A kamatdöntés bejelentésére 395,80 körül maradt az EUR/HUF kurzus, majd a sajtótájékoztató alatt 395 alá is benézett, de visszagyengült a kamatdöntés előtti szintre – írta a kamatdöntés után Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője.
Kilátások
Az elemző úgy látja, a februári inflációs adatok lehetővé tették volna a jegybank számára az akár ismét nagyobb mértékű kamatcsökkentést is, de a kockázati környezet változásai miatt a jegybank visszatért a korábbi 75 bázispontos kamatvágási tempóhoz. A mai ülésen 3 opciót tárgyaltak, az 50-75-100 bp kamatcsökkentés lehetőségét, egyhangú döntés született a 75 bázispontos kamatvágásról.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Új elemként Virág Barnabás, az MNB alelnöke elmondta, a monetáris politika új szakaszba lép, a második negyedévtől a kamatcsökkentések üteme várhatóan kisebb léptékben folytatódhat (az elmúlt hónapokban 75-100 bp közötti döntések születtek). Megerősítette, az év közepére korábban is jelzett 6-7 százalékos kamatszint elérése (illetve annak felső széle, 6,5-7,0 százalék) reális lehet.
További részleteket Virág Barnabás sajtótájékoztatójáról laptársunk, szintén a Klasszis Média Lapcsoportoz tartozó Mfor percről percre is cikkében talál, itt >>>>
A kamatcsökkentési ciklus idén a második negyedévben már lassabb ütemre válthat, a MBH Bank elemzői ezzel májustól számolnak. A mai bejelentések nyomán az lehet nyitott kérdés a következő kamatdöntő ülésen, hogy az inflációs adatok és a kockázati megítélés alakulása teret enged-e egy 75 bázispontos kamatcsökkentésre áprilisban.
A következő hónapokban ismételten fokozatosan emelkedhet az infláció éves mértéke, továbbá az EU-val kapcsolatos politikai súrlódások, a forint gyengülése, a geopolitikai feszültségek és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága is körültekintő monetáris politikát indokolnak. Várakozásuk szerint az inflációs célhoz való visszatérés lassabban valósul meg, ezt csak 2025-ben várjuk. Fenntartjuk, hogy 2024 harmadik negyedév elejére 6 százalék közelébe csökkenhet az alapkamat, amely az év végéig fennmaradhat, szem előtt tartva az óvatossági motívumot.
Részletek
Virág Barnabás alelnök elmondta, a növekvő kockázatkerülés lassabb kamatcsökkentést indokolt, a pénzpiaci stabilitásnak fontos szerepe van az inflációs cél elérésében is. A globális dezinflációt övező kockázatok, a befektetői hangulat változékonysága és az infláció átmeneti emelkedése a következő hónapokban óvatos monetáris politikát indokolnak, a beérkező makrogazdasági adatok, inflációs kilátások és a kockázati környezet alakulását figyelembe véve továbbra is adatvezérelten döntenek.
Az MNB friss prognózisában 2,0-3,0 százalékos növekedést jelez 2024-re, ami a gyenge külpiaci kereslet nyomán alacsonyabb a decemberi 2,5-3,5 százalékos előrejelzésnél. A belső kereslet lehet a növekedés motorja, a lakossági bizalom fokozatosan javulni kezdett, az alacsony inflációs közegben tudnak a reálbérek is növekedni. A hazai GDP bővülése 2025-ben változatlanul 3,5-4,5 százalék lehet, majd 2026-ban3,0-4,0 százalékos növekedést várnak, ami szintén megegyezik a decemberi prognózissal.
A dezinfláció folytatódott, de lassult az eurózónában, a fejlett piaci kitolódó kamatcsökkentési várakozások a hosszú hozamok emelkedését hozták. Itthon általános dezinfláció érvényesül, a mginfláció alakulása is alacsony inflációs közeget jelent, de az infláció az év közepén emelkedést mutathat, továbbá a forint gyengülésének is lehet infláció emelő hatása, miközben rövid távon a gazdaság gyengülése ezzel ellentétes hatású. Éves átlagban idén 3,5–5,0 százalék közötti infláció várható, ami alacsonyabb inflációs pályát jelent a decemberi prognózishoz képest (4,0-5,5 százalék). A 2025-ös és 2026-os inflációs várakozás nem változott, 2,5-3,5 százalékot várnak a következő két évben.
Csökkenéssel zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék hétfőn. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
