7p

Mik a legfontosabb aktualitások az ESG és a fenntarthatóság terén?
Mit hoz az EU Omnibus csomagja?
Merre tart a szabályozás? Mik az MNB ajánlásai, elvárásai?
Hogyan birkóznak meg az ESG jelentette kihívásokkal a vállalatok a gyakorlatban?

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Az uniós negyedben belecsöppentünk egy megabuliba, ittunk egy mennyei trappistát, beszélgettünk egy titokzatos emberrel és megvizsgáltuk az unió szívét. Eközben összefutottunk a magyar kormány démonával és elképzeltük, ahogy von der Leyen álomra hajtja a fejét. A Világjáró e heti állomása Brüsszel – egy kicsit másképp.    

Brüsszel, április, szerda este – hatalmas buli van a Rue Archimédes egyik pubjában, egy kőhajításnyira az Európai Bizottság épületétől. Igazából csak egy sörért jöttünk újságíró kollégámmal, de előbb át kell vágni magunkat a csápoló tömegen.

Dob meg basszus

A DJ csutkára tekerte a hangerőt, a dob és basszus földbe döngöli az agyunkat, saját hangunkat is alig halljuk. Körülöttünk nagyrészt helyi, arab kinézetű srácok támasztják a pultot, a táncparketten homályba vesző lányok hajladoznak latin dallamokra. Fura párosítás, de szemlátomást mindenki kiválóan érzi magát.

A srácok röviden csekkolnak minket tekintetükkel, aztán nem történik semmi. Úgy látszik, átmentünk a vizsgán.

Brüsszel két arca: balra és szemközt régi utcácskák pubokkal, jobbra az Európai Bizottság épülete
Brüsszel két arca: balra és szemközt régi utcácskák pubokkal, jobbra az Európai Bizottság épülete
Fotó: Wéber Balázs

A szintén arab csapos készséggel kiszolgál, bár az ár kicsit húzós. Egy korsó fejenként 7 euró, ha jól emlékszem – ittam már olcsóbbat is. De a trappista sör, amelyet trappista szerzetesek főznek, egészen kiváló. Mondhatnám, mennyei íze van.

A sörözést már kint, a teraszon ejtjük meg. Előttünk a Rue Archimédes régi, bájos, piros téglás lakóházai nyújtóznak, mögöttünk a Bizottság futurista irodaháza magasodik. Szintén fura párosítás, de most nincs ellenemre.

A vidéki kollégával eldiskurálunk a hazai média áldatlan állapotán, a vidéki újságírók kiszolgáltottságán, meg a nem vidékiekén is. Lehet-e még úgy űzni ezt a szakmát, hogy közben nem leszünk szellemi prostituáltak? Hogy közben teremtünk valami értéket? Hogy nem félünk? Hogy nem halunk éhen?

A filozófiai félórát egy 70 év körüli, ballonkabátos férfi szakítja félbe. Szimplán leszólít minket a teraszon, előbb étterembe hív, aztán valami lebujba, hiába. Van benne valami fura, de nem őrült, csapongóan, mégis összefüggően beszél. Helyi úr lehet, francia akcentussal nyomja az angolt. Elmeséli, hogy volt már Budapesten, azt is tudja, hogy a Duna kettészeli a várost. Aztán magáról és a családjáról mesél anélkül, hogy kérdeznénk, mindenfélét, hosszasan.

Néha figyelmesen, néha figyelmet színlelve hallgatjuk, félig udvariasságból, félig meg azért, mert nincs kedvünk továbbállni. Így megy ez 15-20 percig, amikor arca kedélyesről egy csapásra komolyra vált, és a kollégához fordulva azt mondja: beteg. Talán prosztatarák. Majd sarkon fordul, és köszönés nélkül elviharzik.

Hirtelen megfagy körülöttünk a levegő. „Hú, bazmeg, ez kemény kilépő volt” – mondja a kolléga. Mintha egy jelenést láttunk volna, kérdőn nézünk egymásra. A legerősebb sztorikat mindig az élet írja.

Hát ilyen egy brüsszeli éjjel az uniós negyedben, egy hűvös tavaszi napon.      

