A kötvények és betétek korának vége a magas infláció miatt, az infláció elleni védelmet ingatlanalapokkal és részvényalapokkal lehet biztosítani hosszabb távon.

Noha a tavalyi- év jelentős kihívásokat tartogatott a hazai és a nemzetközi kereskedelmi ingatlanpiacon, az ingatlanalapok és a magyarországi befektetési alapkezelők szempontjából 2023 kifejezetten eredményes évnek volt tekinthető. Ezen belül pedig kiemelkedően teljesítettek a Gránit Alapkezelő ingatlanos termékei. Az elemzők várakozása szerint a következő években az ingatlanbefektetések volumene emelkedni fog hazákban és a régióban, ami új lendületet adhat a kereskedelmi ingatlanpiacnak, és kedvezően hathat az ingatlanalapok teljesítményére is. A hazai és nemzetközi kereskedelmi ingatlanpiac, valamint az ingatlanalapok tavalyi teljesítményéről és idei kilátásairól beszélgettünk Pozsgai Gáborral, a Gránit Alapkezelő értékesítési vezetőjével és Duha Bencével, szenior értékesítési és terméktámogatási menedzserrel.

Nagy átlagban elmaradtak az évi tíz százaléktól a hazai ingatlanalapok hozamai tavaly, de volt néhány kivétel. Ennek számos oka lehet, nem csak a gazdaság és az ingatlanpiac lehűlése, még a kamatszint és a forint is belejátszhatott.

Ezen a héten is egy sor fontos esemény és adat érkezik, a forint súrolta a 385-öt, az OTP száguld, a BUX közelít a rekordjához. Bár az arany nehezen tud elszakadni a 2000 dollártól, vannak biztató fejlemények. Meredeken nőtt a művészi kriptoérmék forgalma.

Az MNB szerint törekedni kell a legalább 180 napos visszaváltású ingatlan befektetési jegyek sorozatainak kibocsátására, forgalmazására.

A 180 napos visszaváltási idejű befektetési jegyek legkisebb arányát emelték meg.

Hogyan növeli az infláció egy ingatlanalap hozamát, lehet-e bérleti díjakat emelni, esnek-e az ingatlanárak, milyen mély nyomokat hagyott a Covid? Lehet-e kapni a korlátozott mennyiségű ingatlanbefektetési jegyekből, és mi az értelme a devizafedezésnek? Interjú Gyetvai Károllyal, a Raiffeisen Alapkezelő értékesítés-támogatási vezetőjével.

Tavaly a tőkepiaci turbulenciák ellenére is jó, többnyire két számjegyű hozamot értek el a hazai ingatlanalapok. Mi volt ennek az oka? Fennállnak-e még a kedvező körülmények, amelyek ezt előidézték? Mehet-e ez így tovább? – kérdeztünk alapkezelőket.

Tavaly borzasztó év volt világszerte a tőkepiacokon, majdnem minden befektetési termék ára nagyot esett, a részvényeké, a kötvényeké, az ingatlanoké egyaránt. A magyar ingatlanalapok mégis bőven a vízvonal fölött tudtak maradni, sőt több közülük kétszámjegyű hozamot ért el. Hogyan lehetséges ez?

Ingatlanalap ingatlan nélkül?! A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti tevékenysége során már több alkalommal találkozott ezzel a jelenséggel, annak ellenére, hogy rendszeresen kommunikálja azon álláspontját, amely szerint egy ingatlanalapként bejegyzett befektetési alapnak mindenképpen tartalmaznia kell közvetlen ingatlanbefektetést (ingatlant). A befektető ugyanis joggal várja el, hogy amennyiben egy ingatlanalap befektetési jegyét vásárolja meg, akkor az alapban valóban szerepeljen ingatlan. Szerencsére ez a probléma a nyilvános ingatlanalapokat nem érinti, és a zártkörű ingatlanalapok esetében sem tekinthető általánosnak.

Mit tehet egy kisbefektető a bolygó, a társadalom fenntartható fejlődéséért? Számíthat-e jó hozamra, aki ESG-alapból vásárol? Mitől lesz fenntartható egy ingatlanalap? Interjú a Raiffeisen Alapkezelő vezérigazgatójával, Simon Péterrel.

A háborúról, gazdasági nehézségekről és tőkepiaci turbulenciákról szóló hírek nem jelentik azt, hogy ne lenne érdemes befektetni. A Raiffeisen Alapkezelő az aktív portfólió-kezelésben hisz, és abban, hogy ilyenkor ingatlanbefektetésekkel, kisebb mennyiségű árupiaci termékkel is érdemes színesíteni a portfóliót. Interjú Gyetvai Károllyal, a Raiffeisen Alapkezelő vezető értékesítés támogatójával.

