy az utóbbi egy-két évben az ingatlanalapok között is voltak jó teljesítményűek, amint azt pár napja részletesebben bemutattuk.
Itt se feledkezzünk el a kockázatokról. Az osztalékrészvényeknél vagy a devizás vállalati kötvényeknél jóval kiegyensúlyozottabb az ingatlanalapok jegyeinek áralakulása, kevésbé kockázatosnak tűnnek, de a 2008-2009-es válság megmutatta, hogy ezen a területen is bekövetkezhetnek veszteségek. Nagy válság esetén a befektetés visszaváltását is korlátozhatják, felfüggeszthetik, elhalaszthatják.
6+1. Német osztalékpapírok?
Ha már osztalékrészvény, miért lenne kizárólag magyar, amelyekből alig van választék? Vagy ha valakinek eurója van, miért ne venne német osztalékpapírokat? A Mydividends.de vagy a Dividendenchecker.de oldalakon (sajnos mindkettő csak németül van) több három százalék feletti osztalékhozamot találunk. Külföldi részvényt mi magunk is vehetünk több brókercégnél, banknál.
Bár vigyázni kell, némelyik osztalékhozam talán a cég romló helyzete és eső árfolyama miatt ilyen magas. Mint például a német energetikai óriásoké, amelyek az ország energiaszektorának átstrukturálása miatt jelentős veszteségeket kénytelenek elkönyvelni.
A magyar tőzsde felett van ez a teljesítmény. 