Milyen az unió szíve?

Csütörtök délután. Egy padon ülök a Schuman-téren, amit az Európai Unió egyik atyjáról, Robert Schumanról neveztek el. Nem igazi tér, inkább egy csupasz körforgalom. Ez az uniós negyed szíve, körülöttem a Bizottság, a Tanács, meg a háttérintézmények épületei magasodnak. Csupa beton mindenütt, néhány fa és virág még elférne. 

Szürke az ég, szemerkél az eső, ami Brüsszelben persze megszokott dolog.

Délután 4-5 óra van, szállingóznak kifelé a dolgozók. Öltöny, aktatáska, kosztüm, kistáska – ápolt, jól öltözött emberek. Ők a brüsszeliták, gondolom. Nem tűnnek lelkesnek, de kimondottan unottnak sem. Olyan átlagosak.

Kíváncsi lennék, mi jár a fejükben. Vajon szeretnek az EU-nál dolgozni? Vagy ez is csak olyan nekik, mint egy multi? Jól megfizetik őket, aztán annyi? Vagy érzik, hogy egy sok évtizedes európai projekt részei? Vajon van küldetéstudatuk? És hisznek az angyalokban meg a démonokban?  Ismerek itt olyanokat, akik biztosan elhivatottak, de általánosítani nem mernék.

Alaposan megnézem a Bizottság épületét, ahonnan az EU „kormánya” irányítja Európát. Szürke, falanszterszerű épület, szépnek semmiképp se mondanám. A rácsos, átláthatatlan burkolat hideggé, távolivá, rejtélyessé teszi – mintha egy szigorúan őrzött börtön vagy a földönkívüliek galaktikus irányítóközpontja magasodna előttem.

Von der Leyen helyében biztosan átcuccolnék máshová. Valami emberi léptékű, szerethetőbb helyre, valami zöldebb, barátibb terepre. A léleknek jót tenne, meg az imázsnak is. Június 9-én EP-választás – addig valaki igazán beemelhetné ezt a programjába.

Azt beszélik Brüsszelben, hogy Ursulának bent, a 13. emeleten van egy kis kuckója. Ha úgy adódik, ott alszik.

Elképzelem, ahogy este, miután minden villany kialudt ebben a gigantikus házban, magára húzza a takarót. Majd az oldalára fordul, és kiengedett hajjal, békés arccal, ütemesen szuszogva álomba szenderül – számba véve jótetteit és megbánva bűneit.

Mi, újságírók bent csak csapatban mozoghatunk, az egyéni kalandtúrák tilosak. Modern és csilivili minden, de valami hiányzik. Hiába, falanszter.

A kantinban megpillantom a magyar kormány démonnőjét, Véra Jourovát. Közelről egyáltalán nem tűnik démoninak, egy dolgozó a sok közül. Tálcáját kezében tartva nyújtogatja a nyakát, talán a kínálatot lesi. Három menü van: csirke, hal meg tészta. Kíváncsi lennék, melyiket választja. Én csirkehúst és rizst teszek a tálcámra, paradicsomlevest meg tiramisut. Ahhoz képest, hogy kantin, nem rossz.

A Bizottsággal szemben magasodik a Tanács épülete. Ez már néhány fokkal jobb: emberibb, átláthatóbb, több benne az üveg.

Ide jönnek az uniós állam- és kormányfők, ha csúcs van. Ilyenkor az előtér kordonnal van elkerítve. Érkezik a konvoj, csattognak a fényképezőgépek, kiszáll az Olaf Scholz, a Donald Tusk meg az Orbán Viktor. Meg a slepp.

Ezt persze csak gondolom, mert most nincs csúcs.

A szomszédos épület tetején állítólag le lehet szállni helikopterrel, ha valakinek sürgős dolga adódna. Hát igen, exkluzív környék. Összességében nem taszít kifejezetten, bizonyos szempontból még izgalmas is – de aki ókori szépségre és emelkedettségre vágyik, annak nem ajánlom.                  