A hirtelen kitört gazdasági válság, a lezárások, korlátozások ellenére is pozitív hozammal zártak a lakosságnak szánt hazai ingatlanalapok. A mezőny vegyes, vannak az állampapírok hozama alatt és felett teljesítő sorozatok egyaránt, de az egyes alapok összetétele és befektetési politikája is rendkívül különböző. Erre az évre mindenki gazdasági fellendülést vár, ami pozitívan hathat a szektorra, de kockázatok is bőven akadnak.

A jó hír, hogy a hazai ingatlanalapok helyzete stabil, tőkével bőven el vannak látva. A hozamaik a válság ellenére pozitívak maradtak, bár több esetben eléggé szerények. A rossz hír, hogy ez nem feltétlenül marad így, ha a válság elhúzódik. A bérleti díjak hozama emelkedett, de az ingatlanokat leértékelhetik. Erre már volt példa az idén.

Volt némi pénzkivonás az ingatlanalapokból a veszélyhelyzet márciusi kihirdetése után, de messze nem akkora, mint 2008-ban. Április óta pedig több alapba ismét friss tőke áramlik be. A hozamok is többnyire pozitívak maradtak, kevés kivétellel. A veszély azonban nem múlt el teljesen, egy elhúzódó válság még megviselheti a szektort. A tét pedig komoly, 1487 milliárd forint sorsa.

A hazai ingatlanalapokban levő irodaházak, kiskereskedelmi üzletláncok értékét egyelőre nem befolyásolja a válság, a budapesti raktárakért, elosztóközpontokért pedig egyenesen sorban állnak az online áruházak. Az infláció is nőhet hosszú távon, a kötvényhozamok pedig alacsonyak, így az ingatlanbefektetések szerepe felértékelődhet. Interjú a Diófa Alapkezelő Zrt. szakembereivel.

Az utóbbi években legjobban az ingatlanalapok vagyona nőtt. Bár az MNB tavaly tavaszi, tiltással felérő ajánlása megakasztotta a fejlődésüket, maradt bennük bőven pénz. A hozamokra pedig nem lehetett panasz, ezek minden lakossági állampapírt túlszárnyaltak.

Lefelé tartó ágban vannak az ingatlanalapok, mármint ami a tőkéjüket illeti, a hozamokban inkább kisebb pozitív változás valószínű. Az MNB új rendelete csak megakasztotta a további méretnövekedést, az új államkötvény a jelek szerint kifejezetten tőkekivonást indított el. De egyelőre ez nem feltétlenül baj.

Amíg van megfelelő termék a piacon, nem várnak jelentős visszaesést a következő két évben a hazai ingatlanpiacon a Diófa Alapkezelőnél. Nyitottak az új akvizíciókra, ingatlanokat fejlesztenek, portfóliót tisztítanak. Interjú Borbély Miklós befektetési vezetővel.

Miután az MNB nem kötelező érvényű, de erős nyomásgyakorlásnak tűnő ajánlással szabályozta újra az ingatlanalapok piacát, két héttel ezelőtt megállt, majd csökkenésbe fordult az alapok növekedése. Elvileg új sorozatokat hozhatnak majd létre, ezek már várhatóan nem lesznek olyan népszerűek. A legnagyobb alapok jelenleg nem fogadnak új befektetéseket.

A Raiffeisen Ingatlan Alap két számjegyű hozamával tűnt ki az utóbbi években. Kezelője szerint egy pár évig még fennmaradhat a kedvező piaci környezet. A hozam nagy része fenntartható, bérleti díjból származik, csak kisebb része egyszeri tételekből. Interjú Scharek Zoltán vezérigazgató-helyettessel, ingatlanbefektetési vezetővel.

A kötvényalapok kezelőinek dolga nagyon nehézzé vált az utóbbi években az alacsony kamatszint korában, de még mindig vannak technikák, amikkel jó hozamot lehet elérni – mondja Kovács Szilárd, az Erste Alapkezelő portfólió-menedzsere. Az egyik megoldás, hogy a környező országok magasabb hozamú állampapírjait vásárolják, hol forintra fedezve, hol az erősebb forintot kihasználva. Az intézményi ingatlanpiaci fellendülés még kitarthat Magyarországon. Interjú.

Az MNB új ajánlása nyomán a befektetési alapkezelők által május közepétől kibocsátott új ingatlanalapok, illetve a meglévő ingatlanalapok új sorozatainak befektetési jegyeit legalább 180 naptári nap után lehet csak visszaváltani. A módosítás a már az ügyfeleknél lévő korábbi befektetési jegyeket nem érinti. A lépés az alapkezelési piac biztonságát, illetve sérülékenysége csökkentését szolgálja. Biztonságos? Sérülékeny?

