Az október-decemberi időszakban továbbra is csúcson állt a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 37 ezer új munkahely jött létre az előző év azonos időszakához képest, a közfoglalkoztatottak száma 7 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók pedig 8 ezerrel voltak többen, így a legutolsó háromhavi átlag alapján a gazdaság teljes foglalkoztatotti létszáma 4 millió 740 ezer fő volt – idézi fel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggeli tájékoztatását Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője.

Horváth elemzése rámutat, a legutolsó hónapban a nemzetközi módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt az előző havi 4,2 százalékot után és az előző év azonos hónapjában mért 3,8 százalék után,

amely kismértékű emelkedést az inaktivitásból visszatérők számának növekedése okozza.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában 225 ezer regisztrált álláskereső szerepelt ugyanebben az időszakban, ami az előző év azonos időszakához képest 2,3 százalékos csökkenést mutat, a megelőző hónaphoz viszonyítva pedig érdemben nem változott. A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma a fenti időszak végén 79 ezer volt az előző hónap végén nyilvántartott 85 ezer után – áll a kommentárban.

A szakértő kiemeli, a foglalkoztatási ráta továbbra is historikusan magas, a legutolsó negyedévben a 15-64 éves népesség 74,9 százaléka dolgozott a megelőző negyedév 75,0 százalékos, illetve az előző év azonos időszakában mért 74,7 százalékos szinttel összevetve.

A novemberi átlagbér emelkedés eközben 14,1 százalék volt a hazai munkaerőpiacon, ami továbbra is az inflációs környezetre való reagálást és a feszes munkaerőpiacot jelzi és egyben 5,7 százalékos reálbérnövekedést eredményezett a hónapban – írja az MBH Bank elemzője. Hozzáteszi, az alapvető piaci tendenciákat némileg jobban megragadó és a monetáris politika számára is pontosabb iránymutatást jelentő versenyszférai béremelkedés 13,3 százalék volt a megelőző hónap 14,4 százalékos mértéke után, ami egyben jelzi, hogy ebben az üzleti évben

a bónuszfizetések mértéke elmarad a korábbi évétől.

Horváth szerint a következő hónapokban a munkanélküliség továbbra is minimálisan a 4 százalékos szint körül ingadozhat, a tavalyi éves átlagos ráta pedig 4,1 százalék lehetett, ami a munkaerőpiacilag aktívak között közel teljes foglalkoztatást jelent. Mint fogalmaz, így a korábbi mérsékelt recessziós és magas kamatkörnyezet mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, aminek szerinte egyik oka, hogy a két évvel ezelőtti helyreállási problémákból kiindulva a jelenlegi alacsonyabb keresleti szint mellett is igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők. Az elemző szerint ez egyben azt is jelzi, hogy a piaci szereplők is egy átmeneti gazdasági visszaesésre számítanak. Ezzel párhuzamosan a béremelkedés mértéke 14,5 százalék lehetett a tavalyi évben, míg az idei évben kevéssel 10 százalék felett lehet az éves bérnövekedési ütem, amit támogatnak a decembertől 15 és 10 százalékkal emelkedő bérminimumok – áll a szakértő írásában.

Horváth rámutat, a hazai foglalkoztatottsági szint továbbra is rekordmagasságban tartózkodik, miközben minimálisan a munkanélküliek száma is emelkedik az inaktivitásból a munkaerőpiacra visszatérők számának növekedése miatt és így az aktivitás is új csúcsra kerül, immár csak kismértékben elmaradva az 5 millió főtől. A fejlett piaci munkaerőpiacok jelenlegi gyengébb, recessziós környezetben tapasztalt ilyen mértékű stabilitása – és további növekedése – szerinte némi meglepetésre ad okot, mivel a jelentősebb ideje zajló erőteljes jegybanki kamatemelések a korábbi tapasztalatok alapján ennyi idő után már elkezdenek hatást gyakorolni a munkaerő-keresletre. Eközben az említett aktivitás is új csúcsokra ér, mivel

láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezet következtében,

így a foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan a munkanélküliség is emelkedett minimálisan – írja Horváth. Rámutat, a munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas, a 80 ezret meghaladó bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt, amit jelez a bérnyomás mértéke is, amely bár kismértékben lassult, de továbbra is közel van a 15 százalékos szinthez. Ez egyben a legutóbbi inflációs számok alapján már pozitív reálbér növekedést is jelez, fokozatosan támogatva a gyengébb fogyasztás helyreállását – vetíti előre az MBH Bank szakértője.

Horváth szerint továbbra is az a legakutabb kérdés, hogy

az ár-bér spirál magasabb szinten történő beragadását valószínűleg sikeresen megakadályozó jegybankok mikor tudnak további hűtő hatást kifejteni a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban, és elősegíteni a munkaerőpiaci feszesség és az ebből következő béremelkedési ütem olyan szintű lassulását, ami segíti a jegybanki inflációs célok elérést.

Felveti, hogy a továbbra is láthatóan erős munkaerőpiaci kereslet erősíti az aggodalmakat, hogy a 2 százalékos jegybanki inflációs célokhoz való visszatérés később következhet be és hogy mindez megvalósulhat-e puha landolással, vagyis erőteljesebb recesszió nélkül vagy esetleg jóval hosszabban lesz szükséges a historikusan magas kamatokat fenntartani. De Horváth szerint érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a célzott változások akár 12-15 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben, így kifejezetten nehéz eltalálni a ciklus megfelelő szakaszát a monetáris politikai eszköztárral. A jelenlegi stabil állapotból eredően az extenzív, vagyis a munkaerőpiac mennyiségi bővülésének határaihoz érve a vállalatok erőteljesebben fordulhatnak a hatékonyság és a termelékenység növelésének irányába, illetve valósíthatnak meg olyan beruházásokat, amit eddig a kellő számban rendelkezésre álló munkaerő miatt nem valósítottak meg vagy nem térült volna meg, ami továbbra is pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából – írja elemzésében Horváth András.

2023. IV. negyedévében a téli szezonalitásnak megfelelő képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektorális bontásban. A mezőgazdaságban 3 ezer fővel csökkent a létszám, a feldolgozóiparban 2 ezerrel esett, míg az építőiparban 8 ezer fővel nőtt, a piaci szolgáltatások területén 24 ezerrel nőtt, a közszolgáltatások területén pedig 11 ezer fővel bővült a foglalkoztatotti létszám az előző év azonos időszakához képest – zárul az MBH Bank szakértőjének elemzése.