A mi házunk

A fentiekhez képest az innen negyedóra sétára található Európai Parlament épülete kifejezetten klassz hely. Előterében csodás park díszlik virágzó fákkal, a bejáratnál tagállami lobogók lengenek a szélben (és egy ukrán is), az épületen szinte minden csupa üveg.

Mintha az átláthatóságot szimbolizálná: ez a mi intézményünk, a miénk, európai polgároké. Ide csak azok kerülhetnek be, akiket mi megválasztunk.

Az EP-ben a szabályok is lazábbak, a regisztrált újságíróknak járó csodakártyával a nyakunkban kedvünkre csatangolhatunk fel-alá. Nem csak ülés- és tanácstermek vannak itt, hanem stúdiók, éttermek és még egy fodrászat is. A falanszter jelleg itt is megvan, mégis barátságosabb az összkép.

Leülök egy kanapéra egy folyosón, keresek egy konnektort, beszerzek egy wifi-kódot és megírok egy cikket. Aztán kellemesen ücsörgök még egy órát, bámulva az EP forgatagát. Lehet, hogy valójában itt ver az unió szíve?

Az uniós negyed persze csak kis része Brüsszelnek. Ellentmondásos, de izgalmas hely, ahol érdekes elegyet alkot a régi és az új, a hagyomány és a modernitás. Itt is vannak angyalok és démonok – de hogy pontosan kik vagy mik azok, az attól is függ, hogy mi minek látjuk. 