A kamatok változatlanul alacsony szinten vannak, a felfutás több befektetési piacon már nagyon régóta tart. Mit érdemes most vásárolni, a tipikus kisbefektetőknek milyen főbb termékeket érdemes nyomon követni? Ha jól akarunk aludni, akkor főleg egy dolgot.

Ez már a második ingatlanalapja a Bonitás Befektetési Alapkezelő Zrt.-nek, az elsőt 2017 végén hozta létre, mely a forrásai közel felét fektette be eddig.

Tavaly mindentől megijedtek a befektetők, minden várakozást alulmúló, száz éve nem látott pocsék éve volt a tőkepiacoknak. Miután minden rosszat beáraztak, az idén megnyugvás következhet. Lassan jön a következő elnökválasztás az USA-ban, ami tőzsdebarát politikát szokott hozni – mondja a CIB Alapkezelő.

Az ingatlanalapok tőkéje nagyjából két év alatt megduplázódott, a hozamuk viszont rendkívül különböző volt tavaly, évi 2,2 és 14,4 százalék között. Mi lehetett ennek az oka? Miért baj az, ha valakinek túl sok pénze van?

Az alacsony kamatok miatt százmilliárdok áramolhattak viszonylag kockázatos befektetésekbe, mint részvények, ingatlanok, vállalati kötvények. A 2007 végi békebeli helyzethez képest ugyan nem szembetűnő a növekedés, az utóbbi három év azonban alaposan átrendezte a képet. Alapokon, biztosításokon, pénztárakon keresztül és közvetlenül is kockáztat a magyar.

A magyar lakosság híresen kockázatkerülő, korábban főleg bankbetétekbe, kötvényalapokba, újabban állampapírokba, ingatlanalapokba fektette a pénzét. Az utóbbi években az alapokon belül a kockázatosabb formák nyertek teret, ami miatt egy újabb válság eléggé durva hatásokkal járhat. Sokkal több forog kockán, mint a Lehman-válság idején.

Szédítő sebességgel emelkedik az ingatlanalapok vagyona, már az 1400 milliárd forintot ostromolja, és az emelkedés gyorsulni látszik. Az egyes alapok teljesítménye nagyon vegyes, 2-től 14 százalékig. A nagyobb hozam azonban lehet, hogy egyben magasabb kockázatot is jelent.

Ma 22-szer annyi tőke van a hazai befektetési alapokban, mint húsz éve, de a struktúra átalakult, tolódik a kockázatkedvelőbb formák felé. Az Aegon Alapkezelő húsz éves, részvényalapja meghaladta a BUX teljesítményét. Egyes részvényeink szintén túlszárnyalták azt, másokat viszont veszteséggel vezettek ki a tőzsdéről.

A hazai üzleti célú ingatlanok árának fellendülése akkor kezdődött, amikor az ország adósbesorolása javult, és még évekig tovább tarthat. Sőt, ha sokáig marad az alacsony kamatok korszaka, amire van esély, akár 5-10 évig is maradhat a kedvező környezet. Az ingatlanalapok jegyeiből azonban csak egy bizonyos mennyiség vásárlását javasolják a szakemberek. Interjú.

Valószínű, hogy tartósan kell viszonylag alacsony kötvényhozamokra berendezkednünk, és erre az évre nem vár jó kötvénypiaci teljesítményt itthon az Erste Alapkezelő. A kisbefektetők egy része kötvényalap helyett ingatlanalapot választ. A világgazdaságban még évekig tarthat a fellendülés, a részvénypiacokon ezért jöhet még egy felívelő szakasz, ebből nem érdemes kimaradni, vagyis nem kellene minden kockázatot leépíteni. Interjú Varga Zalán értékesítési és termékfejlesztési igazgatóval.

Diverzifikált, többféle eszköz között megosztott befektetésre van szükség, amely kellően porlasztja a kockázatot. Ezek jó eséllyel hozamot is tudnak termelni, és biztonságot is tudnak adni – mondja Benczédi Balázs, az MKB-Pannónia Alapkezelő vezérigazgatója. Mikor jön a várva várt nagy kötvénypiaci fordulat?

Tavaly a Magyarországon működő nyilvános ingatlanalapok átlagos hozama évi 4,7 százalékos volt, ami eléggé szép teljesítmény a kamatszinthez képest. Még jobb az eredmény, ha csak a forintban kibocsátott papírokat figyeljük. A változó kamatozású lakossági állampapírokat azonban így sem sikerült nagy mértékben túlszárnyalni.

