A munkaerőpiac feszességének korábban látott oldódása a pénteki adattal mintha lassulni látszana – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggeli foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatait értékelve Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója. Mint fogalmaz, a foglalkoztatottság növekedése kitart, miközben a munkanélküliségi ráta csökkenésnek indult, mivel a háromhavi átlagos adat visszatért a januári 4,6 százalékra. Hozzáteszi, hogy ez ugyan elmarad az általuk várt, 4,5 százalékos értéktől, ugyanakkor amellett, hogy csökkenést jelent (amire utoljára tavaly májusban volt példa), a márciusi egyhavi adatnál már csak 4,4 százalékot látnak.
Fotó: Pixabay
Azaz joggal lehet arra számítani, hogy a következő hónapokban további csökkenést fog regisztrálni a KSH a munkanélküliségi rátában – jósolja az elemző.
Árokszállási szerint továbbra is kedvező fejlemény, hogy az inaktivitás csökkenése éves összehasonlításban még mindig markáns. Mindez szerinte a foglalkoztatottak bővülése és a népesség kismértékű csökkenése mellett a munkanélküliek számának emelkedésében csapódik le éves összehasonlításban. Ugyanakkor utóbbiak körében éves alapon már kisebb az emelkedés, mint egy hónappal ezelőtt, ami ugyancsak a munkaerőpiac oldódásának a lelassulására, megállására utal – teszi hozzá.
A fentiek mellett ugyanakkor elég valószínűnek véli, hogy ebben a szezonalitásnak érdemi szerepe lehet: a téli időszakban a foglalkoztatottak száma mindig csökkenni szokott, a tavaszi hónapokban azonban ez megfordul – magyarázza a szakember, aki szerint a szezonalitásnak a munkanélküliségi ráta további csökkenésében is bizonyára lesz még szerepe.
Az év második felében azonban egyre inkább elkezdhet érződni a gazdaság talpra állása a munkaerőpiacon is, így év végére a munkanélküliségi ráta visszatérhet a 4 százalékos szint alá
– írja elemzésében az MBH szakértője.
Az elemző úgy látja, a munkaerőpiac elmúlt egy évben látott oldódása mellett továbbra is feszesnek tekinthető, a teljes foglalkoztatottság állapota nincs túlságosan messze. Szerinte erre a pénteki adat is ráerősít, mivel a korábbi oldódás megállására utal. A közeljövőbe tekintve azt véli, ahogy az év második felében a gazdasági növekedés erőteljesebbé válhat, úgy jelenthet ez nyomást az inflációra, amelynek éves értéke amúgy is emelkedhet a bázishatás és a nagyon magas reálbérnövekedés miatt. Emiatt különösen fontos lenne, hogy a vállalatok erőteljesebben forduljanak a hatékonyság és a termelékenység növelésének irányába, illetve valósítsanak meg olyan, elsősorban tőkeintenzív beruházásokat, amit eddig a kellő számban rendelkezésre álló munkaerő miatt nem valósítottak meg vagy nem térült volna meg – hívja fel a figyelmet a kilátásokra az MBH Elemzési Centrum igazgatója.
2024-es rekordot döntött az euróval szemben. 
