Meglehetősen aggasztó helyzetben van a hazai ingatlanalap-szektor: Az egyik kisebb ingatlanalapunk ingatlanait júniusban fogják elárverezni, a másik már csak a tulajdonosi csoport hiteléből képes kifizetni a kilépni kívánó befektetőit. Kettőt végelszámolnak, mert már több mint két éve vannak felfüggesztve, némelyiket pedig súlyos hitelterhek nyomasztják. Kétharmaduk veszteséges vagy alig van hozama.

Áprilisban vegyes volt a kép a pénz- és tőkepiacokon, de a világ tőzsdéi gyengültek. Mindez nem kedvezett a hazai befektetési alapoknak, néhány üdítő kivételtől eltekintve a befektetők inkább visszaváltották papírjaikat. A zártkörű alapoknál, amelyek nagyrészt az államosított magánnyugdíj-vagyonban találhatók, még mindig tart a pénzkivonás, bár már csökken a nagysága.

A két magyarországi Aberdeen-ingatlanalap kezelője bejelentette, hogy ingatlanalapjai megszüntetése mellett döntött, mert a mögöttes német alap is vagy megszűnik, vagy ha fennmarad, akkor is csak évente lesz lehetőség a befektetési jegyeinek visszaváltására. Kísérletet tesznek az összes magyar befektetési jegy visszaváltására május 21-én, kérdés, ez sikerül-e.

Készül fel az alapkezelői szakma az idén bevezetett törvényi változásokra, mint az esernyőalapok létrehozásának lehetősége, a kisbefektetőknek szóló KID információs tájékoztatók elkészítése vagy az ügyfélszámlák vezetésének lehetősége. Lehet, hogy kisebb módosításokat végeznek még az új befektetésialap-törvényen, miközben készül az alternatív befektetési alapok európai szabályozása.

Megszületett a döntés a két évvel ezelőtt felfüggesztett forgalmazású hatalmas német ingatlanalap, a CS Euroreal sorsáról, amelyben annak idején több milliárd forintnyi hazai befektetői pénzek is bennragadtak. Az alapot egyetlen napra, május 21-ére újra megnyitják a visszaváltások előtt, ám ha túl sokan akarnak kiszállni, akkor sok évre elhúzódó végelszámolás következik.

A végtörlesztés befejeződésével töredékére esett vissza a hazai alapokból havonta távozó tőke értéke, de nem szűnt meg teljesen a kiáramlás: áprilisban újabb 10,8 milliárd forint távozott. Elsősorban a bankbetét-szerűen használt pénzpiaci alapok zsugorodtak, néhány magasabb kockázatú termék népszerűsége azonban növekedett, mint a hedge fund-szerű abszolút hozamú alapoké.

Kudarcba fulladt a legnagyobb, hatmilliárd euró feletti német ingatlanalap, a SEB Immoinvest újbóli megnyitása, miután jóval több befektetési jegy tulajdonosa kérte vissza pénzét, mint amire az alap 30 százalékát kitevő likvid eszközök fedezetet nyújtottak. Ez rossz hír lehet azoknak a magyaroknak is, akiknek a pénze két éve fagyott be egy hasonló konstrukcióban. A végelszámolás öt évig is eltarthat.

Az alapkezelő május második hetére ígéri a döntést a CS Euroreal nevű német ingatlanalapról, amelynek visszaváltását 2010 májusában függesztették fel, és amelynél lejár a törvényi határidő. Március végén az alap vagyonának 25,3 százaléka volt likvid forrásokban, de nem biztos, hogy ez elég lesz. Társa, a SEB Immoinvest felemás megoldást választott: egyetlen napra nyit ki, majd újra bezár.

Sokan reménykedtek abban, hogy a végtörlesztés végével javulni fog a hazai megtakarítási kedv. Lehet, hogy ennek a jele, hogy márciusban friss pénzeket fizettek be a hazai befekfetetési alapokba, ami az utóbbi egy évben nemigen fordult elő? Nem biztos, a jelek inkább intézményi vagyonátcsoportosításra utalnak. A tízmilliárdnyi új megtakarításból bő nyolcmilliárdnyi deviza, főleg euró.