A Világjáró többi cikkét itt olvashatják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív „Nem tudom, hogy ’26-ig kibírom-e ép idegekkel”– az utca embere a Mini-Dubaj tervről
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. február 8. 10:31
Mit gondol a járókelő a Rákosrendező-pályaudvar területén felépíteni tervezett „Mini-Dubajról”, egy esetleg ott épülő pesti mecsetről, és a külföldi befektetések megítéléséről. A videóban kiderülnek a válaszok.
Szubjektív Klimt Csókjától II. Ramszeszig – Bourdeaux nem csak a borról híres
Elek Lenke | 2025. február 8. 06:01
Van abban valami furcsa ellentmondás, hogy amikor megérkezel az egyik legfranciább városba, egy óra múlva már az osztrák Gustav Klimt Csók című festményét csodálod, szinte fürödsz benne, hiszen e remekmű kortalan és megunhatatlan. Amikor legutóbb ott jártam, Klimt volt a főszereplő, de félévenként újabb és újabb alkotók művei tükröződnek a csalóka fények világában és a medencék tükrében. Talán a franciák is rájöttek, hogy nem elég a bor, mint turisztikai vonzerő? A Világjáró e heti állomása: Bordeaux.
Szubjektív Magyar Péternek sikerült, ami Simicska Lajosnak nem – Ez Viszont Privát
Csabai Károly – Havas Gábor – Izsó Márton – Litván Dániel – Wéber Balázs | 2025. február 7. 18:37
Tíz évvel ezelőtt Simicska Lajos fellázadt a rendszer ellen, de „forradalma” végül elbukott. Magyar Péter egy éve ugyanezt tette, és pártja ma már népszerűbb a Fidesznél. De miért sikerült eddig a Tisza Párt vezérének az, ami Orbán Viktor egykori jobbkezének nem? Milyen volt a Simicska-lázadás belülről? Le lehet-e váltani a jelenlegi rendszert választásokon? Miért szeretik és miért nem szeretik sokan Magyar Pétert? Az újabb aggasztó gazdasági adatok mennyiben segíthetik a váltást? És ki jön végül jól a váratlan fordulatot vett mini-Dubaj ügyből? A dupla évfordulón erről is vitatkozott – olyakor meglehetősen hevesen – a Klasszis Média szubjektív műsorában, az Ez Viszont Privátban Csabai Károly főszerkesztő, valamint Litván Dániel és Wéber Balázs újságíró.                                 
Szubjektív Áll a bál Berlinben, saját sírját ássa a német politikai elit
Wéber Balázs | 2025. február 4. 19:01
Németországban amiatt forrong a politika és a média, hogy a jobbközép CDU-CSU a bevándorlásellenes AfD-vel közösen szavazott meg egy migrációt szigorítani hivatott törvényjavaslatot – amely végül elbukott. A javaslat célja valójában egy nagyon is valóságos probléma enyhítése volt. Úgy tűnik, a német politikai elit nem hallja meg az emberek hangját, és ezzel saját bukását készítheti elő. Nagyító alatt ezúttal egy politikai botrány háttere.
Szubjektív Orbán Viktor lesz a következő? Ragadós lehet a szerb és szlovák példa – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Havas Gábor – Izsó Márton – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. január 31. 18:31
Egyre jobban inog a magyar kormányfő szlovák és szerb szövetségesének a hatalma – de mennyire biztos a széke Orbán Viktornak?  A Tisza Párt növelte előnyét a Fidesszel szemben, Majka klipje pedig rátapintott a közhangulatra. A recesszióból kimásztunk, de a plusz 0,6 százalékot azért nem tesszük ki az ablakba. A mini-Dubajról pedig akkora a vita, hogy könnyen bedőlhet az egész projekt. Erről is vitatkoztak a Klasszis Média szubjektív műsora, az Ez Viszont Privát e heti adásában újságíróink, Bózsó Péter, Vég Márton és Wéber Balázs.
Szubjektív „Egy csomó magyar ebből egy büdös fityinget nem fog látni” – honnan hova kerül Orbán Viktor 1700 milliárdja?
Privátbankár.hu | 2025. január 26. 17:31
Érdemes kicsit alaposabban is megnézni, ki örülhet Orbán Viktor „jó hírének”, azaz az állampapírok 1700 milliárd forintra rúgó kamatainak idei kifizetésének. És mi lesz ennek a hatása a gazdaságra és az államháztartás finanszírozására?
Szubjektív „Szerintem itt nagy koppanás lesz” – az utca embere Donald Trumpról, Orbán Viktorról és Majka új számáról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. január 25. 17:22
Mit gondol a járókelő arról, hogy hogyan hat ránk Donald Trump új elnöksége, miért nem volt ott Orbán Viktor a beiktatási ceremóniáján, és hogy miért most jelent meg Majka új, rendszerkritikus száma? A videóban kiderülnek a válaszok.
Szubjektív Washingtonnak mindegy, hogy Trump vagy Biden ül a Fehér Házban
Kollár Dóra | 2025. január 25. 05:43
A Világjáró az amerikai elnöki beiktatás alkalmából visszaemlékezett két látogatására az Egyesült Államok fővárosában, Washington D.C-ben.
Szubjektív Ráhúzzák Magyar Péterre a bombariadókat? Bindzsisztánból jelentjük – Ez Viszont Privát
Csabai Károly - Gáspár András - Havas Gábor - Izsó Márton - Litván Dániel | 2025. január 24. 18:54
Rögtön összefüggésbe hozták Magyar Pétert a tömeges bombafenyegetéssel – de kinek is állhattak ezek az érdekében? Hazaárulásnak tűnik, ami a Rákosrendezőn történik, és még sokba is fájhat nekünk. Kinek a pénzéből is fizet ki Orbán Viktor 1700 milliárd forintot – és kinek? Akadozik a Rogán-gépezet, de még nagyot tud ütni. Már Iránt is példának tekinti a kormányfő? Csurran, cseppen Majka sikeréből a Tiszának is? Ezekről a témákról is szó esett az Ez Viszont Privát 36. adásában, amelyben Csabai Károly, Gáspár András és Litván Dániel beszélgettek.
Szubjektív Donald Trump berúgta az ajtót Washingtonban – Orbán Viktor rejtélyes hiányzása
Wéber Balázs | 2025. január 21. 20:01
A régi-új amerikai elnök már az első napon, szavakban és tettekben is világossá tette, hogy teljesen új korszak kezdődik az amerikai politikában – „Amerika mindenek előtt”. Orbán Viktor furcsa módon nem volt ott az ünneplők seregében. Vajon mi áll a háttérben? És egyáltalán, jár-e kézzelfogható előnyökkel majd a Trump-barátság? Nagyító alatt ezúttal egy új éra első napja.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG