A magyar utazók körében is kedvelt Tenerife északi részén lévő La Lagunában aktivisták határozatlan idejű éhségsztrájkot hirdettek április 20-ára, így tiltakozva a tömegturizmus pusztító hatásai ellen.
A helyi aktivisták a tengerparti sétányokon olyan plakátokat mutogatnak, amelyeken „A turisták hazamennek” vagy az „Ez a mi országunk” feliratok szerepelnek. Vannak, akik zaklatják, meg is fenyegetik az érkező külföldieket – írja az Economx az osztrák oe24 portálra hivatkozva.
Fotó: Depositphotos
Spanyolországban egyre sűrűbben vannak ilyen akciók és elterjedtek a turistaellenes falfirkák, látványosak a dühös állampolgárok tiltakozásai.
Fokozódik a turizmussal szembeni fóbia. Jelenleg a Kanári-szigeteken különösen feszült a helyzet, ahol a turizmus a GDP 35 százalékát adja és a munkavállalók mintegy 40 százalékát foglalkoztatja – hangzott el a Cadena Ser rádióban, ahol arról beszéltek, hogy Mallorcán és Barcelonában, illetve azokban a régiókban is lázadoznak a helyiek, ahol eddig békés volt a hangulat, például a galíciai Szent Jakab út mentén.
Elege van a lakosságnak a turisztikailag nagy forgalmú szigeteken, Fuerteventurán, Gran Canarián, Lanzarotén vagy La Palmán is, ahová főleg brit és német turisták látogatnak.
A spanyolországi üdülőparadicsomok lakosai a tömegturizmust okolják a környezetromlásért, a forgalmi torlódásokért, a lakáshiányért, a túlzsúfoltságért, az áremelkedésért és a vízhiányért, valamint az egészségügyi szektor és a hulladékkezelés túlterheléséért.
Emiatt kedden Madridban már tüntettek a parlament előtt, Tenerifén pedig csütörtökön kezdődtek a tiltakozások, míg április 20-ára több sziget részvételével nagy megmozdulásokat jelentettek be.
A szervezők a régió történetének egyik legnagyobb tüntetését ígérik, amellyel többek között el akarják érni a szállodák és golfpályák építésének leállítását, a Baleár-szigeteken vagy Barcelonában régóta létező éjszakai tartózkodási adó kiterjesztését és a nyaralóapartmanok szigorúbb szabályozását.
Közölték: szükség van a gazdaság diverzifikálására az ipar és a mezőgazdaság nagyobb támogatásával, hogy többé ne függjenek annyira a turizmustól.
A magyarok és a nyugat-európai turisták top10 úti céljai közé tartozó Kanári-szigetek évekig hagyományosan csendes helynek számított. A helyzet viszont az elmúlt években megváltozott: a védett természeti paradicsomokban épült, hatalmas szállodakomplexumokkal egekbe szökött a látogatószám. Tavaly csaknem 14 millióan érkeztek külföldről a Kanári-szigetekre – bő 13 százalékkal többen, mint 2022-ben, a forgalom több mint 6 százalékkal haladta meg a járvány előtti szinteket.
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