Februárban több mint 11 milliárd forintnyi devizát helyeztek el az ügyfelek a hazai befektetési alapokban, az euró és a dollár nagyjából hasonló arányban volt kedvelt. A végtörlesztési hajrá lecsengésével töredékére esett vissza a pénzkivonás a befektetési alapokból, de így is megközelítette a 19 milliárd forintot. Sok pénzt vontak ki a pénzpiaci és az ingatlanalapokból.

Míg januárban, a végtörlesztés hajrájában százmilliárdos nagyságrendű volt a tőkekivonás a hazai befektetési alapokból, addig február első három hetében számításaink szerint már csak 10,4 milliárd forintot vettek ki a befektetők. Ha ránézünk egy nagyobb alap grafikonjára, szembetűnően pont a hónap végétől álltak le a jelentősebb visszaváltásokkal.

Januárban a tőkepiac pozitív fordulatot mutatott, emelkedtek a tőzsdeindexek, főleg a fejlődő országokban, komoly erősödést tudott felmutatni a forint, csökkentek az állampapír hozamok is. A Bamosz közleménye szerint ez remélhetőleg előbb-utóbb meghozza a befektetők befektetésijegy-vásárlási kedvét is, főleg miután lezárult a végtörlesztés. Januárban azonban még bőven az eladók voltak túlsúlyban.

Januárban több, mint 111 milliárd forintot vettek ki a hazai befektetési alapokból, amiben komoly szerepe lehetett a végtörlesztésnek is. Minden alapfajtából vitték a pénzt, egyedül az árupiaci alapoknál volt szerény, százmillió forintos nagyságrendű tőkebeáramlás. A kivét nagy része forint, de euróból is nyolcmilliárd forint értékű hagyta el az alapszektort.

Decemberben a gyengélkedő forint és állampapírpiac is rányomta a bélyegét a befektetési alapok piacára, de a végtörlesztések is vagyoncsökkentő hatással voltak. A nyilvános részvényalapok kivételével minden egyéb alapkategóriában tőkekiáramlás volt, összesen 85 milliárdot vittek el. A nyugdíjpénztári vagyonátadás utóhatásaként ebből 13 milliárd a zártkörű részvényalapok vagyona volt.

A december sem volt jó hónap a hazai befektetési alapok számára, az ügyfelek máshová vitték a pénzt, elsősorban a pénzpiaci és kötvényalapok, valamint az ingatlanalapok zsugorodtak. Majdnem minden alapfajta visszaesett, csak az árupiaci és a részvényalapokba érkezett minimális értékű tőke.

Novemberben az állampapírok hozamszintjének emelkedése számottevő veszteséget okozott a kötvényalapoknak, ami megijesztette ezen alapok befektetőit is, jelentős visszaváltásokat indukálva. A nyugdíjpénztári vagyonátadás utóhatásaként ugyanakkor novemberben tovább csökkent a zártkörű részvényalapok vagyona, a nagymértékű vagyonértékesítés miatt.

Új befektetésialap-törvény van a parlament előtt, amely bevezetné a legújabb európai előírásokat, mint az egységes, összehasonlítható adatlap, az esernyőalap vagy az alapok európai útlevele. Az értékpapírok egy részének befagyása esetén lehetővé válna a befektetők részleges kifizetése is.

Sokáig úgy tervezték, hogy idén év végén megnyitják a CS Euroreal nevű befagyott német ingatlanapot a befektetőknek, amelyben milliárdos nagyságrendű magyar pénzek is több mint másfél éve parkolnak. Az eurómilliárdos méretű alapnak azonban nem sikerült elég készpénzt összegyűjtenie. Májusban viszont végképp eldől a sorsa.

A Bamosz tagjai által kezelt befektetési alapok összvagyona 57 milliárd forinttal, 1,6 százalékkal nőtt októberben, amit elsősorban a részvény- és árupiacok pozitív teljesítménye, a hozam okozott. A tőkeáramlás mérlege összességében enyhén negatív volt, a hazai részvényalapok szépen teljesítettek.