Az ingatlanpiac Magyarországon a jelek szerint még nem túlárazott, jelentős tartalékok vannak, az árak és a hitelfelvételi kedv is jóval elmarad a többi országban szokásostól. A Duna House Cégcsoport öt területen is megpróbál terjeszkedni, fejlődni, például a lengyel piacon, ahol még hatalmas tartalékok vannak. Ingatlanalapját hozama mellett az értékesítési helyek növelésével is népszerűbbé tenné.

Már két tőzsdei cég jelentkezett szabályozott ingatlanbefektetési társaságnak, ami jelentős adóelőnyöket és vaskos osztalékfizetést jelenthet tulajdonosaiknak. Ilyen cégek csak a tőzsdén lesznek kaphatók. A szakemberek szerint még egy darabig fennmaradhat a jelenlegi pozitív környezet a hazai ingatlanpiacon, hosszú távon azonban nemigen mernek jósolni.

A régi rossz tapasztalatok miatt a magyar kisbefektetők számára méginkább felértékelődött a biztonság fogalma - mind a szolgáltatók, mind pedig a befektetési lehetőségek kiválasztásánál ez az elsődleges szempont. A befektetői környezet nagyot változott, nincs biztos nyereség - változott a megtakarítások szerkezete, szépen bővül a befalapok vagyona, de rengeteg pénz áramlik ki az ingatlanpiacra is. Interjú Schuszter Péterrel, a Generali Alapkezelő elnök-vezérigazgatójával.

Az OTP Ingatlanbefektetési Alap megvásárolta a belváros egyik legnagyobb irodaházát.

Miután a fő befektetők már a kiszállást tervezték, a Diófa elkezdte bezárni a 12 milliárdos ingatlanalapot - aztán jött a Konzum, és átvette.

Favoritnak most is az abszolút hozamú az ingatlanalapok tűntek.

A tőkevédett alapoknak jelenleg nem kedvez a piaci környezet. A kötvénypiacok és a részvénypiacok jövője is bizonytalan, jobb, ha a befektetők megosztják tőkéjüket többféle befektetés között, vagy vegyes alapot vásárolnak. A forint tovább ingadozhat egy bizonyos sávban. Interjú Dzsubák Attilával, az MKB Alapkezelő vezérigazgatójával.

A magyar lakosság ismét a kevésbé kockázatos eszközök felé fordult, 2016-ban sokan választották az ingatlanalapokat – az Erste Ingatlan Alap vagyona már 320 milliárd forint fölött jár. Az állam magas kamattal csábítja magához a lakossági befektetőket, de némi kockázatvállalással még a mostani környezetben is lehet találni jó befektetéseket a piacon. Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési igazgatójával beszélgettünk.

A Raiffeisen Ingatlan Alap kezelője felfutást érzékel az üzleti célú ingatlanok piacán, a hozamelvárások lejjebb jöttek, az objektumok felértékelődnek. Ez a folyamat még pár évig eltarthat. A tipikus lakossági befektetőknek azonban inkább vegyes alapokat ajánlanak, ahol csak a kockázati szintről kell dönteniük. Interjú Váradi Zoltánnal, a Raiffeisen Alapkezelő vezérigazgató-helyettesével

Az ingatlanalapok vagyona gőzerővel nőtt tavaly, tolták be a hozamra vágyó kisbefektetők a pénzt, a hozamok azonban nem mindig voltak teljesen meggyőzőek. Azért négy nyilvános alapnak is sikerült a Kamatozó Kincstárjegyek 2015 végi kamatát túlszárnyalnia, hol többel, hol kevesebbel. De mi várható ez után?

Egyharmadával nőtt a magyarországi ingatlanalapok vagyona az elmúlt évben - megnéztük, mennyi hozamot értek el, de az állampapírokat csak éppen hogy utol tudták érni.

Óriási tévhit, hogy ha nagy nehezen eldöntöttük, hova fektessük be a pénzünket, nyugodtan hátradőlhetünk. Ha nem akarunk bukni, figyelni kell ugyanis azt is, hogyan alakulnak befektetéseink.

Két héttel a brit népszavazás után jönnek a fájdalmak: a brit ingatlanalapokból úgy menekül a pénz, hogy lassan mindegyik beszünteti a fizetést, pont, mint 2008-ban. A tőzsdék viszont ma épp megnyugszanak, a forint megpróbál talpra állni a két hetes sokk után. A pesti börzén a Mol száguld, de az OTP is szépet emelkedik.